Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 57. szám

57. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1073 5. §. (1) „Termelőszövetkezet a legeltetési bizottság kezelésében levő legelő, valamint a legelő- és apaállatgazdálkodás célját szolgáló egyéb vagyontárgyak (a továbbiakban: vagyontárgyak) használatába adására irányuló kérelmét a községi végrehajtó bizottsághoz, illetőleg a városi szakigazgatási szervhez nyújtja be." 5. §. ,,(2) Ha az átadás kérdésében való döntés a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervének hatáskörébe tartozik, a járási hivatal, illetőleg a városi szakigazgatási szerv a kérelmet javaslatával látja el." 7. §. „(2) A községi szakigazgatási szerv által végzett átadás-átvételt a járási hivatal ellenőrzi, az arról készült jegyzőkönyvet felülvizsgálja és záradékkal látja el." 9. §. (3) ... ,,A követelések behajtásáról és a legeltetési bizottság tartozásainak rendezéséről, valamint a fennmaradó összegnek a termelőszövetkezet részére történő átadásáról a községi, illetőleg a városi szakigazgatási szerv gondoskodik." 26. §. Az apaállatgazdálkodásról szóló 8/1969. (IV. 24.) MÉM számú rendelet 6. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „6. §. (1) A köztenyésztési állami apaállat tartás, illetőleg tartás és hasznosítás céljából kihelyezhető a legelő- és apaállatgazdálkodási feladatokat ellátó mezőgazdasági vagy halászati termelőszövetkezethez (a továbbiakban együttesen: termelőszövetkezet), illetőleg olyan községben (városban, fővárosi kerületben), amelyben e feladatokat nem termelőszövetkezet látja el, átadható a községi szakigazgatási szervnek, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervének (a továbbiakban: városi szakigazgatási szerv). A községi, illetőleg a városi szakigazgatási szerv a kihelyezett apaállat tartásáról és hasznosításáról a legeltetési bizottság útján, illetőleg ahol legeltetési bizottság nem működik, közvetlenül maga gondoskodik. Kant, kost és kecskebakot — a községi, illetőleg a városi szakigazgatási szerv javaslatára — más szervhez vagy személyhez is ki lehet helyezni. A kihelyezés egyéb szabályait az 1. számú melléklet tartalmazza. (2) A termelőszövetkezet apaállatgazdálkodási tevékenysége felett a felügyeletet a járási hivatal, illetőleg a városi szakigazgatási szerv látja el; a felügyelet ellátásába a községi szakigazgatási szerv bevonható." 27. §. A vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 30/ 1970. (XII. 25.) MÉM számú rendelet 25. §-ának első mondata, 30. §-a (1) bekezdésének első mondata, (2) és (3) bekezdése, 32. §-a (1) bekezdésének első és második mondata, valamint a 33. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek: 25. §. „A hivatásos vadász a lakóhelye szerint illetékes községi szakigazgatási szerv vezetője, a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője, illetőleg a megyei városi kerületi hivatal elnöke (a továbbiakban együtt: községi szakigazgatási szerv vezetője) előtt esküt tesz." 30. §. (1) „A károsult a vadkárt a károsodás helye szerint illetékes községi szakigazgatási szerv vezetőjének köteles az ÉVT 36. §-ának (1) bekezdésében megszabott határidőn belül bejelenteni." 30. §. „(2) A vadkárbecslést szakértő végzi. A megyei tanács végrehajtó bizottságának élelmiszerés fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv) köteles a szakértői névjegyzék összeállításával és a községi szakigazgatási szervek vezetői rendelkezésére bocsátásával gondoskodni arról, hogy a vadkárbecslésre megfelelő szaktudással és tapasztalattal rendelkező érdektelen szakértők álljanak rendelkezésre. A szakértőt a községi szakigazgatási szerv vezetője rendeli ki. (3) A vadkárbecslés időpontjáról és helyéről — az azon való részvétel céljából — a községi szakigazgatási szerv vezetője az érdekelteket értesíti." 32. §. (1) „A szakértő köteles a vadkárbecslésről készült jegyzőkönyveket haladéktalanul átadni a községi szakigazgatási szerv vezetőjének. A vadkárbecslési jegyzőkönyvek alapján a községi szakigazgatási szerv vezetője egyezség létrehozását kíséreli meg." „33. §. A községi szakigazgatási szerv vezetőjének a kártalanítással kapcsolatos — az EVT-ben, valamint e rendeletben szabályozott — eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni." 28. §. Az állategészségügyi jelesetek működésének szabályozásáról szóló 335/1955. (Mg É 60.) F M számú utasításban foglalt tanácsi hatásköröket s megyei (fővárosi) állategészségügyi állomások látják el. 29. §. A sertéspestis és a sertésorbánc elleni védőoltás alkalmával köthető biztosításról szóló 131/1954 (Mg É 28.) F M számú utasítás 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „7. Ha az állatorvos elháríthatatlan akadály miatt nem tudta a 4. pontban megszabott kiszállást és a boncolást elvégezni, a községi szakigazgatási szerv, megyei városi kerületi hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve által nyújtott adatok és igazolások alapján állítja ki a kárjelentést, illetőleg vélelmezi a sertésorbánc, sertéspestis vagy a sertéspestis elleni védőoltás által kiváltott más betegség fennforgását."