Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 61. szám

61. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1225 lével) és a fogyasztási szövetkezetek (518) alága­zatban az iparon belül végzett építőipari (továb­biakban: építőipari) tevékenységre is alkalmazni kell." 4- §• A R. 1. számú mellékletének 5. b) alpontja ha­tályát veszti és e melléklet 6. pontja folytatólago­san a következő rendelkezéssel egészül ki: (alkalmazni,) „ha csak e rendelet másként nem rendelkezik." 5. §. A R. 3. számú mellékletének C. 4—5. pontja he­lyébe a következő rendelkezések lépnek: „4. a) A bérfejlesztési mutató változatlansága esetén, vagy csökkenésének évében a tárgyévi és az előző (bázis) évi tényleges bérszínvonal összeha­hasonlításából adódó növekedés után kell az e melléklet B. fejezete szerint növekedési sávonként számított progresszív bérfejlesztési befizetést tel­jesíteni. b) A bérfejlesztési mutató csökkenését követő első évben a kedvezményes bérfejlesztési befize­tés alá eső bérszínvonal-növekedés mértékét a csökkenést megelőző év bérfejlesztési mutatójához képest bekövetkezett növekedés alapján kell meg­állapítani. (Pl. ha 1972-ben a mutató értéke az 1971. évi 40 000 forinttal szemben 36 000 forintra csök­ken, akkor 1973-ban a kedvezményes bérfejlesztési befizetéssel megvalósítható bérszínvonal-növekedés számításához bázisként az 1971. évi 40*000 forint értékű bérfejlesztési mutatót kell alkalmazni.) c) A nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 29/ 1970. (XI. 15.) PM számú rendeletben meghatá­rozott lakossági javítási-szolgáltatási tevékenysé­get végző vállalatoknál ab) pont szerint bázisul szolgáló év bérfejlesztési mutatóját a bekövetkezett csökkenés összegének olyan hányadával kell mér­sékelni, amilyen hányadot képviselt a csökkenés évében az összes árbevételhez viszonyított lakosság­tól származó árbevétel. [PL: ha a bérfejlesztési mu­tató értéke 1971-ben 40 000, 1972-ben 36 000 forint, a lakosságtól származó árbevétel aránya 1972-ben 50 százalék, akkor 1973. évben a kedvezményes bérfejlesztési befizetéssel megvalósítható bérszín­vonal-emelés mértékének számításához bázisként 38 000 forint (40 000 — 2000) értékű bérfejlesztési mutatót kell alkalmazni. Ugyanis a bérfejlesztési mutató 1971-ről 1972-re 4000 forinttal csökkent, a lakosságtól származó árbevétel 50 százalékos arányának megfelelően az egyébként alkalma­zandó 1971. évi 40 000 forintos értékű bérfejlesz­tési mutatót 2000 forinttal csökkenteni kell.] 5. a) Ha a bérfejlesztési mutató egymást köve­tően két, vagy több éven át csökken, vagy ilyen csökkenés után nő, a kevezményes bérfejlesztési befizetéssel megvalósítható bérszínvonal-növeke­dés számításának bázisául az első csökkenés előtti év bérfejlesztési mutatóját kell alkalmazni. (Pl.: ha a bérfejlesztési mutató 1971-ben 40 000, 1972­ben 36 000, 1973-ban 35 000, 1974-ben 41 000 fo­rint értékű, kedvezményes bérfejlesztéssel meg­valósítható bérszínvonal-emelésre 1974-ben kerül­het sor. Mértékének számításához bázisként az 1971.évi 40 000 forint értékű bérfejlesztési muta­tót kell alkalmazni.) b) Az a) pontban foglaltakat a 4. c) pontban meghatározott vállalatoknál azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bázisul szolgáló év bér­fejlesztési mutatóját az évenként bekövetkezett csökkenés összege és a lakosságtól származó ár­bevétel aránya alapján a 4. c) pontban meghatá­rozott módon, az évenkénti csökkenések külön­külön számított együttes összegével mérsékelni kell. [Pl.: az 5. a) pontnál említett számszerű ér­tékek esetén, ha a lakosságtól számazó árbevétel aránya 1972-ben 50, 1973-ban 60 százalék, akkor az 1974-ben kedvezményes bérfejlesztési befize­tés mellett megvalósítható bérszínvonal-emelés mértékének számításánál a bérfejlesztési mutató bázisa 37 400 forint (40 000 — 2600) értékű. Ugyanis az egyébként alkalmazandó 1971. évi 40 000 forint értékű bérfejlesztési mutatót az évenkénti csökkenések és a lakosságtól származó árbevétel aránya szerint 1972. év alapján 2000 (4000 . 0,5), 1973. év alapján 600 (1000 . 0,6), össze­sen 2600 forinttal mérsékelni kell.] c) Az 5. a)—b) pontban meghatározottaktól el­térő értékű mutatót csak akkor lehet alkalmazni, ha azt a felügyeleti szerv javaslatára az okok elemzése alapján az ágazati miniszter a mutató értékének egyidejű jóváhagyásával engedélyezte." 6- §• (1) A R. 3. számú melléklete D. 9. b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: ,,b) a mutató csökkenését kifejező egyenleg esetén a tárgyévben a 3. számú melléklet C. 4. a) pontjában meghatározott módon kell eljárni;". (2) A R. 3. számú melléklete D. 9. pontja a kö­vetkező c) és d) alponttal egészül ki: ,,c) a mutató csökkenését kifejező egyenleg ese­tén a következő évben a kedvezményes bérfej­lesztési befizetéssel megvalósítható bérszínvonal­emelés mértékét az egyenleg csökkenését meg­előző év bérfejlesztési mutatóihoz képest bekö­vetkezett növekedés alapján kell megállapítani; dj ha a mutató egyenlege egymást követően két vagy több éven át csökken, vagy ilyen csökkenés után nő, a kedvezményes bérfejlesztési befizetés­sel megvalósítható bérszínvonal-növekedés számí­tásának bázisául az egyenleg első csökkenését megelőző év bérfejlesztési mutatóit kell figye­lembe venni. Ettől eltérő értékű mutatókat csak akkor lehet alkalmazni, ha azt a felügyeleti szerv javaslatára az okok elemzése alapján az ágazati miniszter a mutatók értékének egyidejű jóváha­gyásával engedélyezte."

Next

/
Oldalképek
Tartalom