Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 39. szám

39. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 729 a) az állami, társadalmi, szövetkezeti szervek és egyéb jogi személyek vagyonbiztosításáról, b) az állampolgárok vagyon- és személybiztosí­tásáról, c) a viszontbiztosítási kockázatok elvállalásáról és áthárításáról, valamint d) a nemzetközi biztosítással összefüggő megál­lapodások létesítéséről. (2) Az Állami Biztosító egyéb feladatai (R. 3. §) a következők: a) egyes állami szervek tűz és betörés-kárainak megállapítása és rendezése [155/1962. (P K 30.) P M számú utasítás]; b) a sugárzó anyagok és készítmények által oko­zott károk, valamint a sugárzás ártalmas követ­kezményeinek elhárítása érdekében tett intézke­dések folytán keletkezett károk megállapítása és rendezése [1 1964. (V. 7.) Eü M számú rendelet]; c) egyes költségvetési szervek növénytermelé­sében keletkezett elemi károk megállapítása és rendezése [126 1968. (P K 17.) P M számú uta­sítás] ; d) a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkeze­tek elemi kárai bekövetkezésének és mértékének megállapítása [48/1970. (XII. 24.) P M—M É M számú együttes rendelet]; ej a hatósági rendelkezésre leölt és a kötelező védőoltás következtében elhullott állatokért, va­lamint a megsemmisített betegségterjesztő tár­gyakért járó kártalanítás megállapítása ós rende­zése [32/1954. (V. 22.) M T számú rendelet, Ál­lategészségügyi Szabályzat]. 2- §• (1) Az Állami Biztosító által kidolgozott biztosí­tási szabályzatokat a pénzügyminiszter hagyja jóvá. (2) Az Állami Biztosító felvilágosító és tájékoz­tató tevékenységet fejt ki a károk megelőzése ér­dekében, együttműködve a hasonló feladattal megbízott állami és társadalmi szervekkel. (3) Az Állami Biztosító helyi szervei — felké­résre — rendszeresen beszámolnak a velük azonos területen működő tanácsnak vagy végrehajtó bi­zottságnak, illetőleg a járásban tájékoztatást ad­nak a járási hivatal elnökének a terület biztosítás­ügyének helyzetéről, továbbá a működésük során észlelt — hatósági kármegelőző intézkedést igénylő — egészségügyi, tűzrendészeti, közlekedési vagy más közérdekű kérdésekről. 3- §• Az Állami Biztosító vezérigazgatóját, vezérigaz­gató-helyetteseit és főkönyvelőjét a pénzügymi­niszter nevezi ki. 4. ,§. Az Állami Biztosító a következő tartalékalapo­kat képezi: a) kockázati tartalékalap, b) életbiztosítási díjtartalék, c) felelősségbiztosítási díjtartalék, d) hitelbiztosítási tartalékalapok. 5- §• Az Állami Biztosító gazdálkodására és számvite­lére a pénzintézetekre vonatkozó rendelkezések as irányadók; az állami költségvetéssel való kapcso­latát a pénzügyminiszter külön szabályozza. 6- §­(1) Az R. 1. §-ának (2) bekezdésében említeti biztosító egyesületeket (a továbbiakban: egyesü­let) a melléklet sorolja fel. (2) Az egyesületek biztosítással kapcsolatos te­vékenysége felett a felügyeletet a felügyelő szerv a pénzügyminiszterrel egyetértésben gyakorolja. Az alapszabály biztosítási tevékenységre vonat­kozó részének módosításához a pénzügyminiszter jóváhagyása szükséges. (3) Az egyesület által fizetendő adót és felügye­leti díjat külön jogszabály állapítja meg. 7- §• (1) A pénzügyminiszter az egyesület biztosítási tevékenységének megszüntetésére, illetve az egye­sület feloszlatására javaslatot tesz a felügyelő szervnek, ha az egyesület működése jogszabályel­lenes, eltér az egyesületi alapszabálytól, vagy ha az elvállalt kötelezettségeinek teljesítése bármi­lyen okból veszélyeztetett. (2) Az egyesület biztosítási tevékenységének megszüntetése, illetve az egyesület feloszlatása esetén annak biztosítási pénzalapjait az Állami Biztosító veszi át, és azok erejéig gondoskodik a vállalt biztosítási kötelezettségek teljesítéséről. Ennek során a tagok jogos érdekeinek figyelembe­vételével kell eljárni. 8- §• Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Dr. Garamvölgyi Károly s. k., a pénzügyminiszter első helyettese

Next

/
Oldalképek
Tartalom