Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 62. szám

1250 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 62. szám — ugyancsak használhatja ünnepélyes társadalmi megmozdulásain (pl. felvonuláson), — a kitüntetés lenyomatát levélpapírján és egyéb nyomtatványain feltüntetheti. 8. A szocialista brigád vagy munkacsoport a kitüntetést mint kollektíva kapja. 9. A kitüntetés elnyerésére tett javaslatával együtt az előterjesztő szerv a pénzügyminiszterrel egyetértésben javaslatot tesz a kitüntetéssel együtt]áró pénz vagy egyéb jutalom mértékére. a) A jutalom összegét a vállalat kitüntetésénél úgy kell meghatározni, hogy az kétszerese legyen a „Minisztertanács és SZOT Elnöksége Vörös Zászlaja" („Minisztertanács Vörös Zászlaja") kitüntetéssel a vállalatnak adományozható jutalom összegének. A 3. pontban megjelölt egyéb szervek jutalmának összegét is ezzel arányosan kell megállapítani. A kitüntetéssel járó pénzjutalom összegét a Minisztertanács költségvetésében kell előirányozni. b) A kitüntetett brigád (munkacsoport) tagjai „A Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja" kitüntetéssel járó jutalom kétszeresével és a brigád (munkacsoport) kitüntetéskori taglétszámával számított összeg alapulvételével, differenciált jutalomban részesülnek. A jutalmazásról a vállalatok vezetői gondoskodnak, a vállalat bérszínvonalába vagy bértömegébe be nem számító bérköltség terhére. 10. A Munka Vörös Zászló Érdemrendjét elnyert vállalat, egyéb szerv, illetve szocialista brigád, vagy munkacsoport a kitüntető címet és az érdemrend mását mindaddig használhatja, amíg a cím elnyeréséhez szükséges magas szintű követelményeknek folyamatosan megfelel. Ennek hiánya esetén a javaslattételre a 6. pontban foglaltak szerint jogosult miniszter az illetékes érdekképviseleti szervvel egyetértésben felfüggesztheti a használatot. 11. A kitüntetés visszavonására az egyes kitüntetések alapításáról szóló 1953. évi V. törvény 7. §-a az irányadó. 12. E határozat végrehajtása során a feltételek teljesítésének vizsgálatánál a jogelőd kitüntetései nem számíthatók be. Ha azonban az összevont vállalaton belüli, önállóan elszámoló egység kitüntetésére tesznek javaslatot, ennek során az egységnek az 'összevonás előtt önálló vállalatként elnyert kitüntetéseit is figyelembe kell venni. 13. Ez a határozat kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az 1017/1953. (III. 24.) számú minisztertanácsi határozat, az 1018/1953. (III. 24.) számú minisztertanácsi határozat és az 1009'1964. (IV. 10.) számú minisztertanácsi határozat hatályát veszti. Fock Jenő s. k., a Minisztertanács elnöke Minisztertanácsi rendeletek Az egészségügyi miniszter 20/1972. (XII. 20.) Eü M számú rendelete az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény gyógyszerüggyel kapcsolatos egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény (továbbiakban: Tv.) végrehajtása tárgyában-kiadott 16/1972. (IV. 29.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R.) 23—26. és 37. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az ügykörüket érintő rendelkezések tekintetében az érdekelt miniszterekkel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem. A gyógyszerellátás 1. §• (1) A Tv., a R. és e rendelet szempontjából azokat az anyagokat, termékeket és készítményeket kell gyógyszernek tekinteni, amelyeket gyógyászati cél elérése érdekében élő ember szervezetébe juttatnak. (2) Gyógyszerhez hasonló elbírálás alá esnek az orvosi gyakorlatban használatos és az emberi szervezetbe nem kerülő kémlőszerek és festékek, valamint a sebészeti kötözőszerek. (3) Vitás esetben az egészségügyi miniszter külön határozza meg, hogy mely anyagot, terméket, készítményt kell gyógyszernek tekinteni, illetve a gyógyszerhez hasonló elbírálás alá vonni. 2. §• (1) Az 1. §-ban említett anyagok, termékek, készítmények (a továbbiakban: gyógyszerek) előállítására, elkészítésére, összetételére, minőségére, forgalomba hozatalára, tárolására és kiadására a Magyar Gyógyszerkönyv (a továbbiakban: Gyógyszerkönyv), valamint a vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A törzskönyvezett, illetőleg nyilvántartásba vett gyógyszerek előállítására, összetételére, minőségére, forgalomba hozatalára és tárolására az (1) bekezdésben foglaltakon felül a törzskönyvezés, illetőleg nyilvántartásba vétel alkalmával megállapított és a forgalomba hozatali engedélyben meghatározott előírások is irányadók. A törzskönyvezést és a nyilvántartásba vételt külön jogszabályok szabályozzák.