Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 50. szám

914 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 50. szám Minisztertanácsi határozat A Minisztertanács 1041 1972. (X. 20.) számú határozata az államigazgatási szervek feladatairól az országgyűlési képviselők tevékenységének támogatásában Az országgyűlési képviselők tevékenységének eredményes ellátásához elengedhetetlenül szükséges, hogy az államigazgatási szervek támogassák a képviselőket tevékenységükben, részükre a szükséges felvilágosításokat megadják és segítsék őket választóik megbízásának teljesítésében. Ennek megvalósítása érdekében a Minisztertanács a következőket határozza: I. Az államigazgatási szervek feladatai a választók közérdekű ügyeiben eljáró képviselők tevékenységével kapcsolatban 1. Az országgyűlési képviselő hivatását gyakorolja, amikor a választók közérdekű ügyeiben az államigazgatási szerveknél eljár, illetőleg amikor e szervektől tájékoztatást kér. A képviselő azzal a tevékenységével, hogy felhívja az illetékes szervek figyelmét a törvénysértő vagy bürokratikus intézkedésekre, elősegíti az államigazgatási szervek munkájának megjavítását és a szocialista törvényesség érvényesülését. 2. A közérdekű ügyekben eljáró képviselő az államigazgatási szerveknél arról tájékozódik, hogy az államigazgatási szervek a jogszabályoknak és az azokban foglalt célkitűzéseknek megfelelően jártak-e el, illetőleg ha az ügyet mérlegelési jogkörben kellett eldönteni, a szocialista humanizmus követelményeinek megfelelően, a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek összeegyeztetését szem előtt tartva foglalkoztak-e az üggyel. 3. Az államigazgatási szerv — ha képviselő fordul hozzá valamely ügyben — nem tagadhatja meg az üggyel való foglalkozást. Ha az ügyben a panaszeljárást is lefolytatták, és az 1957. évi IV. törvény az eljáró szerv vezetőjének lehetővé teszi, hogy a fél által benyújtott panaszi újabb vizsgálat nélkül elutasítsa, az államigazgatási szerv — mielőtt e jogával élne — a képviselő fellépése esetében köteles az eljárás során keletkezett iratokba a képviselőnek betekintést biztosítani, és részére felvilágosítást adni az eljárásról, a hatósági intézkedés indokairól. Ha a képviselő a felvilágosítást nem tartja kielégítőnek, s ezért az ügy újabb megvizsgálását kéri, az államigazgatási szerv ezt nem tagadhatja meg. Köteles egyúttal biztosítani, hogy a panasz elintézésében ne vegyenek részt olyan személyek, akik az ügy első- vagy másodfokú eldöntésében részt vettek Az elbírálás során az 1957. évi IV. törvény 69. §-át alkalmazni kell. 4. A képviselő által — e minőségében — tett bejelentés és javaslat tárgyában lehetőleg soron kívül, de legkésőbb 8 napon belül a hatályos jogszabályok keretei között kell intézkedni. Az ügyet csak akkor lehet elintézettnek tekinteni, ha az ügyben érdemi intézkedés történt. Az érdemi intézkedés lehet a bejelentésnek (javaslatnak) helytadó döntés, vagy annak megállapítása, hogy a bejelentés nem helytálló, illetőleg a javas* lat megvalósítására nincs lehetőség. Ha a képviselő az ügyben illetékes szervhez fordult, a szükséges intézkedést ez a szerv teszi meg. Ha az ügy megvizsgálása, illetőleg érdemi elintézése a szerv felügyelete alatt álló szerv hatáskörébe tartozik, az ügyet oda kell áttenni, és az elintézést ellenőrizni kell. Ha az intézkedés más államigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, ahhoz a szervhez kell az ügyet megküldeni; erről a képviselőt értesíteni kell. Az ügyben az érdemi intézkedést tett szerv vezetője köteles erről a képviselőt haladéktalanul értesíteni. 5. a) A képviselőt az ügyben illetékes államigazgatási szerv vezetője (helyettese) — a tanács hatáskörébe tartozó ügyben az illetékes tanács elnöke vagy a végrehajtó bizottság titkára — személyesen és soron kívül köteles fogadni. Ha a képviselő közvetlenül az illetékes tanácsi szakigazgatási szervhez fordul, e szerv az előzők szerint jár el. Ha az alsó fokú hatóság a bejelentésnek nem adott helyt, illetőleg a javaslatot nem tudta megvalósítani, a hatóság vezetőjének erről felettes szervét tájékoztatnia kell. b) Ha a képviselő — olyan ügyben, amelynek rendezése a tanács hatáskörébe tartozik — a tanácsüléshez fordul, a tanács végrehajtó bizottsága dönt abban a kérdésben, hogy azt a tanácsülés elé kell-e terjeszteni. Ebben az esetben is az eljárásra az előző rendelkezéseket kell alkalmazni; a képviselőnek a választ a tanácselnök adja meg.