Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 50. szám

914 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 50. szám Minisztertanácsi határozat A Minisztertanács 1041 1972. (X. 20.) számú határozata az államigazgatási szervek feladatairól az országgyűlési képviselők tevékenységének támogatásában Az országgyűlési képviselők tevékenységének eredményes ellátásához elengedhetetlenül szüksé­ges, hogy az államigazgatási szervek támogassák a képviselőket tevékenységükben, részükre a szük­séges felvilágosításokat megadják és segítsék őket választóik megbízásának teljesítésében. Ennek megvalósítása érdekében a Minisztertanács a kö­vetkezőket határozza: I. Az államigazgatási szervek feladatai a választók közérdekű ügyeiben eljáró képviselők tevékenységével kapcsolatban 1. Az országgyűlési képviselő hivatását gyako­rolja, amikor a választók közérdekű ügyeiben az államigazgatási szerveknél eljár, illetőleg amikor e szervektől tájékoztatást kér. A képviselő azzal a tevékenységével, hogy felhívja az illetékes szer­vek figyelmét a törvénysértő vagy bürokratikus intézkedésekre, elősegíti az államigazgatási szer­vek munkájának megjavítását és a szocialista tör­vényesség érvényesülését. 2. A közérdekű ügyekben eljáró képviselő az államigazgatási szerveknél arról tájékozódik, hogy az államigazgatási szervek a jogszabályoknak és az azokban foglalt célkitűzéseknek megfelelően jár­tak-e el, illetőleg ha az ügyet mérlegelési jogkör­ben kellett eldönteni, a szocialista humanizmus követelményeinek megfelelően, a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek összeegyeztetését szem előtt tartva foglalkoztak-e az üggyel. 3. Az államigazgatási szerv — ha képviselő for­dul hozzá valamely ügyben — nem tagadhatja meg az üggyel való foglalkozást. Ha az ügyben a panaszeljárást is lefolytatták, és az 1957. évi IV. törvény az eljáró szerv vezető­jének lehetővé teszi, hogy a fél által benyújtott panaszi újabb vizsgálat nélkül elutasítsa, az állam­igazgatási szerv — mielőtt e jogával élne — a kép­viselő fellépése esetében köteles az eljárás során keletkezett iratokba a képviselőnek betekintést biztosítani, és részére felvilágosítást adni az eljá­rásról, a hatósági intézkedés indokairól. Ha a képviselő a felvilágosítást nem tartja ki­elégítőnek, s ezért az ügy újabb megvizsgálását kéri, az államigazgatási szerv ezt nem tagadhatja meg. Köteles egyúttal biztosítani, hogy a panasz elintézésében ne vegyenek részt olyan személyek, akik az ügy első- vagy másodfokú eldöntésében részt vettek Az elbírálás során az 1957. évi IV. törvény 69. §-át alkalmazni kell. 4. A képviselő által — e minőségében — tett bejelentés és javaslat tárgyában lehetőleg soron kívül, de legkésőbb 8 napon belül a hatályos jog­szabályok keretei között kell intézkedni. Az ügyet csak akkor lehet elintézettnek tekin­teni, ha az ügyben érdemi intézkedés történt. Az érdemi intézkedés lehet a bejelentésnek (javaslat­nak) helytadó döntés, vagy annak megállapítása, hogy a bejelentés nem helytálló, illetőleg a javas* lat megvalósítására nincs lehetőség. Ha a képviselő az ügyben illetékes szervhez for­dult, a szükséges intézkedést ez a szerv teszi meg. Ha az ügy megvizsgálása, illetőleg érdemi elinté­zése a szerv felügyelete alatt álló szerv hatáskö­rébe tartozik, az ügyet oda kell áttenni, és az el­intézést ellenőrizni kell. Ha az intézkedés más ál­lamigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, ahhoz a szervhez kell az ügyet megküldeni; erről a képvi­selőt értesíteni kell. Az ügyben az érdemi intézkedést tett szerv ve­zetője köteles erről a képviselőt haladéktalanul ér­tesíteni. 5. a) A képviselőt az ügyben illetékes állam­igazgatási szerv vezetője (helyettese) — a tanács hatáskörébe tartozó ügyben az illetékes tanács el­nöke vagy a végrehajtó bizottság titkára — sze­mélyesen és soron kívül köteles fogadni. Ha a kép­viselő közvetlenül az illetékes tanácsi szakigazga­tási szervhez fordul, e szerv az előzők szerint jár el. Ha az alsó fokú hatóság a bejelentésnek nem adott helyt, illetőleg a javaslatot nem tudta meg­valósítani, a hatóság vezetőjének erről felettes szervét tájékoztatnia kell. b) Ha a képviselő — olyan ügyben, amelynek rendezése a tanács hatáskörébe tartozik — a ta­nácsüléshez fordul, a tanács végrehajtó bizottsága dönt abban a kérdésben, hogy azt a tanácsülés elé kell-e terjeszteni. Ebben az esetben is az eljárásra az előző rendelkezéseket kell alkalmazni; a kép­viselőnek a választ a tanácselnök adja meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom