Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 51. szám

932 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 51. szám ,,(5) A termelőszövetkezet — a tagok betegségi biztosítása fejében — 1%-os betegségi biztosítási járulékot fizet; e járulékot a termelőszövetkezet által fizetendő 10% társadalombiztosítási járulék magában foglalja." 2- §• Ez a rendelet 1973. "január 1-én lép hatályba. Fock Jenő s. k., a Minisztertanács elnöke A Minisztertanács \ 35/1972. (XI. 2.) számú rendelete a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 67/1958. (XII. 24.) számú kormányrendelet módosításáról A Minisztertanács a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1958. évi 40. számú törvényerejű rendeletben (a továbbiakban: Tny.) kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1- §• (1) A Tny. 2. §-a (2) bekezdése szerint korkedvezményre jogosító munkaköröket (munkahelyeket) e rendelet melléklete tartalmazza. (2) A korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékében felsorolt munkakörben töltött idők figyelembevételének részletes szabályait a Szakszervezetek Országos Tanácsa — a munkaügyi miniszterrel egyetértésben — állapítja meg. (3) A Szakszervezetek Országos Tanácsa — a munkaügyi miniszterrel egyetértésben — engedélyezheti a korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékében felsorolt munkakörben eltöltött idő korkedvezményre jogosító időként történő figyelembevételét akkor is, ha a jegyzék szerint a korkedvezmény hatálya az üzemre egyébként nem terjed ki. 2- §• A 67/1958. (XII. 24.) számú kormányrendelet (a továbbiakban: Rny.) a következő 33/A—B. §-okkal egészül ki: „Rny 33/A. § (1) Az öregségi és a rokkantsági teljes vagy résznyugdíj összegét — az Rny. 31. §-ában megjelölt időtartam helyett — a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapításáig, valamint a nyugdíjazás évét közvetlenül megelőző öt naptári év közül az igénylőre legkedvezőbb három naptári év alatt elért munkabér havi átlagának alapulvételével kell megállapítani, ha e munkabérátlag magasabb az Rny. 31., illetőleg 32. §-a szerint figyelembe vehető munkabérátlagnál. A legkedvezőbb három naptári év szempontjából azokat *az éveket lehet figyelembe venni, amelyekben az igénylő legalább 181 naptári napra munkabért kapott. (2) Az öregségi, illetőleg a rokkantsági teljes vagy résznyugdíj összegét csak akkor lehet az (1) bekezdés alapján megállapítani, ha az igénylő a számára legkedvezőbb három naptári év alatt legalább 24 hónapra (730 naptári napra) munkabért kapott. Rny. 33/B. § (1) Az öregségi és a rokkantsági teljes vagy résznyugdíj összegét — az Rny. 31., 32., 33. és 33/A. §-aiban megjelölt időtartam, illetőleg munkabérátlag helyett — az igénylő kérelmére az öregségi nyugdíjra jogosító vagy ennél öt évvel alacsonyabb életkor betöltésének évében az életkor eléréséig, valamint a közvetlenül megelőző öt naptári év közül a számára legkedvezőbb három naptári év alatt elért munkabér havi átlagának alapulvételével lehet megállapítani. A legkedvezőbb három naptári év szempontjából azokat az éveket lehet figyelembe venni, amelyekben az igénylő legalább 181 naptári napra munkabért kapott. (2) Az öregségi, illetőleg a rokkantsági teljes vagy résznyugdíj összegét csak akkor lehet az (1) bekezdés alapján megállapítani, ha az Rny. 33. §-a (2)—(3) bekezdésében, valamint a 33/A. §-a (2) bekezdésében előírt feltételek fennállanak.' 3. §. (1) Ez a rendelet 1973. január 1-én lép hatályba. Rendelkezéseit az 1972. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő öregségi és rokkantsági nyugdíjakra, hozzátartozói nyugellátások megállapításánál pedig az ezt követően történt elhalálozás esetén kell alkalmazni. (2) Egyidejűleg a 67/1958. (XII. 24.) számú kormányrendelet 2. és 3. §-a hatályát veszti; ahol jogszabály e rendelkezésekre hivatkozik, az 1. §-ban említett jegyzéket kell megfelelően érteni. (3) E rendelet alapján a már megállapított nyugellátásokat módosítani nem lehet. Fock Jenő s. k., a Minisztertanács elnöke