Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 10. szám

168 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 10. szám figyelembe venni. A „megkezdettség" tág értelmezése ugyanis a bérbeadót indokolatlanul a jogszabály célját meghaladó munkavégzési kötelezettségre kényszerítené, szigorú értelmezés viszont a bérlő számára teremtené a jogszabály intencióinak meg nem felelő helyzetet. A kérdés megítélésénél és az idézett rendelethely alkalmazása során a bérbeadó és a bérlő méltányos érdekeinek szem előtt tartásával kell eljárni. Ezért a jogalkotó szándékának a következő jogalkalmazás felel meg: A L. Vhr. 106. §-a szerint megkezdettnek minősül a ténylegesen 1971. július 1. napja után elvégzett munka, ha a bérbeadó e határnap előtt a) a munka elvégzését vállalkozónál megrendelte, vagy a házilagos kivitelezés iránt intézkedett, b) a munkának a ibérlő által a bérbeadó terhére történő elvégzéséhez hozzájárult, vagy a bérlő bérbeszámítási jogát elviben elismerte, illetőleg c) a munka kivitelezése (felvonulás, anyagszállítás stb.) ténylegesen megkezdődött. A kifejtettek a lakásberendezések felújításával, illetőleg cseréjével kapcsolatos munkákra is vonatkoznak. A LR. 53. §-a e munkák elvégzését kifejezetten nem utalja ugyan a bérbeadó kötelezettségének körébe, a LR. 51. §-ának (1) bekezdése értelmében azonban a bérbeadó szavatol azért, hogy a lakás a lakásbérleti jogviszony tartama alatt rendeltetésszerű használatra alkalmas, és egyébként is megfelel a lakásbérleti szerződés előírásainak. A LR. 50. §-ának (1) bekezdése szerint a bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt köteles rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérlő részére átadni, a szavatosi kötelezettségét tehát nyilvánvalóan akkor teljesíti, ha a lakás rendeltetésszerű használhatóságához szükséges — a lakásbérleti szerződés alapján szolgáltatott — lakásberendezéseket szükség esetén pótolja {felújítja, cseréli). Ezt az álláspontot támasztja alá a LR. 54. §-a (1) bekezdésének a) pontja is, amely a lakásberendezések tekintetében csak a karbantartásról való gondoskodást teszi a bérlő kötelezettségévé. II. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletével és bérével kapcsolatos kérdések 5. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek béréről szóló 8/1971. (II. 10.) Korra, számú rendelet területek bérére vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása. A 8/1971. (II. 10.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: Hb. R.) 1. §-a értelmében a rendelet hatálya ki+erjed a) a nem lakás céljára szolgáló helyiségcsoportokhoz, illetőleg helyiségekhez (a továbbiakban együtt: helyiségek) tartozó területekre (udvar, kert), továbbá b) a lakó- és a vegyes rendeltetésű épületekhez tartozó, nem közös használatra szolgáló területekre is. A Hb. R. hatálya nem terjed ki azonban a) a szabadtéri rakterületekre, b) a be nem épített telkekre, c) az egylakásos lakóépülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meghaladó részére, továbbá d) a lakó- és a vegyes rendeltetésű épületekhez tartozó, közös használatra szolgáló területekre. A Hb. R. alkalmazása során „nem közös használatra szolgáló terület"-ként — a Hb. R. 1. íjának (2) bekezdésére és a L. Vhr. 10. §-ának b) pontjára tekintettel — általában a kapualjnak, lépcsőháznak, folyosónak, függőfolyosónak az épületben levő lakások és helyiségek megközelítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket, továbbá az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meghaladó részét kell figyelembe venni. A Hb. R. 4. §-a alapján a rendelet hatálya alá tartozó területek évi bérét a bérbeadó és a bérlő megállapodása szabadon határozhatja meg, a Hb. R. 6. §-ának a) pontja értelmében azonban a helyiségekhez tartozó területek bérére az 1971. július 1. napján fennálló bérleti jogviszonyok esetében a bérleti szerződés az irányadó. Ebből következik, hogy ha az utóbbi esrtben a bérleti szerződés a terület után bérfizetési kötelezettséget nem állapított meg, a bérlőtől bner a szerződés módosítása nélkül továbbra M IT. követelhető. Kérdéses ezek ütán, 'hogy miként alakul a bérfizetési kötelezettség, ha — a helyiségre vonatkozó bérleti jogviszony a helyiséghez tartozó területre is kiterjed, vagy — a bérleti jogviszony csak a nem közös használatra szolgáló területre, illetőleg a rendelet hatálya alá nem tartozó területre vonatkozik. E kérdés eldöntéséhez a bérleti jogviszony tárgyát és terjedelmét kell alapvetően figyelembe venni. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló — a Hb.P hatálya alá tartozó területekre is vonatkozó — - 1972. (I. 19.) Korm. számú rendelet (a továbbiakbán. HR.) 2. §-a a bérleti jogviszonyt illetően a LR. megfelelő alkalmazását rendeli. Erre figyelemmel a LR. 46. §-a értelmében a bérleti jogviszony — a jogszabály erejénél fogva — kiterjed — a helyiségre, — a közös használatra szolgáló helyiségekre és területekre (kizárólagos használati jogosultság nélkül), továbbá — egyhelyiséges épületnél az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó részére, illetőleg — két- vagy többhelyiséges épületnél a helyiséggel összefüggő udvar-, kert- vagy folyosórészek kizárólagos használatára is, ha ez a többi helyiség rendeltetésszerű használatát nem akadályozza.