Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)
1972 / 59. szám
59. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1133 HARMADIK RÉSZ PERORVOSLATOK XII. Fejezet FELLEBBEZÉS Fellebbezéssel megtámadható határozatok 233. §. (1) Az el?ő fokú bíróság határozata ellen — amennyiben a törvény ki nem zárja — fellebbezésnek van helye. Fellebbezéssel élhet a fél, a beavatkozó, továbbá — akkor is, ha az eljárásban még nem vett részt — az ügyész, végül az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés reá vonatkozó része ellen. Ha a felek a fellebbezésről lemondtak (228. §), az első fokú eljárásban részt nem vevő ügyész nem élhet fellebbezéssel. (2) Az elnök határozata a fellebbezés szempontjából a bíróság határozatával egy tekintet alá esik. (3) Fellebbezésnek nincs helye a) a megyei bíróság ítélete ellen azon az alapon, hogy a per a járásbíróság hatáskörébe tartozik; b) az eljárás folyamán hozott végzések ellen, kivéve a perköltségben vagy pénzbírságban marasztaló végzéseket, valamint azokat a végzéseket, amelyekkel szemben a törvény a fellebbezést külön megengedi; c) azon az alapon, hogy egyesbíró elé tartozó ügyben a bíróság tanácsa jár el. A fellebbezés határideje, tartalma és halasztó hatálya 234. §. (1) A fellebbezés határideje a határozat közlésétől(219. §) számított tizenöt nap, váltóperekben három nap. Ha az ügyész az eljárásban nem vett részt, a határozat ellen az alatt az időtartam alatt élhet fellebbezéssel, amely a felek részére fellebbezés céljára rendelkezésre áll. (2) A fellebbezést az első fokú bíróságnál kell írásban benyújtani, vagy jegyzőkönyvbe mondani. (3) Ha a határozat ellen fellebbezésnek helye van, annak bármilyen címen előterjesztett megtámadását — a kijavításra és a kiegészítésre irányuló kérelmek kivételével (224—226. §) — fellebbezésnek kell tekinteni. 235. §. (1) A fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul, s elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A fellebbezésben új tényt is lehet állítani, továbbá új bizonyítékra is lehet hivatkozni, és olyan bizonyítást is lehet kérni, amelyet az első fokú bíróság mellőzött. A 143. § (2) bekezdése itt is irányadó. (2) Ha a fellebbezés nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, a 95. §-ban az elnök hatáskörébe utalt intézkedéseket az első fokon eljárt tanács elnöke teszi meg. 236. §. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve ha a törvény vagy a törvény alapján a bíróság másként rendelkezik. A fellebbezés elutasítása vagy felterjesztése 237. §. Ha a fellebbezés elkésett, vagy olyan határozat ellen irányul, amely ellen a fellebbező nem élhet fellebbezéssel, továbbá ha a fél a fellebbezést felhívás [235. § (2) bekezdése] ellenére újból hiányosan adja be — ide nem értve azt az esetet, ha a fél a fellebbezési illetéket egyáltalában nem vagy hiányosan rótta le —, vagy a fél a fellebbezést egyáltalán nem adja be, az első fokú bíróság a fellebbezést hivatalból elutasítja. Ha a fél a fellebbezési illetéket felhívás ellenére sem vagy csak hiányosan rótta le, a fellebbezést az első fokú bíróság nem utasíthatja el, hanem köteles azt a fellebbezési bírósághoz hiányosan is felterjeszteni. Azt, aki a fellebbezést elutasító határozat ellen nyilvánvalóan alaptalan fellebbezéssel él, a másodfokú bíróság pénzbírsággal (120. §) sújthatja. 238. §. (1) Ha a fellebbezési határidő valamennyi féllel szemben lejárt, illetőleg ha a fellebbezést valamennyi fél benyújtotta, az első fokú bíróság azt a per összes irataival együtt felterjeszti a másodfokú bírósághoz. Ha a fellebbezés a határozatnak előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítása ellen is irányul, a fellebbezést azonnal, már a fellebbezési határidő lejárta előtt fel kell terjeszteni. (2) Részítélet elleni fellebbezés esetén csak a szükséges periratokat kell felterjeszteni. A felterjesztett iratok közül azokat, amelyekre az első fokú eljárás folytatása végett is szükség van, a felterjesztés előtt le kell másolni. (3) Az eljárás folyamán hozott végzés elleni fellebbezésre az előző rendelkezések azzal az eltéréssel irányadók, hogy az első fokú bíróság a fellebbezésnek csupán első példányát terjeszti fel a másodfokú bírósághoz a szükséges iratokkal együtt; egyébként a 257. § ilyen esetben is irányadó. (4) Ha a fellebbezés mellett a fél a határozathozatalt megelőző tárgyalás vagy határidő elmulasztása miatt igazolással is él, a fellebbezést csak az igazolási kérelem elutasítása esetén kell a másodfokú bírósághoz felterjeszteni. (5) A megkeresett bíróság határozata ellen beadott fellebbezést a megkereső bíróság másodfokú bírósága, ha pedig a megkeresés a másodfokú bíróságtól ered, maga a megkereső bíróság bírálja el. Az első fokú eljárás szabályainak alkalmazása 239. §. Amennyiben a jelen fejezet másként nem rendelkezik, a törvény Második Részének az első