Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 9. szám

148 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 9. szám A R. 92. §-ához: 1. Ha a horgászó (halászó) személy engedélyét nem tartja magánál, megszegi a horgászás (halászás) módjára vonatkozó rendelkezéseket és ezért cselekménye szabálysértés. A halászatról szóló 1961. évi 15. sz. tvr. 13. §-ának (1) bekezdése értelmében a területi engedélyt, továbbá az állami halász-, vagy horgász jegyet a jogosult horgászás (halászat) közben köteles magánál tartani. Fenti jogszabályi rendelkezés célja, hogy az ellenőrzések során a horgászás jogosultságát meg lehessen állapítani. Mindebből következik, hogy aki horgászás (halászat) alkalmával engedélyét nem tartja magánál, e mulasztásával megszegi a horgászás (halászat) módjára vonatkozó rendelkezéseket. A R. 92. § (1) bekezdése a horgászás (halászat) módjára vonatkozó szabályok megszegését is szabálysértéssé nyilvánítja, ezért a szóban forgó mulasztás miatt a felelősséget meg kell állapítani. Más kérdés azonban az, ha a szabálysértési eljárás során az elkövető hiteltérdemlően igazolja, hogy az ellenőrzést megelőzően már rendelkezett érvényes engedéllyel. Ez esetben ugyanis a szabálysértési hatóság — mérlegelési jogkörben — a Tv. 48. § (1) bekezdés b) pontja, illetőleg a 49. § (1) bekezdés b) pontja szerint jár el. Ha ugyanazon elkövető ellen hasonló szabálysértés miatt ismét feljelentés érkezik, a pénzbírság kiszabása már célszerűnek látszik. A R. 133. §-ához: 1. Engedély nélküli vagy attól eltérő módon végzett építkezésért az építtető, valamint a kivitelező egyaránt felelős. Fenti szabálysértést az követi el, aki az építésügyi hatósági engedélyhez vagy hozzájáruláshoz kötött építési vagy bontási munkát engedély (hozzájárulás) nélkül vagy attól eltérő módon végez. A törvényi tényállás fontos eleme tehát az építkezés engedély nélküli, illetőleg az attól eltérő módon történő végzése. Ebből nyilvánvaló, hogy a szabálysértésért az építtető és a kivitelező egyaránt felelős. Az építtető azért, mert engedély nélkül, illetőleg az engedélytől eltérő módon építkezett, a kivitelező pedig azért, mert a szabálytalan építést jogszabályi tilalom ellenére végezte. Ha az eljárás során bizonyítást nyer, hogy az engedélytől eltérő módon történő építkezésről az építtető nem tudott, úgy a szabálysértési felelősség kizárólag a kivitelezővel szemben állapítható meg. Dr. Varga József s. k., a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese Vegyes rendelkezések A MÉM és az O V H együttes felhívása az öntözéshez való felkészülésre Az 1970. október 1-től 1971. szeptember 30-ig eltelt gazdasági évben országosan mintegy 26%-kal hullott kevesebb csapadék a sokévi átlagnál. A csapadékhiány képződése az egész időszakon át folyamatosan tartott, sőt az 1971—72. gazdasági év első harmadában is tovább folytatódott. 1971. október 1-től 1972. január végéig bezárólag a sokévi átlaghoz képest — a Tiszántúl északi és déli részén átlagosan 100 mm-rel, — a Tiszántúl középső részén és a Duna-Tisza közén 70—80 mm-rel, — a Dunántúl északi felén 60 mm-rel, — a Dunántúl déli felén pedig 110 mm-rel volt kevesebb a csapadók. Így a csapadékhiány a Dunántúlon átlagosan 45, az Alföldön pedig 55%-os. A folyamatosan kialakult száraz időjárást csak több hónapi rendkívüli csapadékhozamok tudnák kiegyenlíteni. Ennek a valószínűsége kicsi lévén, kritikusan száraz tavaszra kell számítanunk. Feltételezhető, hogy még a kis vízigényű növények öntözése is szükségessé válik. Ezért ebben az évben az öntözési lehetőségeket maximálisan ki kell hasz-