Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 62. szám

62. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1257 (2) A szervezeti és működési szabályzat határozza meg, hogy hány tag után kell egy küldöttet választani." 9- §• A r. a következő 9/C §-sal egészül ki: „9/C §. (1) Az Szvt. 33. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltakon felül nem lehet tisztségviselő az a személy, aki a takarékszövetkezet működési területén levő helyi tanács tisztségviselője, valamint az, aki az állami törvényességi felügyeletet, ellenőrzést vagy egyéb hatósági feladatot ellátó szervnél a szövetkezet tekintetében e feladat végzésében közreműködik. (2) A takarékszövetkezet alapszabálya a rokonság körében további összeférhetetlenségi okokat is megállapíthat." 10. §. A r. a következő 9/D §-sal egészül ki: „9/D §. (1) A takarékszövetkezet alkalmazottainak munkaügyi helyzetére az Szvt. 79. §-ában foglaltak az irányadók akkor is, ha az alkalmazott egyben a szövetkezet tagja. (2) Az alapszabály elrendelheti, hogy a takarékszövetkezet munkaszervezetének és gazdasági tevékenységének szakmai irányítását az igazgatóság által alkalmazott ügyvezető igazgató lássa el. Az ügyvezető igazgató nem lehet a szövetkezet igazgatóságának vagy intézőbizottságának tagja; az igazgatóság ülésein tanácskozási joggal vesz részt. (3) A szövetkezettel munkaviszonyban is álló elnök, elnökhelyettes, ügyvezető igazgató és a fő(vezető, önálló) könyvelő magasabb vezetőállású dolgozó, akinek munkaügyi vitáiban szolgálati felettesként a köz-(küldött) gyűlés jár el. (4) A magasabb vezetőállású dolgozók munkabérét — a legközelebbi köz-{küldött) gyűlés határozatának meghozataláig — az igazgatóság ideiglenesen határozza meg." 11. §. A r. 10. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) A takarékszövetkezet által kiállított és elveszett vagy megsemmisült fenntartásos takarékbetétkönyvet a takarékszövetkezet nyilvánítja semmissé. Ennek eljárási szabályait a takarékszövetkezet ügyviteli szabályzata tartalmazza." 12. §. A r. 12. §-a a következő <8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Az ügyvezető igazgató a takarékszövetkezetet gazdálkodása körében képviseli." 13. §. A r. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő (3)—(4) bekezdés lép, egyidejűleg a (4) bekezdés (5) bekezdésre változik. „(3) Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak kártérítési ügyeiben a köz-(küldött) gyűlés dönt. Határozata ellen a bírósághoz lehet fordulni. <4) Az alapszabály a köz-(küldött) gyűlés hatáskörébe tartozó kártérítési ügyek megvizsgálására bizottságot hozhat létre. A vizsgáló bizottság a munkaviszonyban álló elnök, elnökhelyettes fegyelmi ügyeit is jogosult megvizsgálni." 14. §. A r. a következő 13/A—13/C §-okkal egészül ki: „A személyzeti munka 13/A. §. (1) Az állami személyzeti munkára vonatkozó alapelveket [1001/1968. (I. 5.) Korm. számú határozat, a továbbiakban: Határozat] a takarékszövetkezet személyzeti munkájában is a szövetkezetekre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően alkalmazni kell. (2) A takarékszövetkezetben a személyzeti feladatokat — az igazgatóság irányításával — a szövetkezettel munkaviszonyban álló igazgatósági elnök, illetve az ügyvezető igazgató végzi. 13/B. §. (1) Takarékszövetkezetben bármely munkakört csak büntetlen előéletű személy láthat el. A büntetlen előéletet három hónapnál nem régebbi keletű erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni. (2) A takarékszövetkezetnek az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv útján előterjesztett kérelmére, kivételesen indokolt esetben a megyei (fővárosi) tanács elnöke a büntetlen előélet feltételétől eltekinthet. Kivételesen sem engedélyezhető azonban a népgazdaság és vagyon elleni bűncselekmény (Ptk. XIII. és XVI. fejezet) miatt büntetett előéletű személy alkalmazása. (3) Az igazgatóság elnöke és az ügyvezető igazgató megválasztására, illetőleg alkalmazására meghatározott feltételeket külön jogszabály állapítja meg. 13 C §. (1) A takarékszövetkezet alkalmazottainak minősítésénél a Határozat 6. pontjában foglaltak szerint kell eljárni.