Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 4. szám

30 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a) a földalatti tárolóterekre; b) a közlekedési és hírközlési szervek (vasúti, hajózási, autó- és légiközlekedési vállalatok, továbbá a posta) raktáraira; c) a szabadtéri rakterületekre; d) a külállamok tulajdonában álló épületekben levő, továbbá a diplomáciai, illetőleg más személyes mentességet élvező személyek által használt nem lakás céljára szolgáló helyiségcsoportokra, illetőleg helyiségekre és az ezekhez tartozó területekre. R. 2. §. Az 1. §. (1) bekezdésében említett helyiségcsoportok, helyiségek, illetőleg területek (a továbbiakban együtt: helyiségek) bérletére a lakásbérletre vonatkozó jogszabályokat az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. Vhr. 1. §. Polgári védelmi helyiség bérlete esetében az ilyen helyiségek ideiglenes hasznosítására vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit is alkalmazni kell. R. 3. §. (1) A bérleti jogviszonyból eredő viták eldöntése — a (2) bekezdésben foglalt kivétellel — a bíróság hatáskörébe tartozik. (2) Ha az egyik fél a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium Büntetésvégrehajtási Országos Parancsnoksága vagy ezek felügyelete alá rendelt szervezet, illetőleg a Munkásőrség, a másik fél pedig állami szerv, szövetkezet, szövetkezeti szövetség, központ vagy vállalat, társadalmi szervezet, illetőleg vízgazdálkodási társulat, a bérleti jogviszonyból eredő vita eldöntése a gazdasági döntőbizottság hatáskörébe tartozik. A bérleti jogviszony keletkezése R. 4. §. (1) Ha a helyiség bérbeadásához — külön jogszabály rendelkezése alapján — az elhelyező vagy a raktárgazdálkodási hatóság (a továbbiakban együtt: elhelyező hatóság) kiutaló vagy engedélyező határozata szükséges, a bérleti szerződést csak a megjelölt bérlővel és a határozatnak megfelelő tartalommal lehet megkötni. (2) A bérleti szerződést írásba kell foglalni, ha a) a helyiség az elhelyező hatóság rendelkezése alatt áll; b) a szerződés határozott időre, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig terjedő időre szól; c) a helyiséget többen együttesen bérlik. R. 5. §. A felek abban is megállapodhatnak, hogy a bérleti jogviszony a bérlők közös használatára szolgáló helyiségekre és területekre nem terjed ki. R. 6. §. A bérlő házastársa csak akkor bérlőtárs, ha a bérleti szerződés megkötésében részt vett. A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei A helyiség átadása R. 7. §. (1) A bérbeadó a helyiséget a bérleti szerződésben megjelölt állapotban, felszereltséggel és időpontban, leltár szerint köteles a bérlőnek átadni. (2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenységének gyakorlásához szükséges módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze. A helyiség rendeltetésszerű használata R. 8. §. A bérbeadó a bérleti jogviszony 'tartama alatt azért szavatol, hogy a helyiség megfelel a bérleti szerződés előírásainak. A karbantartási, felújítási, pótlási és cserekötelezettség R. 9. §. A bérlő köteles gondoskodni a következőkről is: a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről; b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védő- (elő-) tető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról, továbbá a bérlő tevékenysége érdekében szükséges felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről; c) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben; d) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és meg-