Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 58. szám

58. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1085 paró, a Görbe, a Sas, a Kadarcs, a Kishortobágyi és a Cserepes csárda. A híres Ágotahalmi és a Köpködő csárdának már csak a helye maradt meg. A táji jelleggel felújítandó régi csárdák felhasználhatók vendégfogadónak, pihenőnek, kutatóállomásnak, természetvédelmi őrök lakásai alakíthatók ki bennük. Kis helyi gyűjteményt, néprajzi, biológiai, természetvédelmi szobát lehet bennük berendezni. A túlságosan centralizált, sablonos Hortobágy-látogatás helyett ezektől kiindulva, illetőleg ezeket útbaejtve kell különböző célú útvonalakat kialakítani. A régi csárdák, természetszerűen útvonalak mentén sorakoznak. Ezek közül kiépült a csegei út, a 33-as műút, de alig ismert a régi sóút megmaradt szakasza a Meggyes és a Patkós csárda között, valamint a Karcag—debreceni régi út. Három hagyományos híd található a Hortobágyon. Ebből csak a 9 lyukú a közismert. Az 5 lyukú — mely szárazra került — egy régi, kiszáradt Hortobágy-ágon, a Zádoron át vezetett Karcag közelében. Még ismeretlenebb a 6 lyukú híd, mely a régi Kadarcsot 'hidalta át. Ezt sajnos az 1950-es években lebontották, csak nyomai találhatók. A Hortobágy folyó egyetlen vízimalmának helyét (Malomsziget) már csak néhány tégla jelzi. VI. Történelmi emlékek A Hortobágy nemcsak földrajzi táj, nemcsak természeti érték, nemcsak néprajzi, gazdaságfejlődési emlék, hanem történelmi emlék is. Nemzeti múltunk, a magyar történelem viharainak emléke. Egykor mintegy 20 falu volt a mai pusztán. Ilyen értelemben visszafejlődött, „pusztává" vált táj a Hortobágy. De ebből a pusztulásból virágzó külterjes pásztorkodás született újjá ősi hagyományainkat felújítva és folytatva. A mai nagyüzemi hortobágyi gazdálkodás korunknak megfelelő új láncszem a pusztai életfolyamatban. Hortobágy egészen napjainkig magába sűríti társadalmi és gazdasági fejlődésünk történetét, kérdéseit. Egyes falvak régészeti nyomait, főleg időtállóbb anyagokból épült templomuk alapfalait feltárták. Az ilyen és egyéb feltárások megőrzése és bemutatása is feladata a Nemzeti Parknak. Irodalmi, képzőművészeti vonatkozások A hortobágyi táj és ember küzdelmes fejlődése leginkább íróink remekeiben, képzőművészeink alkotásaiban jelenik meg teljes dinamikájával. A puszta költőink, íróink ihletője: Fazekas M., Petőfi, Jókai, Ady, Móricz, Veres Péter Hortobágyról szóló írásai, irodalmunk remekei már régen nemzeti fogalommá emelték a Hortobágyot. A magyar képzőművészet kiemelkedő alkotásaiban is maradandó emléket állított a Hortobágynak: id. Markó Károly, Munkácsy, Lotz, Csontvári Kosztka, Benyovszky István, Konecsni György, Kisfaludi Stróbl, Medgyessy F., Somogyi Árpád művei. A Hortobággyal kapcsolatos képzőművészeti alkotásokból tárlatok rendezése kívánatos a HNP területén. Idegenforgalom A Hortobágy értékelése során természetszerűen adódik idegenforgalmi jelentősége. Az előbbiekben felsorolt természeti és kultúrértékek hamisítatlan, természet- és valósághű bemutatása sajátos magyar vonatkozásokat ismertet meg, egyben jövedelmező idegenforgalmat jelent. A HNP kialakításának és a határvonalak megállapításának alapelvei A kultúrterületek fokozódó mozaikszerű beékelődése szükségessé tette, hogy a Nemzeti Park egyetlen olyan összefüggő pusztai terület legyen, amely a hortobágyi táj még meglevő értékeit lehetőség szerint magában foglalja. Fontos szempont volt még a határvonalak megfelelő terepi rögzíthetősége és a települések, a nagyobb művelt területek kirekesztése. A Nemzeti Park környékén levő jelentősebb természeti értékek fenntartása természetvédelmi területek formájában biztosítható. E védett területek ugyan nincsenek közvetlen területi kapcsolatban a HNP-vel, de kezelésük azzal teljesen egységes és összehangolt. A Nemzeti Parkban az ősállapot még fennmaradt reliktumainak feltétlen védelme szükséges, az egész területen pedig általános tájvédelmet kell biztosítani. * * * A Nemzeti Park létesítésével és e határozat tervezetével az előkészítő tárgyalásokon az érintett szervek, illetőleg felsőbb szerveik, főhatóságaik egyetértettek. A Természetvédelmi Tanács 1972. szeptember 12-i kibővített ülésén tárgyalta a határozat tervezetét és javasolta a Hortobágyi Nemzeti Parknak jelen határozattal történő mielőbbi létrehívását. * * * A Hortobágy olyan egyedülálló és kiemelkedő természeti és kultúrértékünk, amely európai jelentőségű és mindenképpen méltó arra, hogy első nemzeti parkunk legyen. A puszta védelme, lehetőség szerinti rekonstrukciója és fenntartása, valamint bemutatása és további tudományos feltárása csak a legkorszerűbb természetvédelmi intézkedéssel, a nemzeti parkká nyilvánítással — egyben országos összefogással — valósítható meg. A Nemzeti Park létesítése azért is nagyjelentőségű, mert összhangban van mind a hazai, mind a nemzetközi környezetvédelmi törekvésekkel. Az ország egyik jelentős területén környezetvédelmi szempontból rendezett viszonyokat teremt. Rakonczay Zoltán s. k., az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke