Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 10. szám

174 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 10. szám 1970-ben a 12%-os bruttó részesedési alap 5%-os kumulált bérfejlesztést tartalmazott, így a nettó részesedési alap 7% volt. 3. A nettó részesedési alap a bérfejlesztés elszámolása után a bérek százalékában 1970. 1971. a 2/a esetében 7% 6,5 % a 2/b esetében 7% 3,75% A 29/1970. (XI. 15.) PM számú rendelet 15. §-a (2) bekezdésének b) pontja, illetve az azt módosító és kiegészítő 46/1971. (XIÍ. 31.) PM számú rendelet 4. §-a, valamint a 29/1970. (XI. 15.) PM számú rendelet 16. § (1) bekezdése értelmében a vállalat: — Az 1971. évi bruttó részesedési alap bérekhez viszonyított arányának az 1970. évihez viszonyított (12%-ról 11%-ra való) csökkenése miatt az 1971. évi eredményelszámolásakor a tartalékalapot nem veheti igénybe a bruttó részesedési alap kiegészítésére. — A 2/a esetében — mivel a bérszínvonalemelkedés nem haladja meg a 2%-ot — a nettó részesedési alapját azonban kiegészítheti az 1971. évi szintig (a bérek 7%-áig). — A 2/b esetében a nettó részesedési alapját sem egészítheti ki, mivel a bérfejlesztés meghaladta a 2%-ot. Megjegyzés: A bérfejlesztés számításakor a központi bérintézkedések hatását (bérpreferenciát) nem kell számításba venni. Pénzügyminisztérium I. Közgazdasági és Költségvetési Főosztály 311/1972. PM IX. számú közlemény a fizetővendéglátás adóztatásáról Az általános jövedelmadóról szóló 42/1971. (XII. 17.) Korm. számú rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 35/1971. (XII. 17.) PM számú rendelet 2. §-a (2) bekezdésének e) pontjában, illetőleg (6) bekezdésében és az 57. §-ának (1) bekezdéséhez fűzött melléklet 2., illetőleg 4. pontjában foglalt rendelkezések alapján — a Belkereskedelmi, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium együttes állásfoglalásának megfelelően — az alábbiak szerint kell eljárni: 1. A hivatkozott rendelkezések szerint fizetővendéglátás alatt a nem lakás céljára szolgáló helyiség (hétvégi ház, nyaraló) tulajdonosa (haszonélvezője), vagy a lakás céljára szolgáló helyiség (lakószoba stb.) tulajdonosa, illetőleg bérlője által — az albérletre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett — idegenforgalmi szervek közvetítése útján, bel- és külföldi vendégek részére alkalmi, idényszerű (szálloda-, illetőleg penzió jellegű) szállás adását és a fizetővendég esetleges ellátását kell érteni. Az idegenforgalmi szervek útján alkalmi, idényszerű elszállásolásnak kell tekinteni azt az esetet is, amikor a vendég a helyiséget — a fizetővendéglátásra egyébként érvényes szabályok szerint — saját munkáltatója, vagy más közületi szerv közbeiktatásával (megrendelése alapján) veszi igénybe. Ilyen esetben is a Vhr. 57. §-ának (1) bekezdéséhez fűzött melléklet 2. pontjában foglalt adókulcsok szerint (4—20%) kell adóztatni. 2. Az albérletre vonatkozó és a fizetővendéglátásnál is érvényes rendelkezéseket a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 103. §-ának (2) és (3) bekezdése tartalmazza. A hivatkozott lakásügyi rendelet 2. §-a szerint lakást csak lakás céljára, illetőleg a 111. § (1) bekezdésének a) pontja szerint lakás céljára szolgáló helyiséget, vagy annak egy részét fizetővendéglátás (elszállásolás, pihenés, üdülés) céljára csak az idegenforgalmi szervek útján lehet hasznosítani. Fizetővendéglátás keretében sem lehet tehát lakóhelyiséget pl. munkásszállás vagy iroda, üzleti, illetőleg hivatalos tárgyalások stb. céljára lekötni (igénybe venni), valamint — az idegenforgalmi szerv közbejötte nélkül — üdülés céljára hasznosítani. Nem tekinthető azonban munkásszállásnak az albérleti (ágybérleti) szabályok megtartása mellett lakószobában vállalati stb. dolgozóknak alkalmi elszállásolása, mert ez — fizetővendéglátás esetében — az 1. pont szerinti szállásadás fogalma alá esik. 3. Az idegenforgalmi szervek kötelesek egyrészt a szerződés kötésekor a 2. pontban foglaltakra a szerződő felek figyelmét felhívni, másrészt különösen a vállalatok, szövetkeztek és egyéb jogi személyek (közületi szervek) igénylései alapján a helyiségek szabályos használatát időközönként ellenőrizni. A fizetővendéglátás szabálytalan eseteiben pedig — egyetemleges fizetési kötelezettség mellett — gondoskodni arról, hogy a Vhr. 57. §-ának (1) bekezdéséhez fűzött melléklet 4. pontjában meghatározott általános jövedelemadó levonásra és befizetésre kerüljön. 4. A Vhr. 57. §-ának (1) bekezdéséhez fűzött melléklet 2. pontjában szereplő progresszív adókulcsokat az egy hónapon belül történt kifizetések alapulvételével kell alkalmazni, még akkor is, ha az ellenérték korábbi vagy későbbi időszakra vonatkozik, mert a fizetés — a bérügyi- rendelkezések megtartása mellett — általában egy hónapon belül csak a tényleges teljesítés figyelembevételével történhet. Pénzügyminisztérium Lakossági Adók és Illetékek önálló Osztálya 312/1972. PM XI. számú közlemény a lakásberendezési tárgyak felújításával és cseréjével, valamint egyéb lakóházjavítási tevékenységgel kapcsolatos pénzügyi kérdések rendezéséről A lakásberendezési tárgyak felújításával és cseréjével, valamint a lakóház javítási tevékenységgel összefüggő egyéb kérdések egységes értelmezése érdekében — az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériummal egyetértésben — a következő állásfoglalást adjuk ki.