Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 59. szám

59. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1141 (2) Házassági perben a tanú a 170. § (1) bekez­désének a) pontja alapján, a tanúként kihallgatott orvos pedig ugyané rendelkezés c) pontja alapján a tanúságtételt nem tagadhatja meg. 287. §. (1) A bíróság házassági perben a tárgyalás elhalasztása esetében a szükséghez képest hivatal­ból is határozhat ideiglenesen a kiskorú gyermek elhelyezése és tartása, valamint az arra rászoruló házastárs tartása, úgyszintén a személyes haszná­lati tárgyaknak a különélő házastárs részére való kiadása felől. (2) Házassági perben a feleséget a névviselés kér­désében fel kell hívni nyilatkozattételre. Az err31 való tájékoztatást és a feleség nyilatkozatát jegy­zőkönyvbe kell foglani. 288. §. (1) Ha a házassági pernek akár első, akár folytatólagos tárgyalását az alperes mulasztja el, a mulasztás következményeit nem lehet alkalmazni. A felperes mulasztása esetében a bíróság a pert megszünteti, ha azonban az ügyész a felperes, hi­vatalból új határnapot tűz ki. Az a felperes, akinek lakóhelye külföldön van, kérheti, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg. (2) Az elmulasztott határnaptól, illetőleg az el­mulasztott határidő utolsó napjától számított tizen­öt nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg. (3) Az eljárás szünetelésének házassági perben a 137. § (1) bekezdésének c) és d) pontja, bontóper­ben pedig ezenfelül még a 137. § (1) bekezdésének a) pontja esetében is helye van. 289. §. Ha valamelyik házastárs a házassági bontóper jogerős befejezése előtt meghal, a bíróság a pert a perköltségre vonatkozó határozathozatal nélkül megszünteti, és a perben esetleg már ho­zott ítéletet hatályon kívül helyezi. Határozatok 290. §. (1) A házasság érvénytelenítése vagy fel­bontása esetében a bíróságnak a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és tartása felől — szükség esetében — erre irányuló kereseti kérelem hiányá­ban is határoznia kell. (2) A bíróság a házassági bontóperben a perkölt­ség viseléséről a pernyertességtől függetlenül az összes körülmények mérlegelése alapján határoz. (3) Az első fokú bíróságnak a házasság érvény­telenítése iránt indított perben hozott ítéletét az ügyésszel akkor is közölni kell, ha a perben nem vesz részt, és az ügyész az ítélet ellen ilyenkor is fellebbezhet. (4) Az első fokú bíróságnak fellebbezéssel meg nem támadott ítélete csak a fellebbezési határidő utolsó napjától számított tizenötödik nap eltelté­vel emelkedik jogerőre. (5) Az első fokú bíróság a keresetnek helytadó ítéletet — jogerőre emelkedése után — közli az illetékes anyakönyvvezetővel. (6) fia a feleség úgy nyilatkozik, hogy a férje nevét nem kívánja viselni, vagy a névviselésre irá­nyuló kérelme nem teljesíthető, a bíróság az íté­let rendelkező részében feltünteti, hogy a feleség a férje nevét nem viseli. Ha a feleség a bíróság fel­hívásának hiányában a névviselésre kérelmet nem terjesztett elő, a névviselés vonatkozásában mind­addig kérheti az ítélet kiegészítését (225. §), amíg új házasságot nem kötött. Perújítás. — Törvényességi óvás 291. §. (1) A házasságot érvénytelenítő vagy fel­bontó ítélet ellen az érvényesítés vagy felbontás kérdésében perújításnak helye nincs. (2) A törvényességi óvás folytán a jogerős ha­tározatot a házasságot érvénytelenítő vagy felbon­tó részében hatályon kívül helyezni nem lehet, s a Legfelsőbb Bíróság csupán a törvénysértés meg­állapítására szorítkozhatik. Házassági vagyonjogi kereset 292. §. (1) Az érvénytelenítési és a bontókereset a házassági viszonnyal összefüggő vagyonjogi ke­resettel is összekapcsolható, illetőleg az ilyen va­gyonjogi igény viszontkeresettél a házassági per­ben is érvényesíthető. A jelen fejezet rendelkezései az ilyen kereset, illetőleg viszontkereset tárgyában folyó eljárásra nem terjednek ki. (2) Ha a bíróság az érvénytelenítési, illetőleg a bontókereset és a házassági vagyonjogi kereset felől külön határoz, mindegyik kérdésben külön hoz ítéletet (részítéletet). Ilyen esetben az eljárás a vagyonjogi kereset tárgyában csak az érvényte­lenítés, illetőleg bontás kérdésében hozott ítélet jogerőre emelkedése után folytatható. (3) Ha a felek a házassági és vagyonjogi kere­setre egyaránt kiterjedő első fokú ítélet ellen ki­zárólag a vagyonjogi kérdés tárgyában éltek fel­lebbezéssel, ez a házasság kérdésében hozott íté­let jogerőre emelkedését nem érinti, s ehhez ké-

Next

/
Oldalképek
Tartalom