Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 36. szám

36. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 859 b) A városi-járási ügyészség vezetője az ügyészség illetékességi területéhez tartozó, de székhelyén kívüli városok tanácsülésein akkor köteles megjelenni, ha a tanácsülés napirendjén tanácsrendelet megtárgyalása is szerepel. 3. A tanácsrendelet-tervezetek észrevételezése A tanácsok önállósága és önkormányzati jellege abban is megnyilvánul, hogy országos szintű jogszabályaink mind több kérdés rendezését utalják az illetékes tanácsok hatáskörébe. Ezért számolni kell a tanácsrendeletek számának növekedésével. Az ügyészségek fontos feladata, hogy elősegítsék és biztosítsák a tanácsrendeleteknek a magasabb szintű jogszabályokkal való összhangját. Arra kell törekedni, hogy az ügyész már előzetesen megtegye a tanácsrendelet-tervezetre törvényességi vonatkozású észrevételeit, s így ne kelljen a már elfogadott tanácsrendelet ellen óvást benyújtani. Ezért, ha a megyei, fővárosi, fővárosi kerületi, illetőleg városi tanács ezt igényli, az illetékes ügyészség már a tanácsrendelet-tervezetnek a végrehajtó bizottság elé terjesztése előtt — a tervezet gondos áttanulmányozása alapján — írásban tegye meg észrevételeit. A felsorolt tanácsok végrehajtó bizotságainak ülésein, illetőleg az említett tanácsok ülésein tanácsrendelet-tervezet megtárgyalása esetén az ügyészi részvétel kötelező. Ily módon az ügyésznek alkalma van arra, hogy írásban vagy szóban felhívja a figyelmet a tanács. rendelet-tervezet törvénysértő rendelkezéseire. Indokolt esetben az illetékes főügyészség kérjen előzetes iránymutatást a vitás kérdésben a Legfőbb Ügyészség Általános Felügyeleti és Polgári Jogi Főosztályától. Ha az ügyészi észrevétel, illetőleg figyelemfelhívás ellenére a tanács a törvénysértő rendelkezést elfogadja, az ellen az ügyész lehetőleg még a tanácsülésen jelentsen be óvást. 4. Tájékoztatás a törvényesség helyzetéről A Tt. 26. §-ának (1) bekezdése értelmében az ügyészség a törvényesség helyzetéről tájékoztatja a tanácsot vagy a végrehajtó bizottságot. Általában az illetékes tanács szervezeti és működési szabályzata határozza meg, hogy az említett tájékoztatásra a tanácsülésen, illetőleg a végrehajtó bizottság ülésén kerül-e sor. A tanács, illetőleg a végrehajtó bizottság foglal állást abban a kérdésben is, hogy valamennyi jogterületre kiterjedő általános tájékoztatást kér-e a törvényesség helyzetéről, vagy ehelyett — esetleg az említett testületek munkatervéhez kapcsolódóan — egy-egy szakterületre vonatkozó résztájékoztatót (pl. az államigazgatási hatósági ügyintézés vagy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek működésének törvényességéről szóló tájékoztatót). Általános tájékoztatásra — a tanács ez irányú felkérése alapján — mintegy kétévenként kerülhet sor. Ha egyszerre tűzik napirendre a bíróság és az ügyészség tájékoztatóját, valamint a rendőrség beszámolóját, ezt a tájékoztató anyagának összeállításánál figyelembe kell venni és az érdekelt társszervek vezetőivel való egyeztetés alapján az átfedések elkerülésére kell törekedni. A megyei, fővárosi, fővárosi kerületi és városi ügyészség a vele azonos szinten működő tanács, illetőleg végrehajtó bizottság, a városi-járási ügyészség pedig az illetékességi területéhez tartozó bizottságaik részére adjon tájékoztatást a törvényesség helyzetéről. A Vhr. 23. §-ának (1) bekezdése értelmében a járási ügyészség a járás területén levő községi, nagyközségi tanács vagy végrehajtó bizottság részére tájékoztatást adhat. Sem az ügyészségek létszámhelyzete, sem munkaterhe nem teszi azonban lehetővé, hogy a járási ügyészségek különkülön tájékoztassák az egyes községi tanácsokat a törvényességi helyzetről. Ezen túlmenően egy-egy község tekintetében általában nem is áll rendelkezésre annyi tapasztalat, amennyi a tájékoztató elkészítéséhez szükséges. Ezért a járási ügyészség — ez irányú felkérés alapján — általában a járási hivatal által a községi tanácsi vezetők részére tartott időszakos értekezleten adjon tájékoztatást a járás törvényességi helyzetéről. 5. Kapcsolat a járási hivatallal Járási szinten megszűntek a választott testületi szervek. Ezért a járási ügyészség vezetője a járási hivatal elnökével (elnökhelyettesével) alakítson ki munkakapcsolatot; időszakonként kötetlen formában tájékoztassa a törvényesség helyzetéről, főként a járási hivatal és a községi tanácsok munkájára vonatkozó ügyészi tapasztalatokról. Mivel a járási hivatal első, illetőleg másodfokú államigazgatási hatósági feladatokat lát el, szükséges, hogy az illetékes ügyészség — mind a titkárságával, mind pedig szakigazgatási szerveivel — megfelelő kapcsolatot tartson. Mivel a hivatal ellátja a szövetkezetek állami felügyeletét is, a hivatal munkáját illetően ügyészi vizsgálatra és vizsgáitatásra ugyanúgy kerülhet sor, mint korábban a járási tanács vb szakigazgatási szervei tekintetében. 6. A vizsgáitatás A Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló 1959. évi 9. számú törvényerejű rendelet 7. § (2) bekezdésének c) pontja alapján az ügyész követelheti a szervek vezetőitől az alájuk rendelt szerveknél vizsgálat tartását. Helyes jogszabály értelmezés mellett ez a jog az ügyészt nem csupán a szerv irányítása alá tartozó szervek tekintetében, hanem az olyan szervek vonatkozásában is megilleti, amelyek tevékenysége felett a vizsgálatra felkért szerv felügyeletet (állami felügyeletet) lát el. Ennek megfelelően a tanácsi szakigazgatási szerveket vizsgálat tartására lehet felkérni: a) a helyi tanácsok megfelelő szakigazgatási szervénél; b) a szakigazgatási szerv irányítása alá tartozó intézménynél;