Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 49. szám

49. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1033 Állatrakodó udvart a kerítés építésével együtt lehet kialakítani. Sertéstelepeken a.boncolót a szúróhelytől külön kell építeni. A szúróhelyet egyéb központi létesít­ményhez lehet kapcsolni vagy el is lehet hagyni. A szúróhelyen csak a telepről származó sertések húsfeldolgozás nélküli kényszervágásait szabad le­bonyolítani. Rendes vágások céljára kisvágóhíd lé­tesítése célszerű. Szarvasmarha-telepeken a boncolót a betegelkü­lönítő istállóból való elfalazással lehet kialakítani. Betegelkülönítő istállót és ellető istállót, minden tehenészeti telepen kell létesíteni. Ha nem terveztek állatrakodó rámpát, mozgat­ható állatrakodó hídról kell gondoskodni. Ugyan­csak be kell szerezni téli járműtisztításra és fer­tőtlenítésre alkalmas berendezést is. 2. számú melléklet I. Általános rész 1. A szakosított állattartó telepek tervezésénél figyelembe kell venni az állategészségügyi előírá­sokat. Ezeket tartalmazzák: — az 5/1962. (II. .7.) FM számú rendelettel ki­adott és az 1 '1964. (I. .18.) FM—Élm M—Eü M szá­mú, az 1/1965. (X. 3..) FM—Élm M—Eü M számú, a 14/1966. (VIII. 26.) FM számú, a 4 1967. (VII. 11.) MÉM számú, a 3/1968. (I.. 21.) MÉM számú, a 29 1968. (VIII. 9.) MÉM számú, a 32 1968. (VIII. 25.) MÉM—Eü M számú, a 42/1968. (XI. 26.) MÉM számú, a 4/1970. {II. 10.) MÉM számú és az 5/ 1970. (II. 10.) MÉM számú rendelettel módosított Állategészségügyi Szabályzat, — az 5/1970. (II. 10.) MÉM számú rendelet, — a sertéstörzstenyészetek brucellózismentesí­téséről 1969. augusztus 7-én kiadott 31.246/1969. MÉM számú körlevéllel módosított és 1966. feb­ruár 27-én kelt 45.150 1966. FM számú körlevél, — a szarvasmarha-létszámfejlesztés és az 1970. évi gümőkórmentesítésről 1969. december 19-én kiadott 3.310/1969. MÉM számú körlevél, — a MÉM Állategészségügyi és Élelmiszerhi­giéniai Főosztályának a nagyüzemi álláttartó te­lepek részére állatfajonként kiadott állategészség­ügyi irányelvei és a szarvasmarhaállományok bru­cellózismentesítésére kiadott irányelvei. A telepre vonatkozó részletes üzemeléstech­nológiai tervben (rotáció, munkarend stb.) az ál­lategészségügyi előírásokat szerepeltetni kell. Kí­vánatos, hogy a tervező a fentiek érvényesítése érdekében a munkába állatorvos-szakértőt von­jon be. 2. Az üzemeltető készítse el a telep betelepítési ütemtervét. 3. A kerítés vonalában kell elhelyezni — a le­hetőség szerint — mindazokat a létesítményeket, amelyek a személy-, állat-, takarmány- és járműforgalomnak az állategészségügyi követelmények szerinti meg­valósításához és járványveszély esetén a közúti forgalom kiküszöböléséhez szükségesek. II. Tehenészeti telep 1. A telep feltöltése során az állományt szükség szerint karanténozni kell. Ennek megvalósítására két megoldás lehetséges: a) az üzem tulajdonát képező önálló istálló vagy telep felhasználása, b) az épülő telep megfelelő épületeinek felhasz­nálása. Az utóbbi esetben karanténozás céljára fel­használhatók a szárazonálló és a frissfejős tehenek elhelyezésére szolgáló épületrészek, illetőleg is­tállók, a borjúnevelő s az elkülönítő. Az ilyen mó­don kialakított teleprészt fertőzésgyanúsnak kell tekinteni, éppen ezért biztosítani kell az önálló üzemeltetés lehetőségeit {ideiglenes kerítés, jár­műfertőtlenítés, személyi fertőtlenítés stb.). A ka­rantén létesítményeibe a fertőzésmentes teleprész­ről vemhes állatot csak a karantén teljes kiürítése után szabad bevinni. 2. A telep fertőzésmentes részébe az előírt ka­ranténozás után csak a gümőkórtól és brucellózis­tól az illetékes állategészségügyi állomás által el­ismerten mentes és klinikai tünetekben megnyil­vánuló tőgygyulladástól ugyancsak mentes, egész­séges állatokat szabad bevinni. 3. A telep állategészségügyi biztonságának fenn­tartása érdekében a tehenészetet és a saját után­pótlásul szolgáló üszőállományt állategészségügyi egységként kell kezelni. III. Üszőnevelő telepek 1. Uszőnevelő telepek feltöltése esetén eleget kell tenni a II. 3. pontban foglalt követelmények­nek. Több telepről való gyűjtés esetén arra kell törekedni, hogy a lehetőséghez mérten minél ke­vesebb legyen a származási helyek száma. 2. * A szakosított tehenészeti telepek gümőkórtól és brucellózistól mentes állományát elsősorban e két betegségtől mentes nagyüzemekből származó tenyészüszőkből kell kialakítani. Amennyiben a benépesítéshez a két betegségtől mentes nagyüze­mekből származó tenyészüsző nem biztosítható, esetenként meg lehet kísérelni a szakosított tehe­nészeti telep feltöltését oly módon is, hogy gümő­kórmentes kisüzemből minél fiatalabb korú, de legalább 6 napos és legfeljebb 6 hónapos borjakat vásárolnak fel és az üszőnevelő telepen együtt fel­nevelik. 3. Ha az üszőtelepet nem egy mezőgazdasági üzem tehenészeteiből töltik fel. a karanténozást a II 1. pont szerint meg kell oldani. * A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 1971. évi 13. számában megjelent közlemény szövege.

Next

/
Oldalképek
Tartalom