Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 61. szám

61. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1219 arra, hogy harminc napon belül válassza ki azt a lakást (üdülőt) vagy — a R. 8. §-ának (3) bekez­désében említett esetben — beépítetlen lakó­(üdülő-) telket, amelyet a tulajdonában kíván tar­tani." 11. §. (1) A teleknyilvántartás rendszeresítéséről szóló 7/1965. (Ép. Ért. 6.) É M számú utasítás10 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A teleknyilvántartás felfektetése és folya­matos vezetése a) városban, megyei városi kerületben, nagyköz­ségben, továbbá első fokú építésügyi hatósági jog­körrel felruházott községben az első fokú építés­ügyi hatóságnak, b) első fokú építésügyi hatósági jogkörrel fel nem ruházott községben — a teleknyilvántartó könyvben levő tájékoztatóban foglalt elhatárolás szerint — a községi szakigazgatási szervnek és az első fokú építésügyi hatóságnak a feladata." (2) Az (1) bekezdésben említett utasítás 4. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „A teleknyilvántartó könyvben levő tájékozta­tóban említett térkép beszerzéséről az első fokú építésügyi hatóságnak, továbbá első fokú építés­ügyi hatósági jogkörrel fel nem ruházott község­ben a községi szakigazgatási szervnek kell gondos­kodnia." 12. §. (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép ha­tályba. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyek­ben is alkalmazni kell. (2) Ha az ügyben már első fokú határozatot hoz­tak, a másodfokú eljárást a korábbi szabályok sze­rint hatáskörrel rendelkező szerv folytatja le. Bondor József s. k., építésügyi és városfejlesztési miniszter 10 Megjelent a Tanácsok Közlönye 1965. évi 11. számá­ban. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter 22/1972. (XII. 16.) É V M számú rendelete a műemlékvédelemről szóló 1/1967. (I. 31.) É M számú rendelet1 módosításáról Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény vég­rehajtásáról kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. szá­mú rendelet 12. §-a és 27. §-ának (1) bekezdése 1 Megjelent a Tanácsok Közlönye 1967. évi 5. számá­ban. alapján — a műemlékek és a műemléki jelentő­ségű területek tekintetében a művelődésügyi mi­niszterrel együttesen — az alábbiakat rendelem: 1. §• A műemlékvédelemről szóló — a 8/1969. (V. 8.) É-VM számú rendelettel módosított — 1/1967. (I. 31.) ÉM számú rendelet (a továbbiakban* R.) 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő ren­delkezés lép: „(3) Ha a védett építménynek fenntartásra kö­telezhető tulajdonosa nincs, az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátásáról az építmény fekvése szerint illetékes községi szakigazgatási szerv, ille­tőleg városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bi­zottságának építésügyi feladatot ellátó szakigazga­tási szerve gondoskodik." 2- §• A R. 21. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „21. §. A műemléki hatóság hozzájárulása szük­séges a következő építési (bontási) munkákhoz: a) műemlék és műemlék jellegű építmény ese­tében a 19. § (1) bekezdése alá tartozó minden épí­tési (bontási) munkához, tekintet nélkül arra, hogy az csak építési engedély alapján vagy anélkül vé­gezhető-e; b) városképi jelentőségű építmény esetében, to­vábbá műemléki jelentőségű területen vagy mű­emléki környezetben levő, műemlékké, műemlék jellegűvé, illetőleg városképi jelentőségűvé nem nyilvánított építmény tekintetében a külső meg­jelenésben érvényre jutó felújítási, helyreállítási, átalakítási és bontási munkákhoz; c) műemléki jelentőségű területen és műemléki környezetben új épület építéséhez; d) műemléki jelentőségű területen és műemléki környezeten kívül új épület építéséhez akkor, ha az az elhelyezése, tömege, külső megjelenése foly­tán valamely védett építmény jellegét és művé­szeti megjelenését bármely módon érinti." 3. §• A R. 23. §-a a következő új (3) bekezdéssel egé­szül ki: „(3) Az építésügyi hatóság az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat a műemléki hatóság hoz­zájárulásának előírásai és kikötései alapján — a 21. § d) pontjában említett esetben — műemléki jelentőségű területen és műemléki környezeten kívül is előírhatja."

Next

/
Oldalképek
Tartalom