Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 4. szám

4. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 53 — A jogcím nélkül visszamaradt személyek ki­lakoltatásával kapcsolatos állásfoglalás kiegészí­tése. (A T K 1959. évi 65. számában és az Ép Ért 1959. évi 37—38. számában közzétett 10. számú­elvi állásfoglalás.) — Más város vagy község területére csak az önkényes beköltözők, továbbá azok lakoltathatók ki, akiknek előző lakásukba való visszahelyezése megengedett és lehetséges. (A T K 1959. évi 65. számában és az Ép Ért 1959. évi 37—38. számában közzétett 11. számú elvi állásfoglalás.) — Albérleti szobába nemcsak az olyan jogcím nélkül visszamaradt személy helyezhető ki, aki eredetileg albérlőként lakott a lakásban, hanem más, jogcím nélkül visszamaradt személy is. (A T K 1959. évi 65. számában és az Ép Ért 1959. évi 37—38. számában közzétett 12. számú elvi állásfoglalás.) — A Vhr. 95. §-a (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából 1953. évi szeptember hó 23. napja utáni albérletbe adásnak kell tekinteni azt az esetet, amikor a bérlő és az albérlő közötti szer­ződés az említett időpont után jött létre, függet­lenül attól, hogy a kérdéses szoba más részére már azt megelőzőleg is albérletbe volt adva, vagy sem. (A T K 1959. évi 65. számában és az Ép Ért 1959. évi 37—38. számában közzétett 13. számú elvi állásfoglalás.) — Ha a túlnyomórészt albérlet útján hasznosí­tott lakás valamelyik albérletbe adott szobája megüresedik, a bérlőt nem illeti meg a Vhr. 98. §-ában biztosított jog. (A T K 1959. évi 65. számában és az Ép Ért 1959. évi 37—38. számában közzétett 14. számú elvi állásfoglalás.) — A Vhr. 129. §-a alkalmazandó akkor is, ha a személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakás tulajdonosa nem a maga, hanem egyeneságbeli rokona részére tart igényt a bérlő jogos lakásigényét meghaladó igénybevehető lak­részre. (A T K 1959. évi 65. számában és az Ép Ért 1959. évi 37—38. számában közzétett 15. számú elvi állásfoglalás.) — A- 39/1959. (IX. 20.) Korm. számú rendelet szolgálati lakásokkal kapcsolatos rendelkezéseinek értelmezése. (A T K 1960. évi 8. számában és az Ép Ért 1960. évi 5. számában közzétett 16. számú elvi állásfoglalás.) — A szolgálati lakás bejelentésére a R. 47. §-ának (1) bekezdésében, illetőleg 51. §-ának (3) bekezdésében megállapított határidő nem jog­vesztő. (A T K 1960. évi 34. számában és az Ép Ért 1960. évi 21. számában közzétett 17. számú elvi állásfoglalás.) — A R. 46. §-ának (4) bekezdését nemcsak a rendelet hatálybalépését követően, hanem azt megelőzően, a felsorolt munkakörökre tekintettel szolgálati lakásként kiutalt lakás vonatkozásában is alkalmazni kell. (A T K 1960. évi 34. számában és az Ép Ért 1960. évi 21. számában közzétett 18. számú elvi állásfoglalás.) — A különböző egyházak lelkészei, vagy tiszt­ségviselői által használt lakások az egyház mun­kakörrel kapcsolatos vagy készenléti szolgálati la­kásainak nem tekinthetők. (A T K 1960. évi 34. számában és az Ép Ért 1960. évi 21. számában közzétett 20. számú elvi állásfoglalás.) — A személyi tulajdonban levő, a fegyveres testületek hivatásos tisztje, vagy tiszthelyettese által bérelt lakás megüresedése esetén a lakás újabb bérlőjét a fegyveres testület nem jogosult kijelölni. (A T K 1960. évi 34. számában és az Ép Ért 1960. évi 21. számában közzétett 21. számú elvi állásfoglalás.) — Egészségügyi okokból különszoba jár a cse­lekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett elmebeteg személyek részére is. (A T K 1960. évi 74. számában közzétett 23. számú elvi állásfoglalás.) — A lakbérpótlékról szóló jogszabályok egves rendelkezéseinek értelmezése. (A T K 1960. évi 76. számában és az Ép Ért 1960. évi 47—48. számában közzétett 24. számú elvi állásfoglalás.) — A R. 10. §-ának (1) bekezdésében meghatá­rozott hathónapi határidő eltelte után a lakás­ügyi hatóság jogosult — újabb hathónapi határ­idő biztosítása nélkül — a bérlő jogos lakásigé­nyének mértékét meghaladó lakrészt igénybe venni és annak bérlőjét saját hatáskörében kivá­lasztani. (A T K 1962. évi 10. számában és az Ép Ért 1962. évi 2—3. számában közzétett 25. számú elvi állásfoglalás.) — Ha a lakáscsere-szerződést kötő bérlők ab­ban állapodtak meg, hogy a lakásban lakó albérlő továbbra is a lakásban maradhat, a lakáscsere-

Next

/
Oldalképek
Tartalom