Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 57. szám

1226 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 57. szám mok és az országos hatáskörű szervek tekintetében felügyeleti szervként a minisztert, illetőleg az országos hatáskörű szerv vezetőjét kell érteni. (2) E rendeletben miniszteren a legfőbb ügyészt, valamint az országos hatáskörű szerv vezetőjét és minisztériumon a Legfőbb Ügyészséget, az országos hatáskörű szervet is érteni kell. (3) E rendelet alkalmazása során, ha jogszabály kivételt nem tesz, a tanácsi szervek tekintetében a miniszter részére megállapított jogkört a megyei, fővárosi, megyei városi tanács elnöke gyakorolja. R. 26. §. (1) E rendelet 1974. július hó 1. napján lép hatályba. Azokat — a rendelet hatálybalépésekor fennálló — munkaviszonyokat, amelyek a 13. § (1) bekezdésében foglalt tilalomba ütköznek, 1974. december 31. napjáig meg kell szüntetni, kivéve, ha a miniszter a 13. § (2) bekezdése alapján a munkaviszony fenntartására engedélyt ad. (2) A 4288/1949. (X. 22.) M T számú rendelet és a 34/1967. (X. 8.) Korm. számú rendelet 117— 120. §-ai hatályukat vesztik. Vhr. 28. §. (1) Ez a rendelet 1974. július hó 1. napján lép hatályba. (2) Az államigazgatási és az igazságszolgáltatási szervek vonatkozásában hatályukat vesztik a MunikaTörvénykönyve költsévetési szerveknél történő végrehajtásáról szóló 14/1967. (XI. 9.) Mü M számú rendelet 1—19. és 28—34. §-ai. Karakas László s. k., ^ munkaügyi miniszter A munkaügyi miniszter 15/1973. (XII. 27.) Mü M számú rendelete az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók munkabéréről Az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről szóló 38/1973. (XII. 27.) M T számú rendelet 24. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem: l.§(1) Az államigazgatási és igazságszolgáltatási dolgozók személyi alapbérének megállapítása alapjául szolgáló bértételeket e rendelet mellékeié tartalmazza. (2) A miniszter előírhatja az ügyintézői munkaköri elnevezés és a dolgozó képzettségére utaló elnevezés együttes használatát (pl. orvos-főelőadó, jogügyi főelőadó stb.), továbbá mind az ügyintézői, mind az ügyviteli munkákörökben kizárólag a dolgozó ügykörére utaló elnevezés használatát (pl. főrevizor, mezőgazdász stb.) is. (3) E rendelet mellékleteiben felsorolt minisztériumi munkakörök előtt „minisztériumi" jelző használható. Az országos hatáskörű szerveknél az ágazatra utaló jelző elnevezését az országos hatáskörű szerv vezetője határozhatja meg. (4) A rendelet mellékletének hatálya nem terjed ki a gépkocsivezetőkre, valamint az államigazgatási és igazságszolgáltatási szerv felügyelete alá tartozó jóléti intézmény dolgozóira, kivéve a szervnél nem vállalatként működő hivatali étkezde dolgozóit. 2. §. Az államigazgatási és igazságszolgáltatási dolgozók vezetői, ügyintézői, ügyviteli és kisegítő munkakörbe sorolhatók. • V 3- §• (1) Vezetőállásúak az államigazgatási és igazságszolgáltatási szervek és az ezek szervezeti és működési szabályzata szerinti osztályok vagy nagyobb egységek vezetői és helyettesei. Helyettesként csak az ilyen munkakörbe kinevezett és azt ténylegesen ellátó dolgozót szabad besorolni. (2) A minisztériumoknál önálló osztályvezetői beosztású dolgozókat, valamint ezeknél és a Fővárosi Tanácsnál működő főigazgatóság vezetőjét a megfelelő főosztályvezetői, e dolgozók helyetteseit pedig a főosztályvezető-helyettesi bértétel alapján kell besorolni. (3) Az osztályszervezetbe nem tartozó önálló csoportvezető besorolása az osztályvezetői bértétel alapján történik; az országos hatáskörű szerveknél besorolható az osztályvezetőhelyettesi bértétel alapján is. 4- §• (1) Az ügyintézői munkakörbe azok a dolgozók tartoznak, akik az államigazgatási, igazságszolgáltatási szerv hatásköréből eredően közhatalmi jogosítványt gyakorolnak, vagy e szervek működésével kapcsolatos érdemi feladatokat látnak el.