Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 48. szám

48. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 983 illetve azok megfelelő (háztömb) szerveit kell felkérni a lakóbizottsági feladatok ellátására." Ez az irányelv tehát egyértelműen adja meg a lehetőséget annak a kettősségnek a megszüntetésére, amely a lakásszövetkezeti 'házak egy részében fennállott. Ismeretes ugyanis, hogy a lakásszövetkezeti házakban eddig működött lakóbizottságok tevékenységi körébe döntő mértékben ugyanazok a feladatok tartoztak, amelyeknek ellátása a lakásszövetkezet vezetőségének jogszabályilag előírt kötelessége, s amelyet a házanként szervezett aktívahálózata révén látott el (a lakóház fenntartásával, a társadalmi együttéléssel, a társadalmi tulajdon védelmével, a tagök társadalmi munkára való mozgósításával kapcsolatos feladatok stb.). Megkönnyíti a lakóbizottsági feladatok átvételét az is, hogy az irányelv a lákóbizottságok eddigi tevékenységi körében szerepelt hatósági jellegű feladatokat elhagyta (igazolások, bizonyítványok kiadása stb.). A lakóbizottsági feladatok átvétele egyben jó alkalmat szolgáltat arra, hogy a szövetkezeti lakóházakban az aktívahálózat mindenütt szervezetten épüljön ki, hogy feladatát — amely a volt lakóbizottsági feladatkörnél lényegesen nagyobb területre terjed ki — hatékonyan elláthassa. Ennek érdekében a következőkre hívjuk fel a lakásszövetkezetek és a MESZÖV-ök lakásszövetkezeti tifkárságainak figyelmét: 1. Szervezési kérdések a) A lakóházankénti szervezet szükségessége — A lakásszövetkezeti jogszabályok a lakóházak üzemeltetésével és a felújítással kapcsolatos pénzeszközeinek házanként elkülönített kezelését és felhasználását írják elő, s itt a házankénti szervezeteknek fontos figyelő, jelző és segítő szerepük van az igazgatóság felé. — Igen sokrétű feladatot látnak el a gondnoksági teendők területén (pl. a takarítók munkájának ellenőrzése, a tisztasági, tűzrendészeti stb. feladatokban való közreműködés). — Jelentős feladatuk van a társadalmi tulajdon védelme, a lakóház állapota, a hibák jelzése és általában a szövetkezeti vagyon kezelése tekintetében. — Elsőrendű bázisai a lakásszövetkezeten belüli társadalmi munka szervezésének, a tagok erre való mozgósításának, valamint az együttélés szervezettebbé tételének, az e téren levő hiányosságok megszüntetésének. — Ugyancsak jelentős szerepük van a szélesebb körű, lakásszövetkezeten kívüli társadalmi munka szervezésében is. E fontosabb területek említéséből is kitűnik, hogy tevékenységi területük lényegesen szélesebb kört ölel fel, mint az egyébkénti lakóbizottsági feladatok ellátása. Lényeges különbség ezen kívül, hogy mindezeket a szövetkezeti lakástulajdonosok, s végeredményben saját maguk érdekében végzik. A házankénti szervezet létrehozása tehát nem elsősorban a lakóbizottsági feladatok átvételével függ össze, hanem létrehozásuk a lakásszövetkezet jó működésének elsőrendű feltétele. A továbbiakban e szervezetet „szövetkezeti házbizottságnak" nevezzük. b) A szövetkezeti házbizottságok létrehozása A szövetkezeti házbizottságot az érintett házban lakók nyílt szavazással választják meg. Célszerű a választásokat, a vezetőségválasztó közgyűléssel összhangban négy évenként szervezni. Tekintettel arra, hogy a hivatkozott lakóbizottsági irányelv 1973. év utolsó negyedére, illetve 1974. év első negyedére a lakóbizottságok újraválasztását írja elő, ezzel összhangban — lehetőleg még 1973-ban — kell a lakásszövetkezeteknél is a választást megejteni. c) A szövetkezeti házbizottságok szervezete A szövetkezeti házbizottságokat — az előzőekben tárgyalt okoknál fogva — házanként szükséges létrehozni. Azoknál a lakásszövetkezeteknél célszerű az igazgatóságnak a szövetkezeti házbizottság feladatait átvállalnia, ahol a szövetkezet működése 1—2 lakóházra (lépcsőházra) terjed ki. Ebben az esetben is helyes, ha a szövetkezeti házbizottság vezetője az igazgatóság valamelyik tagja.