Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 35. szám

35. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 849 használatbavételi engedély kiadásával egyidejűleg kell az elsőfokú építési hatóságnak kiállítania és megküldenie — a 11/1969. (VI. 8.) ÉVM számú rendeletet alapulvéve — a nyomtatványokon feltüntetett szerveknek. Az 1. számú példányt az illetékes községi (városi, fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága, illetőleg a megyei városi tanács végrehajtó bizottsága kerületi hivatala nyilvántartókönyvet vezető szervének kell bizonylatként megtartania, illetőleg megkapnia. E példányt sorrendbe rakva kell megőrizni a nyilvántartókönyv, az éves és negyedéves beszámolójelentések egyik alapbizonylataként. 2. A „részletező adatok" c. táblázat elkészítése Minden lakóházról, lakást is magában foglaló egyéb épületről és egyéb építkezés útján létesített lakás(-ok)-ról külön űrlapot kell kiállítani; lakótelepek, tömbök egy épületben levő lakásairól ugyancsak épületenként kell külön űrlapot kitölteni. Az űrlap bal felső sarkában a „nyilvántartásbavétel éve" rovatot abban az esetben kell kitölteni, ha a lakásbaköltözés nem a tárgyévben, hanem az előző év(-ek,-ben történt. A beköltözés évét az építési nyilvántartás 13. rovatában (1971. év előtti években a 15. rovatában) szereplő adatok alapján kell kitölteni. A beköltözés évének az tekintendő, amely év nyilvántartásában a hivatkozott adatok szerepelnek. A táblázat azon sorainak, illetve rovatainak kitöltése — melyben előnyomtatott válaszok vannak — a megfelelő válasz-szó aláhúzásával történik (2/b rovat, 4—7., 13., és részben a 8—9. és 12. sorok). Az 1. sorban az építési engedély számát és keltét, a 2/a rovatban az épület pontos helyét (járás, helység, utca, házszám), a 3. sorban az építtető nevét és főhatóságát kell közölni. A 2/b rovat megfelelő kérdőpontját az 1970. évi népszámlálás, illetőleg az azóta bekövetkezett területi átszervezések rendelkezései figyelembevételével kell aláhúzni. A 4—6. és 12. sorok kérdőpontjaira vonatkozó válaszokat e fejezet fogalmi meghatározásai, a 7—9. és 13. sorokra vonatkozó válaszokat a Melléklet II. fejezet ,,A" lakásépítési jelentés 1—62. sorainak kitöltése és a fogalmak magyarázata c. alfejezetének 12—17., 10—11. és 18—30. soraira vonatkozó utasítások szerint kell megadni. A 10. sorban az építkezés megkezdésének, illetve befejezésének, a 11. sorban a beköltözésnek az időpontját az I. fejezet építési nyilvántartás 9—11. rovatára vonatkozó előírásai szerint kell megadni. A 12. sorba a kivitelező pontos megnevezését kell írni. A 14. sor az épület magasságát tartalmazza, az emeletek számának beírásánál az esetleges félemeletet is figyelembe kell venni. A 15—22. sorok rovatainak kitöltésénél — a lakások nagyságának, területének, a szobák számának, a felszereltségnek és a közművekkel való ellátottságának a megállapításánál — a II. fejezet ,,A'' lakásépítési jelentés 1—62. rovatainak kitöltése és a fogalmak magyarázata c. alfejezetének 35—62. rovataira vonatkozó előírásai szerint kell eljárni. 3. A fogalmak magyarázata Állami és társadalmi szerv: mint építtető, illetve beruházó — válasz-szót kell aláhúzni minden olyan befejezett építkezés esetében, amikor a beruházó, illetve építtető állami szerv, fegyveres testület, szövetkezeti szervek, ezek szövetsége és központja, a társadalmi szervezetek, a vízgazdálkodási társulatok és az egyesületek. Foglalkozási viszony: a foglalkozási adatokat csak abban az esetben kell feltüntetni, ha az építtető magánszemély, amennyiben az építtető eltartott személy (pl. háztartásvezető), úgy az eltartó foglalkozását kell feltüntetni. Alkalmazásban álló személy: az állami szervvel, szövetkezettel, egyéb jogi személlyel vagy magánmunkáltatóval munka (szolgálati) viszonyban áll. Szövetkezeli vagy munkaközösségi tag: azok a mezőgazdasági, ipari, egyéb szövetkezetben vagy munkaközösségben dolgozók, akik e szövetkezeti, munkaközösségi vagyon közös tulajdonosai és nem alkalmazottként dolgoznak a szövetkezetben, illetőleg munkaközösségben. Önálló: az a személy, aki a mezőgazdaságban egyénileg gazdálkodik, továbbá az a kisiparos, magánkereskedő stb., aki a szükséges hatósági jogosítvánnyal rendelkezik, és saját neve alatt vagy özvegyi jogon önálló tevékenységet folytat, függetlenül attól, hogy tart-e alkalmazottat vagy sem. Pl. cipész, kisiparos, ószeres, fuvaros, fodrászüzlet tulajdonos, gyümölcs és zöldségárus stb. Egyéb: itt kell feltüntetni azokat az építtetőket, akikre az előbbi válasz-szavak nem vonatkoznak (pl. nyugdíjas, külföldi személy). Foglalkozási ág: a megfelelő foglalkozási ágat a munkaadó profilja (fő tevékenysége) szerint kell megjelölni. Tehát pl. egy gépkocsivezető (vagy könyvelő, éjjeliőr, lakatos, raktáros, állatápoló, kőműves stb.) foglalkozási ága lehet mezőgazdaság, bányászat, építőipar, egyéb ipar, szolgáltatás vagy kereskedelem stb. aszerint, hogy a munkaadó állami gazdaság, szénbányászati tröszt, építőipari vállalat stb. Ha az építtető nem alkalmazásban álló személy, hanem önálló, akkor a saját foglalkozását kell alapul venni. Az egyes foglalkozási ágak megjelöléséhez az alábbi útmutató nyújt segítséget: — Mezőgazdaság: növénytermesztés, állattenyésztés, halászat, erdőgazdálkodás, parkosítás, kertészet, vízgazdálkodás (víz, csatornaművek, fürdők, kútfúrás, folyamszabályozás, öntöző-vízellátás). — Bányászat: szén-, tőzegbányászat, kőolaj- és földgáztermelés, bauxit, egyéb ércek és ásványok bányászata, brikettgyártás. — Építőipar: (állami vállalatok, szövetkezetek és tsz közös építőipari vállalkozások), magasépítés, épülettatarozás és karbantartás, út- és vas-