Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 59. szám

59. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1143 hatják. Az apa elismerő nyilatkozatát az egyéb ér­dekeltek hozzájárulásával együtt külön jegyző­könyvbe kell foglalni, s azt velük alá is kell íratni. (3) Az (1) és (2) bekezdésben említett figyelmez­tetéssel együtt az apát és a többi érdekelteket is tájékoztatni kell a nyilatkozat, illetőleg a hozzájá­rulás jelentőségéről és következményeiről; ennek megtörténtét a jegyzőkönyvben szintén fel kell tüntetni. (4) A tárgyaláson jelen nem levő érdekelteket megfelelő határidő kitűzésével fel kell hívni, hogy hozzájáruló nyilatkozatukat a megszabott alakban mutassák be, vagy a bíróságnál mondják jegyző­könyvbe. (5) Elismerés esetében az apát fel kell hívni a törvényben megkívánt korkülönbség igazolására. A gyámhatóság részéről szükséges hozzájárulás vagy megerősítés iránt a gyámhatóságot hivatalból kell megkeresni. (6) Az elismerésről felvett jegyzőkönyvet az előbbi rendelkezések szerint megszerzett okiratok­kal kiegészítve — a per tárgyalásának egyidejű felfüggesztése mellett — át kell tenni az illetékes anyakönyvvezetőhöz. Ha az apát az anyakönyvbe bejegyezték, a pert meg kell szüntetni. Ha az el­ismerő nyilatkozat alapján az apát az anyakönyvbe nem jegyzik be, és az ennek okául szolgáló hiány nem pótolható, a bíróság a per felfüggesztését meg­szünteti, és a tárgyalást folytatja. 299. §. (1) Ha a személyes megjelenésre idézett fél a tárgyaláson nem jelenik meg, vagy a bíróság felhívására nem nyilatkozik, vele szemben a 185. § rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A gyermek anyját, ha a perben félként vagy beavatkozóként nem vesz részt, tanúként kell ki­hallgatni; kihallgatása csak akkor mellőzhető, ha cselekvőképtelen, vagy kihallgatásának más elhá­ríthatatlan akadálya van. (3) Ha a tárgyaláson a kiskorú felperesnek a gyámhatóság által kirendelt eseti gcndnoka nem jelenik meg, a per megszüntetésének nincs helye. Ilyen esetben a bíróság felhívja a gyámhatóságot a szükséges intézkedések megtételére, illetőleg ú; eseti gondnok kirendelésére. 300. §. Ha a bíróság vércsoportvizsgálatot vag] más orvosszakértői (élettani) vizsgálatot rendel el, a vizsgálat, illetőleg a vizsgálathoz szükséges vér vételének tűrésére bármelyik érdekeltet kötelez­heti. Ha az érdekelt a kijelölt szakértőnél (orvo.s­nál) vizsgálat vagy vérvétel céljából nem jelenik meg, illetőleg a vizsgálatot vagy a vérvételt nem engedi meg, vele szemben a 185. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel; hogy elővezetésnek helye nincs. Ugyanez a rendel­kezés irányadó a kiskorú gyermek törvényes kép­viselőjével szemben is, ha a gyermeket vizsgálat vagy vérvétel végett elő nem állítja, vagy a vizs­gálatot, illetőleg a vérvételt ő nem engedi meg. 301. §. Előzetes bizonyításnak a 207. §-ban meg­határozott előfeltételek hiányában is helye van. XVII. Fejezet A SZÜLŐI FELÜGYELET MEGSZÜNTETÉSE 302. §. (1) A szülői felügyelet megszüntetésére irányuló perre a XV. fejezet rendelkezései irány­adók a 277. § (2) bekezdése, a 285. § (2), (3) és (4) bekezdése, a 288. §. (2) bekezdése és a 289—291. §-ok kivételével és az alábbi eltérésekkel: a) a szülő bármelyik félhez beavatkozóként is csatlakozhatik; b) a szülői felügyelet megszüntetésére irányuló kereset — annak bírósága előtt — összekapcsol­ható az ugyanazon szülő más gyermeke feletti szü­lői felügyelet megszüntetésére irányuló keresettel, a gyermek elhelyezésére és tartására irányuló ke­resettel vagy a szülő gondnokság alá helyezésére irányuló keresettel is; más keresetet a szülői fel­ügyelet megszüntetésére irányuló keresettel ösz­szekapcsolni nem lehet; c) a tárgyalás kitűzéséről a perben félként részt nem vevő szülőt a keresetlevél egy példányának megküldésével értesíteni kell, és egyben figyel­meztetni kell beavatkozási jogára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom