Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 22. szám

22. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 401 I. Az állami törvényességi felügyelet alapelvei és célja 1. A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény kimondja, hogy a szövetkezetek az állampolgárok által létrehozott olyan önkéntes szocialista közös­ségek, amelyek a termelés, a fogyasztás és a szol­gáltatások különböző területein előmozdítják tag­jaik anyagi jólétét és a szocialista életforma kibon­takoztatását. E gazdasági és társadalmi tevékeny­ségükkel jelentősen hozzájárulnak a lakosság szé­leskörű szükségleteinek a kielégítéséhez. A szövet­kezetek a szocialista szövetkezeti tulajdon és a de­mokratikus önkormányzat alapján szocialista elvek szerint szervezik tevékenységüket, osztják fel jö­vedelmüket és folyamatosan növelik az oszthatat­lan szövetkezeti vagyont. A szövetkezetek a szo­cialista gazdálkodás egyik — az állami vállalattal egyenrangú — vállalati formájává fejlődtek. Mind­ebből következik, hogy a szövetkezetek szerveze­tileg nincsenek alárendelve állami vagy más szer­veknek. A szövetkezetekre háruló kötelezettségek jogszabályokból, saját szerveik szabályzataiból, illetőleg határozataiból és szerződésekből származ­hatnak. 2. Az államnak érdeke, hogy a szövetkezetek te­vékenysége megfeleljen a társadalom céljainak és beilleszkedjék társadalmi-gazdasági rendszerünk egészébe. Mivel az állam közvetlenül nem irányítja és szervezi a szövetkezetek gazdálkodását, ezért az anyagi érdekeltségen alapuló gazdasági ösztön­zés és jogi szabályozás, valamint egyéb közgazda­sági szabályozás eszközeivel közvetett módon be­folyásolja a gazdasági tevékenységüket. Ezzel ösz­szefüggésben az államnak kell biztosítani a szövet­kezetek mint önálló csoportok és ezen belül a cso­port tagjainak egyéni érdekei, valamint az össz­társadalmi érdekek közötti összhangot. Az állam érdeke az is, hogy a szövetkezetek a szocialista társadalomban eredményesen működ­jenek. 3. Az állam a szövetkezetek részére nyújtott nagyfokú önállóság mellett nem mondhat le tör­vényességi felügyeleti jogáról. Ennek keretében elvárja és biztosítja, hogy a szövetkezetek a jog­szabályokat és az állami törvényességi felügyele­tet gyakorló szervek által jóváhagyott alapszabá­lyokat megtartsák és az egyéb belső szabályzatai­kat az előbbi szabályok keretei szerint alkossák és alkalmazzák. Az államnak egyben feladata, hogy a törvényes jogokat mind a szövetkezetek, mind tagjaik ré­szére egyaránt biztosítsa és őrködjön azon, hogy tevékenységük során más szervek és személyek se sértsék meg a szövetkezetek törvényes működését. Mindezekhez szükséges, hogy az állami törvényes­ségi felügyeleti szerv minden indokolt helyzetben éljen azzal a jogával, amellyel; egyrészt segíti az adott szövetkezetet a jogszerű magatartásra, más­részt meg tudja akadályozni törvényellenes intéz­kedéseit, illetőleg működését. II. Az állami törvényességi felügyelet gyakorlása 1. A szövetkezeti törvény az állami törvényes­ségi felügyelet jogának gyakorlását a székhelyük szerint illetékes tanácsokra, azok végrehajtó bizott­ságaira és szakigazgatási szerveire, illetőleg a járási hivatalokra ruházta. A törvény és végrehajtási rendelete az állami törvényességi felügyelet ellá­tására jogosult, illetőleg köteles szerveket is meg­jelölte. 2. A szövetkezetek állami törvényességi felügye­letének tanácsi szervek közötti megoszlása a kö­vetkező: a) A szövetkezeti vezetőség működése, felfügg gesztésének, a szövetkezet feloszlatásának, vala­mint — 30/1971. (X. 2.) Korm. számú rendelet (Szvt. R.) 61. §-ának felsorolásán túlmenően — az alapszabály jóváhagyásának hatáskörét; — községi (nagyközségi) székhelyű szövekezetek esetében az illetékes járási hivatal elnöke; — városi, megyei városi, fővárosi kerületi szék­lielyű szövetkezet esetében a városi, megyei vá­rosi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága gyakorolja. b) Az alapszabály jóváhagyása tekintetében a felsorolt tanácsok végrehajtó bizottságai szakigaz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom