Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 60. szám

60. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1177 b) a házastársakkal együtt lakó nagykorú nőtlen, illetőleg hajadon gyermekeik akkor is a családba tartoznak, ha a házastársak lakásából ideiglenes jelleggel vannak távol; c) nem számít a családba a házastársak olyan kiskorú, továbbá a velük együtt lakó olyan nagykorú nőtlen, illetőleg hajadon gyermeke, akinek magának is gyermeke van; d) az örökbefogadott gyermek a vérszerinti gyermekkel egy tekintet alá esik (TR. és LR. 2. §-a). A TR. és az LR. 2. §-a értelmében a TR. és a TVhr., továbbá az LR. és az LVhr. alkalmazása szempontjából család: a házastársak és a kiskorú gyermekeik, továbbá a házastársakkal együtt lakó nőtlen, illetőleg hajadon gyermekeik. Nem feltétel az együttlakás a házastársak és a kiskorú gyermekeik között. A kiskorú gyermekek akkor is a családba tartoznak, ha a házastársakkal nem laknak egyútt. A házastársakkal állandó jelleggel együtt lakó nagykorú nőtlen,' illetőleg hajadon gyermek abban az esetben is a családba tartozik, ha a lakásból azért van távol, mert pl. gyógykezelésben részesül, katonai szolgálatot teljesít, a lakóhelyén kívül dolgozik, illetőleg végzi tanulmányait, szabadságvesztés büntetését tölti, üdül, vagy családi, illetőleg egészségügyi körülményei ezt egyébként is indokolttá teszik. Nem lehet viszont a családba számítani a házastársaknak olyan kiskorú, vagy velük együtt lakó nagykorú nőtlen, illetőleg hajadon gyermekét, aki nem házas ugyan, de magának is gyermeke van. Ebben az esetben ugyanis már két külön családról van szó. Az örökbefogadott kiskorú, továbbá az örökbefogadóval együtt lakó nagykorú nőtlen, illetőleg hajadon gyermeket is a családba kell számítani, mert az az 1952. évi IV. tv. (a továbbiakban: Csjt.) 51. §-ának (1) bekezdése értelmében az örökbefogadó gyermekének a jogállásába lép. 3. Ha a szülők házassága megszűnt, a kiskorú gyermek a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek, a nagykorú nőtlen, illetőleg hajadon gyermek pedig annak a szülőnek a családjába tartozik, amelyiknek a lakásában állandó jelleggel lakik (TR. és LR. 2. §-a). A Csjt. 70. §-a értelmében a kiskorú gyermek szülői felügyelet alatt áll. A szülői felügyelet — a Csjt. 71. §-ának (2) bekezdése értelmében — többek között magában foglalja a kiskorú gyermek gondviselésének, vagyona kezelésének és törvényes képviseletének jogát és kötelességét. A Csjt. 72. íjának (2) bekezdése azt is kimondja, hogy ha a gyermek szülei nem élnek együtt és a gyermek valamelyiküknél van elhelyezve, a felügyeletet az a szülő gyakorolja, akinél a gyermek el van helyezve. Ezekből következik az, hogy ha a kiskorú gyermek szüleinek a házassága megszűnt (az egyik házastárs meghalt, illetőleg a házasságot a bíróság jogerősen felbontotta), a kiskorú gyermeket annak a szülőnek a családjába tartozónak kell tekinteni, aki a gyermek felett a szülői felügyeletet gyakorolja. A 2/c. pontból pedig az következik, hogy a nagykorú nőtlen, illetőleg hajadon gyermeket annál a szülőnél kell figyelembe venni, akivel állandó jelleggel együttlakik. 4. A TR. és a TVhr., továbbá az LR. és az LVhr. alkalmazása szempontjából az együttlakásnak állandó jellegűnek kell lennie [TR. és LR. 2. §-a és 4. §-ának (3) bekezdése]. Annak megállapításánál, hogy az együttlakás állandó jellegű-e, az ÉVM Lakás- és Kommunálisügyi Főosztálya által (az Ép. Ért. 1972. évi 5. és a TK. 1972. évi 4. számában) közzétett 46. számú állásfoglalás C) pontjában kifejtett elveket kell figyelembe venni. 5. Ha a személy, illetőleg a család a) lakótelek- vagy lakástulajdona a mértéket meghaladja ugyan, de üdülőtelek- vagy üdülőtulajdonnal nem rendelkezik, egy beépítetlen üdülőtelket vagy egy üdülőegységet felmentés nélkül szerezhet; b) üdülőtelek- vagy üdülőtulajdona meghaladja ugyan a mértéket, de lakótelek- vagy lakástulajdonnal nem rendelkezik, egy beépítetlen lakótelket vagy egy lakástulajdont felmentés nélkül szerezhet [TR. és LR. 4. §-ának (1)—(2) bekezdése, TVhr. 8. §-a, LVhr. 5. §-]. A TR. 3. §-a értelmében egy személy, illetőleg egy család telektulajdonának mértéke egy lakótelek és egy üdülőtelek, hasonlóan rendelkezik az LR. 3. §-a is a lakás-, illetőleg üdülőtulajdon vonatkozásában. Ezért, akinek az egyik fajta tulajdonból az igénye még nincs kielégítve, e tekintetben nem áll tulajdonszerzési korlátozás alatt. Természetesen amiből többlettulajdona van, arra az elidegenítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell. 6. Azt a személyt, aki a beépítetlen lakó- (üdülő-) telek, illetőleg a lakás- (üdülő-) tulajdonának telekkönyvi bejegyzésére tulajdonátruházási szerződéssel szerzett jogcímet, a szerződés keltétől, illetőleg ha a felek a tulajdonszerzésre a szerződésben meghatározott időpontot állapítottak meg, ettől az időponttól kell tulajdonosnak tekinteni. Az átruházó ezt követően már nem tekinthető tulajdonosnak (TVhr. 7. §-ának b) pontja és LVhr. 4. §-ának b) pontja). A TVhr. 7. §-ának b) pontja, illetőleg az LVhr. 4. §-ának b) pontja értelmében tulajdonosnak kell tekinteni azt a személyt is, aki a beépítetlen lakó(üdülő-) telek, illetőleg a lakás- (üdülő-) tulajdonának bejegyzésére tulajdonátruházási szerződéssel jogcímet szerzett.