Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 57. szám

1236 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 57. szám e) az üzemi bölcsődék, napközi otthonok, üzemi étkezdék dolgozóinak munkabére, valamint az ipari tanulóknak a költségvetésből folyósított ösztöndíjai és órabéren felül nyújtott juttatásai. (4) Az illetményadó mentes és illetményadó köteles tevékenységet egyaránt folytató vállalatok esetében a következők szerint kell eljárni: a) Amennyiben az illetményadó köteles tevékenység a vállalati tevékenység 50%-át meghaladja, a vállalatok csak az illetményadó mentes tevékenységek közvetlen munkabérei után mentesülnek az illetményadó alól. b) Amennyiben az illetményadó mentes tevékenység haladja meg a vállalati tevékenység 50%-át, a vállalatok csak az illetmónyadó köteles tevékenységek közvetlen munkabérei után kötelesek illetményadót fizetni 3. §. A vállalatnak eszközlekötési járulékot fizetnie nem kell. 4- §• (1) A vállalat az általa végzett ipari és építőipari tevékenység után — a (3) bekezdésben foglaltak kivételével — termelési adót köteles fizetni; ez a rendelkezés a termelési adóról szóló más jogszabályok hatályát nem érinti. (2) A termelési adó alapja az adóköteles tevékenységből elért nettó árbevétel, mértéke 3%. (3) Mentes a termelési adó fizetési kötelezettség alól a) a nyereségadózás szempontjából fogyasztási szolgáltatási tevékenységnek minősülő ipari és építőipari tevékenység; b) a lakóház javítási alap terhére végzett ipari és építőipari tevékenység; c) a parképítés, parkfenntartás; d) a tanácsok kezelésében levő temetők fenntartása érdekében végzett tevékenység. 5. §. (1) A szolgáltató tevékenység bővítését, a ráfordítások csökkentését szolgáló érdekeltség céljából a vállalat nyereségéből nyereségadót köteles fizetni. (2) Az adókötelezettség a vállalat gazdasági tevékenységének megkezdése napjával kezdődik és a vállalat megszűnéséig tart. (3) A vállalat átszervezése (összevonása, beolvasztása, megosztása) esetén a jogutód felelős a megszűnő vállalat nyereségadó fizetési kötelezettségének teljesítéséért. (4) A felszámolás alatt levő vállalat nyereségadó fizetési kötelezettségének a felszámoláskor készült zárómérleg alapján köteles eleget tenni. 6. §. (1) A nyereségadó alapja a beszámolási időszak mérleg szerinti nyereségének a városi és községi hozzájárulással, valamint egyéb jogszabályban meghatározott összeggel módosított része (a továbbiakban: adóköteles nyereség). (2) A beszámolási időszak az év első napjától (év közben alakult vállalatnál a gazdasági tevékenység megkezdésének napjától) az év utolsó napjáig (felszámolt vállalatnál a megszűnés időpontjáig) terjedő időszak. 7. §• (1) A nyereségadó mértéke az adóköteles nyereség 35%-a. (2) Az (1) bekezdésben foglalttól eltérő adókulcsot kell alkalmazni a 2. számú mellékletben felsorolt szakágazatokban, illetve vállalatoknál. (3) A nyereségadót a pénzügyminiszter csökkentheti. 8. §. (1) A beszámolási időszak adóköteles nyereségének nyereségadóval csökkentett összege jutalmazási alap, vállalatfejlesztési alap és tartalékalap képzésére szolgál. (2) Az e rendeletben foglalt korlátozásokon belül a vállalat jogosult dönteni, hogy az adóval csökkentett nyereségének mekkora hányadát fordítja jutalmazási alap, vállalatfejlesztési alap, illetve tartalékalap képzésre. (3) A vállalati alapok képzésével kapcsolatos elszámolási és nyilvántartási előírásokat a vállalatokra érvényes számlakeret tartalmazza. 9. §• (1) Az anyagi ösztönzés megfelelő érvényesítése céljából a vállalat — saját hatáskörében és a nyereség nagyságától függetlenül — a tárgyévi tényleges bérköltségének legfeljebb 5%-át jutalmazási alapjába helyezheti. Az ilyen címen képzett alap összegét — a számviteli előírásoknak megfelelően — ráfordításként kell elszámolni. (2) A vállalat az (1) bekezdés szerint képzett jutalmazási alapját az adóval csökkentett nyereségéből kiegészítheti. A jutalmazási alap kiegészítésére fordított összeg azonban nem lehet több, mint a tárgyévi tényleges bérköltség 4%-a. (3) A vállalat a jutalmazási alapot a (2) bekezdés szerint csak akkor egészítheti ki, ha a fejlesztési alapot terhelő esedékes kötelezettségének (forgóalap feltöltés, hiteltörlesztés, beruházási szállítás ellenértékének kifizetése stb.) eleget tett. (4) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt jogcímeken felül a jutalmazási .alapba helyezhető: a) negyedévenként egyenlő részletekben a jogszabályban meghatározott, illetve a vállalat felügyeleti szerve által a jutalmazási (részesedési) alap fix részeként egyedileg jóváhagyott összeg; b) a vállalat jutalom jellegű bevételei (MT— SZOT vándorzászló, valamint a Kiváló Vállalat cím adományozásával kapcsolatos összeg);