Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 59. szám

59. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1109 szére ugyancsak kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül illetékfeljegyzési jogot enegedélyezhet. Az (1) bekezdés b) pontja alá eső költségeket tárgyi költségmentesség esetében az állam előlegezi, a rendelet azonban megállapíthatja, hogy a fél egyes költségeket költségmentessége ellenére is köteles előlegezni, illetőleg viselni. <4) Az előző bekezdésekben foglalt feltételek mellett a költségmentesség, az illetékmentesség, illetőleg az illetékfeljegyzési jog a beavatkozót is megilleti; a 84—88 §-ok rendelkezései ilyen esetben is megfelelően irányadók. 85. §. (1) Az a fél, akinek eltartásáról szülője köteles gondoskodni, vagy aki házastársával együtt él, csak akkor részesíthető költségmentességben, ha annak előfeltételei mind őreá, mindpedig szülőjére, illetőleg házastársára nézve fennállnak. A fél és szülője, illetőleg házatársa között folyó perekre ez a szabály nem terjed ki. (2) Jogi személyek költségmentességben nem részesíthetők. (3) Nem részesíthető költségmentességben a fél. ha perlekedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik, úgyszintén akkor sem, ha mint engedményes lép fel, és valószínűnek mutatkozik, hogy az engedményezés a költségmentes perlés lehetővé tételét célozta. (4) Külföldiek részére a költségmentes (illetékfeljegyzési joggal járó) perlés kedvezménye csak a magyar állam által kötött nemzetközi megállapodás vagy viszonosság esetében engedélyezhető. A. 84. § (3) bekezdésében megjelölt tárgyi költségmentesség, illetőleg illetékmentesség a külföldit nemzetközi megállapodás vagy viszonosság hiányában is megilleti, a perköltségbiztosíték alól azonban a külföldi a 84. § (3) bekezdése esetében is csak akkor mentésül, ha ezt nemzetközi megállapodás vagy viszonosság lehetővé teszi. A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyminiszter nyilatkozata irányadó. 86. §. (1) A költségmentességet kérelemre a bíróság engedélyezi, és a bíróság határoz az engedélyezett költségmentesség visszavonása tárgyában is. (2) A költségmentesség, az illetékmentesség és az illetékfeljegyzési jog hatálya — jogszabály eltérő rendelkezése hiányában — a kérelem előterjesztésétől kezdve a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjed. A költségmentesség vagy az illetékmentesség a végrehajtási eljárás során le nem rótt illetékek, valamint az állam által előlegezett költségek viselése alól a feleket nem mentesíti. (3) A költségmentesség, az illetékmentesség, valamint az illetékfeljegyzési jog nem érinti az ellenfél javára megítélt perköltségek, továbbá a végrehajtási eljárás során a felek által lerótt illetékek és előlegezett költségek (végrehajtási költségek) megtérítésének kötelezettségét. 87. §. (1) Teljes vagy részleges költségmentesség esetében a bíróság az ügy díjtalan vitelére a fél kérelmére pártfogó ügyvédet rendel ki a bíróság székhelyén működő ügyvédek közül, feltéve, hogy a kirendelés az ügy körülményeihez képest szükségesnek mutatkozik. (2) A pártfogó i&gyvéd a fél képviseletét a megkeresett bíróság és a másodfokú bíróság előtti eljárásban ellátni nem köteles, kivéve ha ezek székhelye az első fokú bíróságéval azonos. Az előbbi esetben a fél vagy a kirendelt pártfogó ügyvéd a helyszínen való eljárásra másik pártfogó ügyvéd kirendelését kérheti. (3) A pártfogó ügyvéd az őt megillető díjakat a perköltségben elmarasztalt ellenféltől közvetlenül behajthatja. Az ellenfél az ügyvéd követelésébe a féllel szemben őt megillető követelések közül csak azokat a költségeket számíthatja be, amelyeket a bíróság az ő részére ugyanabban a perben a féllel szemben megállapított. 88. §. A költségmentesség előfeltételeire, engedélyezésére, valamint visszavonására vonatkozó szabályokat, továbbá a költségmentességgel kapcsolatos egyéb eljárási rendelkezéseket, ideértve az előlegezett költségek behajtásának szabályait is, az igazságügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve állapítja meg. Perköltségbiztosíték 89. §. (1) A külföldi felperes a perrel felmerülő költségek fedezése céljából az alperes kívánságára biztosítékot köteles adni, kivéve ha: a) a magyar állam által kötött nemzetközi megállapodás másként rendelkezik, vagy eltérő viszonossági gyakorlat• áll fenn; b) a felperesnek az alperes által elismert követelése elegendő biztosítékul szolgál, vagy c) a felperest a bíróság teljes költségmentességben részesítette (84. §). (2) A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyminiszter nyilatkozata irányadó. 90. .§. (1) A biztosíték összegét — a költségek valószínű összegének, valamint az alperes által elismert követelés összegének figyelembevételével — a bíróság állapítja meg, s a megállapított öszszeget a szükséghez képest utóbb meg is változtathatja. (2) A biztosítékot — ha a felek másképp nem állapodtak meg — készpénzben kell letétbe helyezni. 91. §. Ha a biztosíték adásának oka a per folyamán megszűnik, a biztosítékot a felperes kérelmére — az alperes meghallgatása után — vissza kell adni, illetőleg a felperest a biztosítékadás alól fel kell menteni; ez a rendelkezés megfelelően irányadó a biztosíték összegének leszállítása esetében is.