Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 43. szám

776 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 43. szám (2) Az előzetes fogvatartással — a 18. § (3) be­kezdésében foglalt átszámítás szerint — a meg­felelő összeg erejéig a pénzbírságot lerovottnak kell nyilvánítani. •A büntetés elévülése 25. §. (1) Nem lehet végrehajtani a büntetést, ha a határozat jogerőre emelkedésétől egy év el­telt. Az elévülési időbe azonban nem számít be a halasztás és a részletfizetésre engedélyezett idő. (2) A végrehajtás iránt tett intézkedés az elévü­lést félbeszakítja. A félbeszakítás napjával az el­évülés határideje ismét elkezdődik. A határozat jogerőre emelkedésétől számított két év elteltével azonban végrehajtásnak nincs helye. i Mentesülés a hátrányos jogkövetkezmények alól 26. §. Az olyan hátrányos jogkövetkezmények alól, amelyeket egyéb jogszabályok fűznek a sza­bálysértés miatt történt felelősségre vonáshoz, az elkövető a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított két év után mentesül. A fiatalkorúakra és a katonákra vonatkozó különleges rendelkezések 27. §. (1) Ha a szabálysértést olyan fiatalkorú követte el, aki tanköteles vagy rendszeres iskolai oktatásban részesül, a szabálysértés miatt rend­szerint iskolai fegyelmező intézkedésnek van helye. (2) Pénzbírságot csak arra a fiatalkorúra lehet kiszabni, aki keresettel vagy jövedelemmel ren­delkezik. (3) A fiatalkorúra kiszabott pénzbírság elzárás­ra nem változtatható át. (4) Elzárás csak arra a fiatalkorúra szabható ki, aki a szabálysértés elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltötte. (5) A szabálysértési rendelkezések alkalmazásá­ban fiatalkorú, aki a szabálysértés elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, tizennyolcadik életévét azonban még nem haladta túl. 28. §. (1) Ha a szabálysértést katona követte el, fegyelmi intézkedésnek van helye. (2) A szabálysértési rendelkezések alkalmazásá­ban katona a fegyveres erők (néphadsereg, határ­őrség, karhatalom és a polgári védelem katonai szervei) tényleges tagja, úgyszintén a rendőrség és a büntetésvégrehajtási őrség tagja, továbbá a szolgálatban vagy a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértés esetén a munkásőrség, valamint a vám- és pénzügyőrség egyenruha vi­selésére jogosított tagja. MÁSODIK RÉSZ A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁS III. Fejezet A szabálysértés miatt eljáró szervek A tanácsi szabálysértési hatóságok 29. §. (1) Szabálysértés miatt első fokon eljár: a) a községi tanács végrehajtó bizottságának (vb) szakigazgatási szerve a községi tanács ren­deletében megállapított szabálysértés miatt, to­vábbá a jogszabályban meghatározott egyéb ese­tekben; b) a nagyközségi tanács vb szakigazgatási szer­ve, a városi és a fővárosi kerületi tanács vb igaz­gatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, a já­rási és megyei városi kerületi hivatal, feltéve, hogy a jogszabály másként nem rendelkezik.4 (2) Másodfokon a) a községi tanács vb szakigazgatási szervének (röviden: községi tanács) és a nagyközségi tanács vb szakigazgatási szervének hatáskörébe utalt ügyben a járási hivatal; b) a városi és a fővárosi kerületi tanács vb igaz­gatási feladatot ellátó szakigazgatási szervének, valamint a járási és a megyei városi kerületi hi­vatalnak hatáskörébe utalt ügyben a megyei, a megyei városi, illetőleg a fővárosi tanács vb igaz­gatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve jár el.5 (3) Ha a szabálysértés elkövetőjével szemben az igazgatási feladatot ellátó, illetőleg a nagyköz­ségi szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozó sza­bálysértésen felül más szabálysértés miatt is el­járás indul, az igazgatási feladatot ellátó, illetőleg a nagyközségi szakigazgatási szerv — az elzárás­sal sújtható szabálysértés kivételével — az egyéb­ként hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt is eljár. Az ilyen ügyeket egyesíteni kell.5 30. §. Pénzügyi szabálysértés miatt — a 31. §-ban foglalt kivétellel — első fokon a városi és a fővárosi kerületi tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, a járási és a megyei városi kerületi hivatal, a pénzügyminiszter által kijelölt illetékhivatalok, továbbá a Pénzügymi­nisztérium Bevételi Főigazgatóságának területi igazgatósága, illetőleg megyei (fővárosi) hivatala, másodfokon a megyei, a megyei városi és a fővárosi tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szak­igazgatási szerve, a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága, illetőleg annak területi igazgató­sága jár el.6 4 A 27 1969. (VIII. 14.) Korm. számú rendelet 1. §-a és az 1971. évi I. törvény rendelkezései szerint módosított szöveg. 5 Az 1971. évi I. törvény rendelkezései szerint módosí­tott szöveg. 6 Az 9171. évi I. törvény, továbbá a 24 1970. (VIII. 5.> Korm. számú és a 25/1970. (VIII. 5.) Korm. számú rende­let rendelkezései szerint módosított szöveg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom