Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 23. szám

436 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 23. szám tási ügyviteli szervnél a 7 százalékos nyugdíjjá­rulék fizetésére. Ha pedig az érdekelt a 7 százalé­kos nyugdíjjáulékot nem kívánja fizetni, a nyug­díjbiztosításban szerzett szolgálati idejét — elis­merési díj fizetésével — fenntarthatja. Az elis­merési díj fizetési szándékot az illetékes társada­lombiztosítási ügyviteli szervnél 3 hónapon belül írásban kell bejelenteni. A külföldre utazás címén kapott fizetésnélkül szabadság idejére egyébként a dolgozó munkálta­tója a 6/1955. (XII. 31.) SZOT számú szabályzat 133. §-a alapján, eszmei járulékot köteles fizetni. Az Egészségügyi Minisztérium 40.460/1972. Eü. M. számú közleménye a gyermekintézményekben fizetendő térítési díjak megállapításáról Több megye részéről felmerült, hogy azokban a kivételes esetekben, amikor a gyermekgondozási segélyt igénybevevő anyák gyermekeit gyermek­intézményekben helyezik el, a gyermekgondozási segély összegét a fizetendő térítési díj megállapí­tásánál figyelembe kell-e venni. Ezzel kapcsolat­ban a Pénzügyminisztérium 44.156/1972. XI. sz. állásfoglalásával egyetértésben az alábbiakról tá­jékoztatom. A 41 1969. (Eü. K. 23.) Eü. M. sz. utasítás a vo­natkozó kormányhatározat alapján kimondja, hogy ,,A gyermekgondozási segélyben részesülő dolgozó nő három éven aluli gyermeke a gyermek­gondozási segély folyósításának ideje alatt — az anya megbetegedésének, vagy egyéb rendkívüli körülmény kivételével'— bölcsődébe nem vehető fel." Az érvényben levő jogszabály tehát csak kivé­telesen ad módot arra, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő anya, gyermekét bölcsődében elhelyezhesse. Amennyiben a jogszabály szerinti kivételes esetekben a gyermekgondozási segélyt igénybevevő anya gyermekét gyermekjóléti in­tézményben helyezi el, úgy a térítési díj meg­állapítása szempontjából a gyermekgondozási se­gély összegét a jövedelem megállapításánál figye­lembe kell venni. Erre vonatkozóan ugyan jog­szabályi rendezés nem történt — mivel a kivéte­les elhelyezési lehetőség ezt nem is tette szüksé­gessé —, de a gyermekgondozási segély jellege családi jövedelempótló és nem azonosítható a csa­ládi pótlék gyermeknevelési hozzájárulás jellegé­vel. A gyermekgondozási segélyt igénybevevő anyák részére a gyermekgondozási segély folyósítása ép­pen gyermekeik családi ellátása, a gyermekjóléti intézmények tehermentesítése érdekében történik, ezért a gyermekeket csak kivételesen lehet gyer­mekjóléti intézménybe felvenni. A jogszabály szerint kivételes elhelyezésnél a gyermekgondo­zási segély összegét a térítési díj megállapításának alapjául szolgáló jövedelemnél figyelembe kell venni. Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatója az egészségügyi törvényt és végrehajtásáról szóló jogszabályokat tartalmazó kiadvány megrendeléséről Az 1972. évi július hó 1. napjával hatályba lép az egészségügyi törvény és ezzel egyidejűleg ha­tályba lépnek a törvény végrehajtására vonatkozó, kormány- és egészségügyi miniszteri rendeletek, amelyek hatályon kívül helyezik a jelenleg hatá­lyos kormány- és miniszteri rendeletek túlnyomó részét. Az egészségügyi jogszabályok áttekintése és is­merete az egészségügyi szervek, intézmények és intézetek dolgozói számára nélkülözhetetlen. Ezért az Egészségügyi Minisztérium az egészségügyi tör­vény, valamint a végrehajtása tárgyában e tör­vénnyel egyidejűleg hatályba lépő és a jelenleg hatályos jogszabályok közül a továbbra is hatály­ban maradó kormány- és miniszteri rendeletek szövegét megfelelő feldolgozásban, jogszabály­gyűjteményben kívánja az érdekeltek rendelkezé­sére bocsátani. A hatályos joganyagban a hatályos miniszteri utasításokra is kiterjedő tájékozódás

Next

/
Oldalképek
Tartalom