Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 28. szám

28. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 537 A munkaügyi miniszter 109/1972. (9) Mü M számú utasítása a sportedzők egyes munkafeltételeinek és munkabérének megállapításáról szóló 113 1969. (14) Mü M számú utasítás* kiegészítéséről 1. A sportedzők egyes munkafeltételeinek és munkabérének megállapításáról szóló 113/1969. (14) Mü M számú utasítás (a továbbiakban: Utasítás) 1., 3—5. pontjaiban foglalt „sportedző (edző)"-re való hivatkozás, „sportedző (edző) és sportgyúró (gyúró)"-ra változik. 2. Az Utasítás 4 a. pontja utolsó tételként a következő rendelkezéssel egészül ki: ABC „sportgyúró 1500—3100 1300—2700 1100—2300" 3. Az Utasítás 4 b. pontja utolsó tételként a következő rendelkezéssel egészül ki: „sportgyúró 5—12 Ft" 4. Ez az utasítás. 1972. július 1. napján lép hatályba. Buda István s. k., munkaügyi miniszterhelyettes * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1969. évi 35. számában. A művelődésügyi miniszter 122/1972. (M. K. 11.) MM számú utasítása az ifjúság szervezett turizmusának elősegítéséről Az oktatási intézmények helyiségeinek az ifjúsági turizmus szolgálatába állítását az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény végrehajtásáról rendelkező 1043/1971. (X. 2.) Korm. számú határozat 15. pontja alapján a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, az egészségügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel és a munkaügyi miniszterrel egyetértésben az alábbiakban szabályozom: ALTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az utasítás hatálya a Művelődésügyi Minisztérium, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium, valamint a tanácsok főfelügyelete, illetőleg irányítása alatt működő — az 1. II. számú mellékletben felső rolt — kollégiumokra és diákotthonokra (a továbbiakban: kollégiumok) terjed ki. 2. Az 1. pontban említett kollégiumok szálláshelyeit a tanulmányi szünetek alatt elsősorban az ifjúság, különösen a tanulóifjúság turizmusa és üdültetése céljára kell átengedni, illetőleg arra alkalmassá tenni. Az átengedés a téli és tavaszi szünetben csak kivételesen, legfeljebb öt-öt nap tartamára, a nyári szünetben pedig általában június 15-től augusztus 15-ig terjedhet. Átengedni csak azokat a férőhelyeket szabad, amelyekre a kollégiumnak az üzemi, szakmai gyakorlatokon vagy vizsgákon résztvevő hallgatók (tanulók) elhelyezésére, az intézmény hazai és külföldi társintézményekkel bonyolított cseregyakorlatok és csereüdültetések, illetőleg az intézmény egyéb rendeltetésszerű működtetése kapcsán (pl. tanfolyam elhelyezése, karbantartás, felújítás időtartama stb.) nincs szükség. 3. Az I. számú mellékletben felsorolt kollégiumok szálláshelyeit elsősorban az ifjúság szervezett turizmusát elsődleges feladatként bonyolító vállalatnak (a továbbiakban: ifjúsági idegenforgalmi vállalat) kell átengedni. 4. A II. számú mellékletben felsorolt kollégiumok szálláshelyeit elsősorban idegenforgalmi tevékenységet ellátó más vállalatok és szervek (a továbbiakban: egyéb idegenforgalmi vállalat) ifjúsági üdültetési céljainak kielégítésére kell biztosítani. Az előző bekezdés szerint kell hasznosítani a 3. pontban említett kollégiumok szálláshelyeit is, ha azokat az ott említett vállalatok nem kívánják felhasználni. 5. A szálláshelyek átengedéséről a kollégium vezetője (az intézmény gazdasági vezetője) a felhasználó vállalattal évenként külön szerződésben köteles megállapodni. A szerződésben részletezni kell a megállapodás valamennyi lényeges feltételét. így az átengedett helyiségeket, berendezést és felszerelést, a használat időtartamát és annak esetleges korlátait, a térítés mértékét és fizetésének módját. Ki kell kötni a szerződésben a használó felelősségét a használt helyiségek és tartozékaik állagának megóvásával kapcsolatban, valamint kártérítési kötelezettségét az esetleges károkért. 6. Az 5. pontban említett szerződéseket a téli és tavaszi szünet idejére november hó 15. napjáig, a nyári szünet ideiére pedig március 15-ig kell megkötni. Az 1972. évben a nyári szünetre a jelen utasítás alapján június 15. napjáig lehet szerződést kötni. TÉRÍTÉSI DÍJAK 7. Az ifjúsági idegenforgalmi vállalat a szálláshelyért — az I. és II. számú mellékletben felsorolt kollégiumokban egyaránt — egynaoos elhelyezés után 1—3 ágyas szobák esetén személyenként 15 forintot, minden további napért, naponként és személyenként 12 forintot, 4 vagy több ágyas szobában történő helybiztosításnál egynapos elhelyezés esetén 12 forintot, minden további napért, naponként 3s személyenként 8 forintot, mosatási díj címén személyenként pedig 1—14 napig, majd minden megkezdett 14 nap után 7—7 forintot köteles fizetni. Téli és tavaszi szünetben történő átengedés alkalmával a vállalat az előző bekezdésben szabályozott díjakon felül, helyiségenként és óránként kályhafűtés esetén 1,50— 2,50 Ft, központi fűtés esetén 3—5 Ft fűtési díjat köteles fizetni. 8. Az egyéb idegenforgalmi vállalat a fizetendő térítési díjra vonatkozóan az intézmény gazdasági vezetőjével (kollégium vezetőjével) a szobák nagyságától, fekvésétől, berendezésétől és felszereltségétől, az egy szobában elhelyezhető személyek számától, a férőhelyek iránti kereslettől függően • és az érvényben levő helyi szállodai árakra is figyelemmel egy-egy idényre szabadon állapodik meg. 9. A kollégium által az elhelyezésen felül biztosított szolgáltatások díjait (pl. telefonhasználat, táviratfeladás stb.) a felhasználó külön köteles megtéríteni. 10. A térítési díjat a szerződésben meghatározott esedékesség szerint a kollégium (intézmény) által megjelölt számlára kell befizetni. 11. A 7. és 8. pont alapján befolyt térítési díj 30%-át a kollégium a bevételi számlájára utalja át, a fennmaradó 70%-ot pedig az alábbiak szerint kell elszámolni: a) Az üdültetésben közreműködő kollégiumi dolgozók díjazására a 7. pont szerint befolyt térítésből férőhelyenként és naponként 2 forint, a 8. pont szerint befolyt térítésből pedig férőhelyenként és naponként 5 forint számolható el; az összegnek a közreműködők közötti megosztásáról a ténylegesen végzett munka figyelembevételével a kollégium vezetője dönt.