Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 58. szám

58. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1263 színvonal növelési lehetőségét, az egy főre jutó éves szintű megtakarítást a következő évre átviheti. Ebben az esetben a tárgyévi bázis a megtakarított hányaddal korrigált tényleges bérszínvonal. (4) A részesedési alap felhasználásáról szóló, 5 1973. (V. 13.) MÜM számú, a 4/1971. (III. 1.) MüM számú és a 9/1969. (XII. 20.) MüM számú rendelettel módosított, illetőleg kiegészített 7/1967. (X. 8.) Mü M számú rendelet 19. §-a (1) bekezdésének c) pontja, valamint a 27., a 28., a 28/A. és a 28/B. §-ai a vállalati gazdálkodási rend szerint működő kutató (fejlesztési) intézetekre 1974. január 1-től nem alkalmazhatók, és helyettük a következők szerint kell eljárni: a) a magasabb vezető állású dolgozók a bérköltségek terhére előre kitűzött kutatási feladatok és az össztevékenység elbírálása alapján a személyi alapbérük maximum 40%-áig személyi prémiumban részesíthetők; b) a prémium nagyobb részét a felügyeleti szerv által előre kitűzött nagyfontosságú kutatási feladatok elvégzéséhez kell kötni; c) az előre kitűzött feladatok után járó prémium az éves össztevékenység értékelése alapján csökkenthető, illetve az a} pontban meghatározott mértékig növelhető. 5. §. Az intézetek az éves mérleg szerinti nyereségüknek a 31/1970. (XI. 15.) PM számú rendeletben foglaltak szerint fizetendő városi és községi hozzájárulással csökkentett összege 10%-át tartalékalapba kötelesek helyezni. A tartalékalapot addig kell képezni, amíg összege el nem éri az éves mérleg szerinti éwégi bruttó álló- és forgóeszköz állomány értéke 1,5%-ának és az éves bérköltség 8%-ának együttes összegét. A tartalékalapba helyezett összeg nem mérsékelhető akkor sem, ha a következő években a számítási tényezők tárgyévi értéke csökkent. 6. §• (1) A városi és községi hozzájárulás befizetése és a tartalékalap képzése után fennmaradó összeg (nettó nyereség) fejlesztési (álló- és forgóalap bővítési) célú felhasználása adómentes. (2) Az intézetek a nettó nyereségükből legalább olyan hányadot kötelesek intézetfejlesztési alapjukba helyezni, amely az alap egyéb eszközeivel együtt az esedékes hiteltörlesztésekre és az alapot terhelő egyéb kötelezettségek teljesítésére fedezetet nyújt. 7. §• Az intézet igazgatója — a szakszervezeti bizottság véleményének kikérése után — dönt arról, hogy a nettó nyereségnek évenként mekkora hányadát kell a részesedési alapba helyezni. Ez a hányad a 4. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti bérfejlesztési befizetési kötelezettség fedezetét is magában foglalja. A részesedési alapba helyezett hányad adóztatása az 1974. évben a következő adótábla szerint történik: A részesedési alapba helyezett összegek sávjai a bérköltség %-ában Adókulcs az R-alapba helyezett összeg %-ában 0- 4 %-ig 4- 7%-ig 100% 7- 9%-ig 400% 9-12%-ig 600% 12% felett 800% 8- §• (1) Az intézetek állóeszközeik értékcsökkenési leírásánál — a (2) bekezdéshen foglaltak kivételével — a 30/1966. (Tg. É. 19.) OT—PM számú együttes utasítás mellékleteként megjelent AMORTIZÁCIÓS NORMÁK JEGYZÉKÉ-ben közzétett kulcsokat kötelesek alkalmazni. (2) Az intézetek igazgatói egyes — különösen gyors avulás alá eső — állóeszközök értékcsökkenési leírási kulcsát saját hatáskörben felemelhetik, illetve — ha a megrendelővel szerződésben megállapodtak — az eszköz teljes értékét értékcsökkenési leírás címén egyszerre számolhatják el. (3) Az állóeszközök után — az ingatlanok kivételével — elszámolt értékcsökkenési leírás teljes összegét, valamint az állóeszközök értékesítéséből származó bevételt az intézetfejlesztési alapba kell helyezni. Az intézetfejlesztési alap képzésére és felhasználására egyebekben a 29/1970. (XI. 15.) PM számú rendeletnek a vállalatfejlesztési alapra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) Az ingatlanok után elszámolt értékcsökkenési leírás teljes összegét a „232^90185-0000 számú PM Vállalatok központi műszaki fejlesztési hozzájárulás lebonyolítási számlára" kell negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig befizetni. 9- §• (1) Az intézetek a saját termelésű ipari termékek és az ipari szolgáltatások ár-, illetőleg díjbevétele után 7%-os mértékben kutatóintézeti termelési adót kötelesek fizetni. (2) Mentes a kutatóintézeti termelési adó alól az az ár-, illetőleg díjbevétel, amely: a) prototípusok;