Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 58. szám

58. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1085 paró, a Görbe, a Sas, a Kadarcs, a Kishortobágyi és a Cserepes csárda. A híres Ágotahalmi és a Köpködő csárdának már csak a helye maradt meg. A táji jelleggel felújítandó régi csárdák felhasz­nálhatók vendégfogadónak, pihenőnek, kutatóál­lomásnak, természetvédelmi őrök lakásai alakít­hatók ki bennük. Kis helyi gyűjteményt, néprajzi, biológiai, természetvédelmi szobát lehet bennük berendezni. A túlságosan centralizált, sablonos Hortobágy-látogatás helyett ezektől kiindulva, il­letőleg ezeket útbaejtve kell különböző célú út­vonalakat kialakítani. A régi csárdák, természet­szerűen útvonalak mentén sorakoznak. Ezek közül kiépült a csegei út, a 33-as műút, de alig ismert a régi sóút megmaradt szakasza a Meggyes és a Pat­kós csárda között, valamint a Karcag—debreceni régi út. Három hagyományos híd található a Hortobá­gyon. Ebből csak a 9 lyukú a közismert. Az 5 lyukú — mely szárazra került — egy régi, kiszá­radt Hortobágy-ágon, a Zádoron át vezetett Kar­cag közelében. Még ismeretlenebb a 6 lyukú híd, mely a régi Kadarcsot 'hidalta át. Ezt sajnos az 1950-es években lebontották, csak nyomai talál­hatók. A Hortobágy folyó egyetlen vízimalmának he­lyét (Malomsziget) már csak néhány tégla jelzi. VI. Történelmi emlékek A Hortobágy nemcsak földrajzi táj, nemcsak természeti érték, nemcsak néprajzi, gazdaságfej­lődési emlék, hanem történelmi emlék is. Nemzeti múltunk, a magyar történelem viharainak emléke. Egykor mintegy 20 falu volt a mai pusztán. Ilyen értelemben visszafejlődött, „pusztává" vált táj a Hortobágy. De ebből a pusztulásból virágzó kül­terjes pásztorkodás született újjá ősi hagyomá­nyainkat felújítva és folytatva. A mai nagyüzemi hortobágyi gazdálkodás korunknak megfelelő új láncszem a pusztai életfolyamatban. Hortobágy egészen napjainkig magába sűríti társadalmi és gazdasági fejlődésünk történetét, kérdéseit. Egyes falvak régészeti nyomait, főleg időtállóbb anyagokból épült templomuk alapfalait feltárták. Az ilyen és egyéb feltárások megőrzése és bemu­tatása is feladata a Nemzeti Parknak. Irodalmi, képzőművészeti vonatkozások A hortobágyi táj és ember küzdelmes fejlődése leginkább íróink remekeiben, képzőművészeink al­kotásaiban jelenik meg teljes dinamikájával. A puszta költőink, íróink ihletője: Fazekas M., Petőfi, Jókai, Ady, Móricz, Veres Péter Hortobágy­ról szóló írásai, irodalmunk remekei már régen nemzeti fogalommá emelték a Hortobágyot. A ma­gyar képzőművészet kiemelkedő alkotásaiban is maradandó emléket állított a Hortobágynak: id. Markó Károly, Munkácsy, Lotz, Csontvári Kosztka, Benyovszky István, Konecsni György, Kisfaludi Stróbl, Medgyessy F., Somogyi Árpád művei. A Hortobággyal kapcsolatos képzőművészeti al­kotásokból tárlatok rendezése kívánatos a HNP te­rületén. Idegenforgalom A Hortobágy értékelése során természetszerűen adódik idegenforgalmi jelentősége. Az előbbiekben felsorolt természeti és kultúrértékek hamisítatlan, természet- és valósághű bemutatása sajátos magyar vonatkozásokat ismertet meg, egyben jövedelmező idegenforgalmat jelent. A HNP kialakításának és a határvonalak megállapításának alapelvei A kultúrterületek fokozódó mozaikszerű beéke­lődése szükségessé tette, hogy a Nemzeti Park egyetlen olyan összefüggő pusztai terület legyen, amely a hortobágyi táj még meglevő értékeit le­hetőség szerint magában foglalja. Fontos szem­pont volt még a határvonalak megfelelő terepi rögzíthetősége és a települések, a nagyobb művelt területek kirekesztése. A Nemzeti Park környé­kén levő jelentősebb természeti értékek fenntar­tása természetvédelmi területek formájában biz­tosítható. E védett területek ugyan nincsenek közvetlen területi kapcsolatban a HNP-vel, de kezelésük azzal teljesen egységes és összehangolt. A Nemzeti Parkban az ősállapot még fennma­radt reliktumainak feltétlen védelme szükséges, az egész területen pedig általános tájvédelmet kell biztosítani. * * * A Nemzeti Park létesítésével és e határozat ter­vezetével az előkészítő tárgyalásokon az érintett szervek, illetőleg felsőbb szerveik, főhatóságaik egyetértettek. A Természetvédelmi Tanács 1972. szeptember 12-i kibővített ülésén tárgyalta a ha­tározat tervezetét és javasolta a Hortobágyi Nem­zeti Parknak jelen határozattal történő mielőbbi létrehívását. * * * A Hortobágy olyan egyedülálló és kiemelkedő természeti és kultúrértékünk, amely európai je­lentőségű és mindenképpen méltó arra, hogy első nemzeti parkunk legyen. A puszta védelme, lehe­tőség szerinti rekonstrukciója és fenntartása, va­lamint bemutatása és további tudományos feltá­rása csak a legkorszerűbb természetvédelmi intéz­kedéssel, a nemzeti parkká nyilvánítással — egy­ben országos összefogással — valósítható meg. A Nemzeti Park létesítése azért is nagyjelentő­ségű, mert összhangban van mind a hazai, mind a nemzetközi környezetvédelmi törekvésekkel. Az ország egyik jelentős területén környezetvédelmi szempontból rendezett viszonyokat teremt. Rakonczay Zoltán s. k., az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom