Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 45. szám

830 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 45. szám § (3) bekezdésben közölt táblázat kivételével — e rendelet hatálybalépése előtt kötött szerződésekre továbbra is alkalmazni kell. Ha az ösztöndíjas felsőoktatási intézmény hallgatója, a felek a szerződést akként módosíthatják, hogy a vállalat 1972. szeptember 1-től kezdődően tanulmányi ösztöndíj címén akkora összeget folyósít, mint amenynyit az ösztöndíjas ilyen célú állami támogatásként a felsőoktatási intézménytől kapna. Ilku Pál s. k., művelődésügyi miniszter Vegyes rendelkezések A Magyar Nemzeti Bank Em. 41 1972. számú hirdetménye BUDAPEST ezüst emlékérme kibocsátásáról 1. A Magyar Nemzeti Bank az 1967. évi 36. számú törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdésén alapuló jogkörében Budapest fennállásának 100. évfordulója alkalmából 1972. szeptember 20-án 100 forintos címletű ezüst emlékérmét bocsát ki. 2. Az emlékérme leírása a következő: (1) Az érme előlapján sima peremen belül „MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG" körirat olvasható, a körirat elején és végén egy-egy kis méretű gúla alakú pont díszítéssel. A köriraton belül sima mezőben — fentről lefelé — egymás alatt a Magyar Népköztársaság címere, a 100-as "értékjelzés, FORINT felirat, BP. verde jel, 1972. verési évszám és a tervező Asszonyi Tamás szobrászművész ..AT" monogramja helyezkedik el. (2) Az érme hátlapján sima peremen belül sima mezőben középen, peremtől peremig Buda és Pest egyesítését szimbolizáló, összekapcsolt BUDA feliratú matt, és PEST feliratú fényes antik épületpárkány motívumok láthatók. Az alattuk levő mezőben Pest-Buda egyesítésének évszáma római számjegyekkel — MDCCCLXXII — olvasható. (3) Az érme széle sima, szélfeliratos, ,,PES3rBUDA EGYESÍTÉSÉNEK EMLÉKÉRE" felirattal. A felirat kezdetét és végét csillagmotívum választja el egymástól. (4) Az érme súlya 22 g, átmérője 37 mm, anyaga 640 ezrelék finomságú ezüst. A megengedett súlyeltérés ± tizenöt ezrelék, a megengedett finomsági eltérés ± öt ezrelék lehet. 3. A 100 forintos címletű BUDAPEST ezüst emlékérméből 25.000 darabot vernek. 4. A pénzügyminiszter 21 1968. (VIII. 9.) PM számú rendelete 2. § (1) bekezdése szerint a jelen Hirdetményben ismertetett jubileumi érmét minden magánszemély, valamint minden gazdálkodó szerv köteles fizetésül névértékben elfogadni. A vásárlók minőségi kifogásainak intézéséről szóló tájékoztatók ellenőrzése A közelmúltban a Kereskedelmi Felügyelőségek az egész országban vizsgálták a vásárlók minőségi kifogásainak intézéséről szóló tájékoztatók kihelyezését, mind az állami, mind a szövetkezeti kiskereskedelemben. Több mint kétezer ellenőrzött egység tapasztalatai szerint a vállalatok (szövetkezetek) nem mindenben tesznek eleget a vásárlók minőségi kifogásainak intézéséről szóló 1 1964. (I. 11.) Bk. M. sz. rendelet és a 41 1964. (K. É. 15.) Bk. M.—SZÖVOSZ együttes utasítás rendelkezéseinek. A jelzett két jogszabály szerint a vásárlókkal a boltokban kifüggesztett tájékoztatók útján ismertetni kell jogaikat. A Kereskedelmi Felügyelőségek felmérése számos hiányosságot állapított meg annak ellenére, hogy a jogszabályok megjelenésekor és a további ellenőrzések hatására a kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek többsége a rendelkezés kivonatos példányainak megküldésével általában tájékoztatta a boltokat az előírásokról. A most lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy a tájékoztató táblák az ellenőrzött egységek 35°/0-ánál hiányoztak. Ezen belül az állami kereskedelmi üzletek 24%-ánál, a szövetkezeti egységek 50°/„-ánál nem voltak a tájékoztatók elhelyezve. Az átlagnál kedvezőbb a helyzet Somogy, Borsod, Baranya és Nógrád megye i vizsgált üzleteiben, a legtöbb hiányosságot Pest, Bács és Győr megye területén állapították meg. Budapesten a vizsgált üzletek 26%-ánál nem függesztették ki az előírt tájékoztatókat. Az üzletekben elhelyezett táblák tartalma túlnyomó többségében megfelelt az előírásoknak, és a vásárlók részére is jól láthatóan helyezték el. Ezen belül az állami kereskedelemben kedvezőbb a helyzet, mint a szövetkezeteknél. A hiányosságokat a következő okokra lehet viszszavezetni: — a boltegységekben időközben végrehajtott tatarozások, átépítések következtében a tájékoztató táblák jelenős része elkallódott. — Az újonnan létesített hálózati egységek egy részét nem látták el a tájékoztatóval. — Boltvezetői hanyagság miatt a meglevő táblákat nem, vagy nem megfelelő helyre függesztették ki. — A vállalatok és szövetkezetek belső ellenőrzése a rendelkezések végrehajtását csak elvétve vizsgálja, egyes esetekben a mulasztások egyértelműen a vállalati, szövetkezeti központokra vezethetők vissza. A vizsgálat tapasztalatai alapján felhívjuk á kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek vezetőit, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a hiányosságok megszüntetésére és a vásárlók tájékoztatásának folyamatos biztosítására. A hivatkozott rendelkezések nem ölelik fel mindazon kérdéseket, amelyekről kívánatos lenne a vásárlókat tájékoztatni. PL: nem foglalkoznak a tartós fogyasztási cikkek jótállási rendjével összefüggő kérdésekkel; a ruházati szakmában a hibajel