Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 56. szám

1034 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 56. szám tásánál nem a törvényes rendelkezéseknek megfe­lelően jártak el. Felhívom figyelmét, hogy a jövőben tevékeny­sége során az alábbiak érvényesítésére fokozottabb súlyt helyezzen: 1. A szociális otthonok (intézetek) célja és fel­adata, hogy az arra rászoruló, önmaga fenntartá­sára nem képes, idős vagy nagymértékben csök­kent munkaképességű személyek részére elhelye­zést és gondozást biztosítsanak. A beutalás feltétele elsősorban szociális indikáció, másodsorban mind­azok az egyéb körülményejk, amelyek a beutalásra kerülő személy életkörülményeit nagyban befolyá­solják. 2. A 92.307/1964. Eü. M. sz. utasítás szabályozza az elmebetegek szociális otthoni beutalását. A sza­bályozás értelmében a beutalási kérelemhez a 6/ 1960. (Eü. K. 3.) Eü. M. számú utasításban megje­lölt orvosi bizonyítványon kívül csatolni kell a beutalásra váró személy összes szakorvosi iratait és a beutaló iratokat még az elhelyezés előtt szakor­vosi elbírálás céljából meg kell küldeni a fővárosi, megyei ideg-elme szakfőorvosnak. Az illetékes szakfőorvosok az írásos véleményt az összes irattal együtt megküldik a helykijelölő szerveknek. A fentiek szerint lefolytatott eljárás biztosítja, hogy a beutalásra kerülő személy egészségi állapo­tának megfelelő típusú szociális intézményben nyerjen elhelyezést. 3. A fenti 1.—2. pontban foglaltak szerint tör­ténő beutalási eljárás keretében a beutalásra jogo­sult tanácsi szakigazgatási szervek a beutalás felté­teleként nem köthetik ki, hogy a beutalt személy, illetőleg törvényes képviselője pénz vagy más ter­mészetű vagyont ajánljon fel a szociális intézmény javára. A gondozási díj megállapítása kizárólag a 4/1972. (IV. 16.) Eü. M. számú rendelet, illetve a 12/1972. (Eü. K. 9.) Eü. M. számú utasításban fog­laltak szerint történhet. Az Irányelvek külön fel­hívják a figyelmet, hogy a szociális otthoni és szo­ciális intézeti felvételeknél a kérelmek teljesítésé­nek sorrendjét a szociális helyzet, a gondozás szük­ségességének mértéke határozza meg. Amennyiben a beutalásra jogosult tanácsi szak­igazgatási szervnél olyan bejelentésre kerül sor, hogy a beutalt személy, illetőleg törvényes képvi­selője szociális intézmény javára pénzt, vagy más természetű vagyontárgyat kíván felajánlani, úgy erről az elintézésre jogosult igazgatási, illetve pénzügyi szakigazgatási szervet értesíteni kell. Kérem, hogy az irányítása alatt működő alsóbb szakigazgatási szerveket (szociális intézményeket) a fentiekről tájékoztassa és végrehajtását kísérje figyelemmel. Dr. Völgyi Lajos s. k., Eü M főosztályvezető Az Egészségügyi Minisztérium 440/Gyf—1972. számú közleménye a Sárvár II. (Rábasömjén 1.) számú hévízkút vizének elismert gyógyvízzé minősítéséről Az egészségügyi miniszter 440/Gyf—1972. számú határozatával a Sárvár II. (Rábasömjén 1.) jelzésű hévízkút vizének „elismert gyógyvíz"-ként megnevezését engedélyezte. Az Országos Gyermekvédelmi Munkabizottság közleménye a gyermek- és ifjúságvédelmet segítő vállalati és szövetkezeti patronálási mozgalom továbbfejlesztéséről A gyermek- és ifjúságvédelem továbbfejleszté­séről szóló 2016/1969. (V. 20.) Korm. számú hatá­rozat 7. pontja kötelezi a vállalatok és a szövet­kezetek felügyeleti szerveinek vezetőit, hogy az üzemi patronálási mozgalom útján, valamint if­júmunkás otthonok és a túlkoros állami gondozott gyermekek szakmai képzéséhez szükséges műhe­lyek szervezésével is segítsék a gyermek- és ifjú­ságvédelmet. Az Országgyűlés Kulturális Bizottsága is fog­lalkozott a gyermekvédelemmel, ezen belül az üzemi és szövetkezeti patronálás kérdéseivel. Meg­állapította, hogy a vállalatok és a szövetkezetek pártfogó tevékenysége számos nevelőotthonban segített az otthonosság megteremtésében, az ál­lami gondozott gyermekek életre való sokirányú felkészítésében, életútjuk helyesirányú formálásá­ban. E tevékenység azonban még nem eléggé ál­talános és főleg nem kellően tudatos a termelő üzemek részéről. A Kulturális Bizottság feljegy­zése kapcsán a Kormány úgy határozott, hogy to­vább kell fejleszteni, szervezetté és tudatossá kell tenni a vállalatok és szövetkezetek patronáló mun­káját. A vállalati és a szövetkezeti munka irányí­tásának és szervezésének megkönnyítése érdeké­ben az Országos Gyermekvédelmi Munkabizottság a patronálás célját és feladatait az alábbi ajánlás­ban foglalja össze. 1. Az üzemi patronálás célja A nevelőotthon nevelő és gondozó tevékenysége kapcsán szülői feladatokat lát el. Családpótló te­vékenységével arra törekszik, hogy a gyermeket képessé tegye élete önálló megszervezésére. E fel­adat ellátásában azonban a nevel őhotthonnák szüksége van a vállalatok, a szövetkezetek és s társadalmi szervek széles körű segítségére és tá mogatására. Így lesz a gyermekvédelmi tevékeny­ség a társadalmi nevelőmunka szerves része. A fentieknek megfelelően a vállalati és a szövetke zeti patronáló munka célja, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom