Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 44. szám

820 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 44. szám (3) Nem önelszámoló karbantartó részleg ráfordításainak csak a közvetlen költségek minősülnek. (4) Közvetlen költségek: aj a felhasznált, közvetlenül elszámolható anyagok tényleges beszerzési ára, továbbá azok szállítási költsége, b) a munkásoknak kifizetett bruttó munkabér, a jutalom címen — a 10. § (3) bekezdése alapján — fizetett összeg kivételével, c) a munkásoknak kifizetett bruttó munkabér után járó társadalombiztosítási járulék, d) a közvetlenül elszámolható külön költségek. (5) Üzemi általános költségek: a) az anyagokkal kapcsolatos egyéb költség és veszteség, b) a szerszámok és egyéb fogyóeszközök költsége, cj a karbantartó részleg (gazdasági társulás) alkalmazottainak kifizetett bruttó munkabér, a jutalom címen — a 10. § (3) bekezdése alapján — fizetett összeg kivételével, d) a karbantartó részleg (gazdasági társulás) alkalmazottainak kifizetett bruttó munkabér után járó társadalombiztosítási járulék, ej a karbantartó részleg (gazdasági társulás) öszszes dolgozóival kapcsolatos szociális költség, f) az üzemi állóeszközök értékcsökkenése. 9- §• (1) Az önelszámoló karbantartó részleg (gazdasági társulás) által végzett szolgáltatásokkal kapcsolatban — a szövetkezet igazgatóságának (gazdasági társulás esetén az intéző bizottságnak) a döntésétől függően — a) egyedi költségtérítés esetén szolgáltatásonként elő- vagy utóka]kulációt, bj átalánydíjas költségtérítés esetén előkalkulációt kell készíteni. (2) Előkalkulációval meghatározott költségtérítés esetén a közvetlen költségek a szövetkezet által alkalmazott műszaki normák, műszaki felmérés vagy becslés alapján állapíthatók meg. (3) Utókalkulációval meghatározott költségtérítés esetén a közvetlen költségeket a ténylegesen felmerült és a munka átvételére jogosult által is igazolt ráfordítások alapján kell megállapítani. (4) Az üzemi általános költség vetítési alapja az összes közvetlen munkabérként számításba vett, illetőleg elszámolt költség összege. (5) A szövetkezeti általános költség vetítési alapja az összes közvetlen költség és üzemi általános költség együttes összege. (6) Az üzemi általános költség és a szövetkezeti általános költség számításba vehető mértéke a költségtérítés meghatározásánál az első számadási évben a közgyűlés (gazdasági társulás esetén az intéző bizottság) által meghatározott arányt, ezt követően pedig az előző évi z ír számadás szerint a vetítési alaphoz képest ténylegesen felmerült költségek'arányát nem haladhatja meg. (7) Ha az önelszámoló karbantartó részlegnél az elszámolt költségtérítések alapján a számadási év végén megtakarítás vagy hiány jelentkezik, azt évente — a zárszámadás e1 készítése előtt — az üzemeltetési és karbantartási költségek terhére elszámolt költségtérítések arányos helyesbítésével kell kiegyenlíteni. (8) Ha a gazdasági társulásnál az elszámolt költségtérítések alapján a számadási év végén megtakarítás vagy hiány jelentkezik, azt évente — a tagszövetkezetek zárszámadásának elkészítése előtt — az igénybevett szolgáltatásokért elszámolt költségtérítések arányában kell a tagszövetkezetek között felosztani vagy a tag szövetkezetekkel megtéríttetni. Munkaidő é3 munkadíjazás 10. §. (1) A szövetkezetnél munkaviszony keretében foglalkoztatott dolgozók munkaidejére és munkadíjazására a 7/1971. (IV. 1.) MüM és a 18/1971. (VI. 25.) É V M számú rendeleteket, valamint a 19/1971. (VI. 25.) ÉVM számú rendelet 2—5. és 7—8. §-aiban, továbbá az ezekben nem szabályozott kérdésekben a Munka Törvénykönyvében és annak végrehajtási rendeleteiben foglaltakat — a (2) és (3) bekezdésben foglalt kiegészítésekkel — kell alkalmazni. (2) A szövetkezetnél munkaviszonyban álló és azonos bérkategóriába sorolt fizikai dolgozók havi együttes munkabérének átlaga — az alkalmazott bérformától függetlenül — nem haladhatja meg az e dolgozók által ténylegesen ledolgozott, de legfeljebb az elszámolási időszakban érvényes — idénymunkarend szerinti — munkaidőkeret és a bérkategória felső határa szorzatának egy főre jutó átlagát. Az együttes munkabérbe a túlórapótlék és a (3) bekezdésben említett jutalom nem számít be. (3) A szövetkezet közgyűlése (gazdasági társulás esetén az intéző bizottság) a munkavállalók részére a munkaszerződések alapján ténylegesen kifizetett alapbérek évi összegének 9 százalékát meg nem haladó jutalom-keretet irányozhat elő. Az egyes munkavállalók részére kifizethető jutalom összegét a szövetkezet igazgatósága (gazdasági társulás esetén az intéző bizottság) állapítja meg. Adók és közterhek 11. §• (1) A szövetkezet mentes az illetményadó és — a külön jogszabályban megállapított illetékfizetési kötelezettség kivételével — a vállalatokat terhelő egyéb adófizetési kötelezettség alól.