Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)
1972 / 59. szám
1146 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 59. szám A kérelem elintézése 316. §. (1) A fizetési meghagyás iránti kérelem slintézésére a 95., 129., 130. és 132. §-ok rendelkezései megfelelően ii'ányadók; ugyanezeket a rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni a 313— 315. §-okban meghatározott előfeltételek hiánya esetében is. (2) A fizetési meghagyást — a jogosult külön kérelme hiányában — csak a kötelezett részére kell kézbesíteni. A bíróság a fizetési meghagyást a jogosultnak is kézbesítteti, ha a fizetési meghagyást a kérelmétől eltérően bocsátja ki. (3) A 313. § (2) bekezdése alá tartozó esetben beadott keresetlevelet fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelemként kell elintézni. Az elnök azonban mind ilyen esetben, mindpedig fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem esetében a fizetési meghagyás kibocsátása nélkül az ügy tárgyalására tűzhet ki határnapot, ha megítélése szerint a követelésnek nincs jogalapja, fennállása kétségesnek mutatkozik, vagy a követelés jogszabály megkerülésére irányul. Ilyen esetben a bíróság felhívja a jogosultat, hogy nyolc nap alatt az illetéket a peres eljárás illetékére egészítse ki, mert különben az eljárást megszünteti. 317. §. Az elnök a fizetési meghagyást az ellenfél meghallgatása nélkül bocsátja ki. A fizetési meghagyásnak tartalmaznia kell: aj az eljáró bíróságot és a bírósági ügyszámot; b) a feleknek és képviselőiknek nevét, foglalkozását és lakóhelyét; c) a követelés jogalapját, valamint a követelésnek és járulékainak összegét, ingó dolog kiadás'ára irányuló követelés esetében pedig a dolognak, valamint annak a pénzösszegnek megjelölését, amelyet a jogosult a dolog helyett elfogadni hajlandó. d) azt a meghagyást, hogy a kötelezett a követelésnek a meghagyás kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt tegyen eleget és az összegszerűen meghatározott eljárási költséget is fizesse meg; e) azt a figyelmeztetést, hogy a kötelezett, ha a követelést alaptalannak tartja — a meghagyás ellen a 319—320. § szerint ellentmondással élhet. 318. §. A fizetési meghagyás kézbesítésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél kézbesítésének (128. §). Ellentmondás. — Tárgyalás 319. §. (1) A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a járásbíróságnál akár írásban, akár szóval ellentmondással élhet; a fizetési meghagyásnak bárzése ellen irányul, a fizetési meghagyásnak az ellentmondással nem érintett része (rendelkezése) jogerőre emelkedik. (2) Nem tekinthető a fizetési meghagyás megtámadásának, ha a kötelezett a követelés összegéi teljes egészében elismeri, és csak a fizetésre halasztásnak vagy az összeg részletekben való megfizetésének engedélyezését kéri. Ebben az esetben a 217. § (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. Nem minősül a fizetési meghagyás megtámadásának a kijavításra irányuló kérelem sem. (3) Ha a kötelezett az ellentmondásban okirati bizonyítékkal valószínűvé teszi, hogy az érvényesített követelést a fizetési meghagyás kibocsátását követően már teljesítette, a bíróság az okirati bizonyíték másolatának csatolásával felhívja a jogosultat, hogy tizenöt napon belül nyilatkozzék a követelés fennállásáról. Ha a jogosult a kötelezett állítását elismeri, vagy a felhívásra nem nyilatkozik, a bíróság az eljárást megszünteti, egyébként pedig tárgyalást tűz ki. Ha a jogosult a kötelezett nyilatkozata alapján a fizetési meghagyásban érvényesített követelését leszállítja, tárgyalást csak erre a követelésre kell kitűzni. (4) Ha több kötelezett ellen kibocsátott fizetési meghagyás esetében a kötelezettek egyike terjeszt elő ellentmondást, ennek hatályára az 52—53. § megfelelően irányadó. (5) Az írásban benyújtott ellentmondást eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél az eljárásban érdekelve van. A szóban előterjesztett ellentmondás szükséges példányait a bíróság hivatalból készíti el. 320. §. (1) A kötelezettnek a követelésre az ellentmondásban nyilatkoznia kell, és elő kell adnia a védekezésének alapjául szolgáló tényeket, valamint ezek bizonyítékait; okirati bizonyítékait eredetiben vagy másolatban csatolnia kell. A kötelezett ellentmondását (nyilatkozatát) jegyzőkönyvbe is mondhatja (93—94. §). (2) Ha az ellentmondás nem felel meg az előző bekezdés rendelkezéseinek vagy egyébként kiegészítésre szorul, az ellentmondás elutasításának ebből az okból nincs helye, az elnök azonban a 124. § alapján intézkedéseket tehet a tárgyalás előkészítésére. 321. §. (1) Ha a fizetési meghagyást ellentmondással kellő időben nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek, s ellene a XIII. fejezet megfelelő alkalmazásával perújításnak van helye. (2) Ha a kötelezett a fizetési meghagyást kellő időben ellentmondással nem támadja meg. a bíI rőság a meghagyásnak a kérelem előterjesztésével I egyidejűleg evégből benvújtctt pél dinvát • '"SsÉjfigm