Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)
1972 / 4. szám
32 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám Vhr. 4. §. Ha a bérlő a helyiséget azért kénytelen elhagyni, mert annak állapota az állékonyságot, az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot veszélyezteti, illetőleg annak felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy bővítése csak a helyiség kiürítése esetén végezhető el, a költözéssel kapcsolatos költségeket maga köteles viselni. A bérleti jogviszony megszűnése A bérleti jogviszony megszűnésének esetei R. 16. §. A bérleti jogviszony akkor is megszűnik, ha a) a jogi személy bérlő megszűnik, feltéve, hogy jogutódja nincs [Ptk. 445. § (3) bekezdés]; b) a bérlőnek a helyiségben végzett, iparjogosítványhoz (működési engedélyhez) kötött tevékenységének gyakorlására vonatkozó joga megszűnt. A felmondás általános szabályai R. 17. §. A bérbeadó az elhelyező hatóság rendelkezése alatt nem álló helyiségre vonatkozó bérleti szerződést a lakásbérletre vonatkozó jogszabályokban meghatározott felmondási okok fennállása és másik megfelelő helyiség biztosítása nélkül is felmondhatja, ha ezt a felek a szerződésben kikötötték. Ilyen esetben a felmondási idő egy hónapnál rövidebb nem lehet. Az állampolgár tulajdonában álló helyiségre vonatkozó bérleti szerződés felmondása R. 18. §. (1) Állampolgár tulajdonában álló helyiség esetében a bérbeadó a bérleti szerződést akkor is felmondhatja, ha a) a nem lakás céljára használt lakásra a bérbeadó maga vagy közeli hozzátartozója számára lakás céljára igényt tart; b) a helyiséget maga vagy közeli hozzátartozója számára lakássá kívánja átalakítani; c) a helyiségre iparjogosítványhoz (működési engedélyhez) kötött tevékenység céljára, illetőleg műterem vagy személygépkocsitároló (garázs) esetében ilyen célra maga, házastársa vagy közeli hozzátartozója számára igényt tart; d) a helyiség lebontására hatósági engedélyt kapott. (2) A felmondás a következő hónap utolsó napjára szólhat és a bérbeadó köteles a felmondással egyidejűleg a bérlő részére ugyanabban a városban (községben) megfelelő — üres — cserehelyiséget felajánlani. (3) Nem köteles a bérbeadó a bérlő részére cserehelyiséget felajánlani, ha a) a bérlő tulajdonában (kezelésében) ugyanabban a városban (községben) üres vagy megfelelően ki nem használt olyan helyiség van, amely a kiürítendő helyiségben végzett tevékenység hasonló körülmények között történő folytatására alkalmas; b) a felmondás személygépkocsi-tárolóra (garázsra) vonatkozik. (4) A felmondáshoz csatolni kell a) az elhelyező hatóság rendelkezése alatt álló cserehelyiség felajánlása esetén az elhelyező hatóság előzetes határozatát arról, hogy a felajánlott helyiség kiutalását a kiköltöző részére biztosítja; b) más cserehelyiség felajánlása esetén a bérbeadó nyilatkozatát arról, hogy a felajánlott helyiséget milyen feltételek mellett hajlandó a kiköltöző részére bérbeadni. R. 19. §. (1) A felajánlott cserehelyiség megfelelőségének kérdésében vita esetében — a bíróság dönt. (2) A felajánlott cserehelyiség akkor megfelelő, ha a kiürítendő helyiségben végzett tevékenység hasonló körülmények között történő folytatására alkalmas. (3) A megfelelőség vizsgálatánál a két helyiség felszereltségét, alapterületét, műszaki állapotát kell figyelembe venni. (4) A felajánlott cserehelyiség akkor is megfelelő, ha a helyiségek közötti eltérést a felajánlott helyiség más előnye kiegyenlíti. R. 20. §. Ha a felmondás érvényességének megállapítása iránti perben a bíróság a keresetet azért utasította el, mert a felajánlott cserehelyiség nem megfelelő, a bérbeadó másik cserehelyiség felajánlása esetén újabb pert az ítélet jogerőre emelkedésétől számított két éven belül is indíthat. A bérlő halála R. 21. §. A bérlő halála esetén a bérleti jogviszonyt a) az folytathatja, aki a bérlő iparjogosítványhoz (működési engedélyhez) kötött tevékenységét az erre vonatkozó jogszabályban biztosított jogosultsága alapján a helyiségben folytatja;