Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 20. szám

20. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 385 — a holttestből élő személy testébe történő átül­tetés céljára szerv, szövet kivételére vonatkozó ren­delkezéseit [65. § (1) és (2) bek.], — az orvosoknak az orvosi ellátásra jogosult be­tegekkel kapcsolatos magatartásbeli kötelezettsé­geire vonatkozó rendelkezéseit (75. §), — az orvosi tevékenység megtagadására vonat­kozó rendelkezését [76. § (1) bek.], — a külföldi állampolgáron orvosi beavatkozás végzésére, a külföldi állampolgárnál terhesség meg­szakítására, a külföldi állampolgár testéből szerv, szövet kivételére, a külföldi állampolgár testébe szerv, szövet átültetésére, a külföldi állampolgár holttestének boncolására és a holttestből szerv, szö­vet kivételére vonatkozó rendelkezéseit (87. §). 2- §• (1) A fegyelmi vétséget elkövető orvossal szem­ben a Munka Törvénykönyvében meghatározott fegyelmi büntetéseken kívül az alábbi fegyelmi büntetések szabhatók ki: — húszezer forintig terjedő pénzbírság, — eltiltás az orvosi magángyakorlattól három hónaptól egy évig terjedő időre, — eltiltás az orvosi tevékenységtől három hónap­tól egy évig terjedő időre. (2) A pénzbírság és az orvosi magángyakorlattól való eltiltás fegyelmi nüntetést együttesen is ki lehet szabni. (3) Ha az orvost az egészségügyi törvény 75. §-ába ütköző fegyelmi vétség miatt vonták felelős­ségre, a fegyelmi hatóság az érdekelt kérelmére kö­telezi őt az anyagi juttatás visszatérítésére. (4) Az (1) bekezdésben megállapított fegyelmi büntetések végrehajtását legfeljebb egy évre fel lehet függeszteni, ha attól kellő nevelő hatás vár­ható. (5) Az orvos a fegyelmi büntetés jogerőre emel­kedése után az orvosi tevékenységtől való eltiltás esetén három évig, pénzbírság és az orvosi magán­gyakorlattól való eltiltás esetén két évig a bünte­tés hatálya alatt áll. Ez alól jó munkája alapján korábban mentesíthető. 3. §• (1) A fegyelmi eljárás megindítását az orvos ki­nevező szerve is kezdeményezheti. (2) A fegyelmi jogkört a fegyelmi eljárás alá vont orvos kinevező szerve, illetőleg az egészségügyi mi­niszter által jogszabályban meghatározott orvos gyakorolja. (3) A fegyelmi eljárást másodfokon a megyei (fő­városi) tanács végrehajtó bizottságának egészség­ügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervénél, az orvostudományi egyetemnél, illetőleg az Egészség­ügyi Minisztériumnál alakított, öt orvosból álló fe­gyelmi tanács folytatja le. 4- §• (1) A fegyelmi eljárás megindítását az Orvos­Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének irányí­tása alatt működő orvosetikai bizottság is kezde­ményezheti. Ha a panaszt az orvosetikai bizottság­hoz nyújtották be, az orvosetikai bizottság a pa­naszt — ha megítélése szerint fegyelmi vétség gya­núja áll fenn — az első fokú fegyelmi hatósághoz továbbítja. (2) A fegyelmi eljárás során be lehet szerezni az orvosetikai bizottság véleményét. A fegyelmi hatá­rozatot meg kell küldeni az orvosetikai bizottság­nak. Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen az orvosetikai bizottság is fellebbezhet. Az orvosi magángyakorlattal kapcsolatos fegyelmi felelősség 5 §• (1) Ha az orvos az orvosi magángyakorlata köré­ben, illetőleg az orvosi magángyakorlattal kapcso­latban az egészségügyi törvénybe ütköző fegyelmi vétséget követett el, vele szemben az alábbi fegyel­mi büntetések szabhatók ki: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) húszezer forintig terjedő pénzbírság, d) eltiltás az orvosi magángyakorlattól három hónaptól egy évig terjedő időre,

Next

/
Oldalképek
Tartalom