Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 10. szám

174 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 10. szám 1970-ben a 12%-os bruttó részesedési alap 5%-os ku­mulált bérfejlesztést tartalmazott, így a nettó részesedési alap 7% volt. 3. A nettó részesedési alap a bérfejlesztés elszámolása után a bérek százalékában 1970. 1971. a 2/a esetében 7% 6,5 % a 2/b esetében 7% 3,75% A 29/1970. (XI. 15.) PM számú rendelet 15. §-a (2) be­kezdésének b) pontja, illetve az azt módosító és kiegé­szítő 46/1971. (XIÍ. 31.) PM számú rendelet 4. §-a, va­lamint a 29/1970. (XI. 15.) PM számú rendelet 16. § (1) bekezdése értelmében a vállalat: — Az 1971. évi bruttó részesedési alap bérekhez viszo­nyított arányának az 1970. évihez viszonyított (12%-ról 11%-ra való) csökkenése miatt az 1971. évi eredmény­elszámolásakor a tartalékalapot nem veheti igénybe a bruttó részesedési alap kiegészítésére. — A 2/a esetében — mivel a bérszínvonalemelkedés nem haladja meg a 2%-ot — a nettó részesedési alapját azonban kiegészítheti az 1971. évi szintig (a bérek 7%-áig). — A 2/b esetében a nettó részesedési alapját sem egé­szítheti ki, mivel a bérfejlesztés meghaladta a 2%-ot. Megjegyzés: A bérfejlesztés számításakor a központi bérintézkedések hatását (bérpreferenciát) nem kell szá­mításba venni. Pénzügyminisztérium I. Közgazdasági és Költségvetési Főosztály 311/1972. PM IX. számú közlemény a fizetővendéglátás adóztatásáról Az általános jövedelmadóról szóló 42/1971. (XII. 17.) Korm. számú rendelet végrehajtása tár­gyában kiadott 35/1971. (XII. 17.) PM számú ren­delet 2. §-a (2) bekezdésének e) pontjában, ille­tőleg (6) bekezdésében és az 57. §-ának (1) bekez­déséhez fűzött melléklet 2., illetőleg 4. pontjában foglalt rendelkezések alapján — a Belkereske­delmi, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium együttes állásfoglalásának megfele­lően — az alábbiak szerint kell eljárni: 1. A hivatkozott rendelkezések szerint fizető­vendéglátás alatt a nem lakás céljára szolgáló he­lyiség (hétvégi ház, nyaraló) tulajdonosa (haszon­élvezője), vagy a lakás céljára szolgáló helyiség (lakószoba stb.) tulajdonosa, illetőleg bérlője által — az albérletre vonatkozó rendelkezések megtar­tása mellett — idegenforgalmi szervek közvetítése útján, bel- és külföldi vendégek részére alkalmi, idényszerű (szálloda-, illetőleg penzió jellegű) szállás adását és a fizetővendég esetleges ellátását kell érteni. Az idegenforgalmi szervek útján alkalmi, idény­szerű elszállásolásnak kell tekinteni azt az esetet is, amikor a vendég a helyiséget — a fizetőven­déglátásra egyébként érvényes szabályok sze­rint — saját munkáltatója, vagy más közületi szerv közbeiktatásával (megrendelése alapján) veszi igénybe. Ilyen esetben is a Vhr. 57. §-ának (1) bekezdéséhez fűzött melléklet 2. pontjában foglalt adókulcsok szerint (4—20%) kell adóz­tatni. 2. Az albérletre vonatkozó és a fizetővendéglá­tásnál is érvényes rendelkezéseket a lakások el­osztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 103. §-ának (2) és (3) be­kezdése tartalmazza. A hivatkozott lakásügyi ren­delet 2. §-a szerint lakást csak lakás céljára, ille­tőleg a 111. § (1) bekezdésének a) pontja szerint lakás céljára szolgáló helyiséget, vagy annak egy részét fizetővendéglátás (elszállásolás, pihenés, üdülés) céljára csak az idegenforgalmi szervek útján lehet hasznosítani. Fizetővendéglátás keretében sem lehet tehát la­kóhelyiséget pl. munkásszállás vagy iroda, üzleti, illetőleg hivatalos tárgyalások stb. céljára lekötni (igénybe venni), valamint — az idegenforgalmi szerv közbejötte nélkül — üdülés céljára hasz­nosítani. Nem tekinthető azonban munkásszállásnak az albérleti (ágybérleti) szabályok megtartása mel­lett lakószobában vállalati stb. dolgozóknak al­kalmi elszállásolása, mert ez — fizetővendéglátás esetében — az 1. pont szerinti szállásadás fogalma alá esik. 3. Az idegenforgalmi szervek kötelesek egy­részt a szerződés kötésekor a 2. pontban foglal­takra a szerződő felek figyelmét felhívni, más­részt különösen a vállalatok, szövetkeztek és egyéb jogi személyek (közületi szervek) igénylései alapján a helyiségek szabályos használatát időkö­zönként ellenőrizni. A fizetővendéglátás szabály­talan eseteiben pedig — egyetemleges fizetési kö­telezettség mellett — gondoskodni arról, hogy a Vhr. 57. §-ának (1) bekezdéséhez fűzött melléklet 4. pontjában meghatározott általános jövedelem­adó levonásra és befizetésre kerüljön. 4. A Vhr. 57. §-ának (1) bekezdéséhez fűzött melléklet 2. pontjában szereplő progresszív adó­kulcsokat az egy hónapon belül történt kifizeté­sek alapulvételével kell alkalmazni, még akkor is, ha az ellenérték korábbi vagy későbbi időszakra vonatkozik, mert a fizetés — a bérügyi- rendelke­zések megtartása mellett — általában egy hóna­pon belül csak a tényleges teljesítés figyelembe­vételével történhet. Pénzügyminisztérium Lakossági Adók és Illetékek önálló Osztálya 312/1972. PM XI. számú közlemény a lakásberendezési tárgyak felújításával és cseréjével, valamint egyéb lakóházjavítási tevékenységgel kapcsolatos pénzügyi kérdések rendezéséről A lakásberendezési tárgyak felújításával és cseréjével, valamint a lakóház javítási tevékeny­séggel összefüggő egyéb kérdések egységes értel­mezése érdekében — az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériummal egyetértésben — a kö­vetkező állásfoglalást adjuk ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom