Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 35. szám

35. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 847 44. rovat Távfűtéssel épült lakások. Távfűtés alatt artézi kútból nyert, vagy üzemi célra már felhasznált melegvíznek, továbbá külön fűtőműnek a lakóépület fűtésére szolgáló hasznosítását kell érteni. 45. rovat Egyedi vagy tömbkazános fűtéssel ellátott lakások. Egyedi vagy tömbkazános fűtés egy vagy több épület lakásainak közös tüzelőtérrel történő hőellátása; az egylakásos családi házak etázs fűtése is ide sorolandó. 46. rovat Gáz- vagy villanyfűtéssel ellátott lakások. Gázfűtés a hálózati gáz (városi vagy földgáz) elégetésé.vel keletkező hőnek fűtőtestek vagy cserépkályha alkalmazásával történő felhasználása. (Nem tekinthető gázfűtéssel ellátottnak a palack gázfűtéses lakás.) Villanyfűtésként 2 kW teljesítőképességnél nagyobb és nem kisegítő jellegű villanyfűtőtestek alkalmazásával kialakított fűtési rendszer jelenthető, így nem tekinthető villanyfűtésnek a kisteljesítményű, hordozható kisegítő villany kályha; az olaj töltésű hordozható villanyradiátor, azonban — amennyiben teljesítőképessége a 2 kW-ot meghaladja — e rovatban jelentendő. 47—48. rovat Beépített konyhabútorral, illetőleg szekrénnyel ellátottnak azokat a lakásokat kell tekinteni, amelyek konyhájába a tűzhelyen felül legalább egy bútorelemet beépítettek, vagy legalább egy beépített szekrényelemmel rendelkezik. Ha a beépített ruhásszekrény a szobában vagy előszobában van, akkor e lakások számát a 48. rovatban kell szerepeltetni. 49—62. rovat Az épített lakások szobánkénti számát és teljes lakás (alap) területét a következő fogalmi meghatározások szerint kell jelenteni. Lakószoba a 6 m^nél nagyobb alapterületű, közvetlen megvilágítású, melegpadlós és fűthető lakóhelyiség, amely legalább egy kétméteres — ajtó és ablak nélküli — falterülettel rendelkezik. Félszoba a 6 m^nél nagyobb, de 12 m2-t meg nem haladó alapterületű lakószoba. Két félszobát egy lakószobának kell tekinteni. Hall a legalább 6 m2 alapterületű, másodlagos megvilágítással, fűtéssel és szellőzéssel rendelkező, melegpadlós lakóhelyiség. Hálófülke, illetőleg étkező általában 4—6 m2 alapterületű, félszobának nem minősülő lakóhelyiség. A fogalmi meghatározások alapján például — egy lakószoba -f hálófülke, vagy étkező: egyszobás, — egy lakószoba + hálófülke -f étkező: másfélszobás lakásnak tekintendő. Ha a hall, hálófülke, illetőleg étkező vagy a lakóelőtér a lakószoba követelményeinek megfelel, az alapterületétől függően lakószobának vagy félszobának kell tekinteni. A lakások teljes lakás (alap) területe alatt az egy lakáson belül levő valamennyi helyiség — padlószint felett 1 m magasságban, vakolt falsíkok között mért — összegezett alapterületét kell érteni, az ajtóknál, ablakoknál levő beugrások, a 0,5 m2-nél kisebb alapterületű falfülkék és a falsíkokból kiugró falpillérek területei nélkül. A beépített bútorok által elfoglalt területet az alapterületbe be kell számítani. Kétszintes lakások lépcsőjének egyszeres vízszintes vetületét a lakásterület kiszámításánál ugyancsak figyelembe kell venni. A hall alapterületét annak a szobának alapterületéhez kell számítani, melyen keresztül másodlagos megvilágítását kapja. Az erkély, fedetlen teraszok, lomkamrák, nyárikonyhák, valamint a tüzelőtároló helyiségek, továbbá pince, padlás, garage területét az alapterületek összegezésekor nem kell figyelembe venni. A loggiák és zárt erkélyek alapterületének felét azonban a lakásterület számításakor közölni kell. A lakásterületek beírásánál a 1/2 m2 alatti területeket el kell hagyni, a 1/2 m2 feletti területszámot fel kell kerekíteni. A létesített összes lakások számának (61. rovat) egyeznie kell külön-külön a 10. és 11., a 12—17., valamint a 49., 51.. 55., 57., 59. rovatokban feltüntetett lakásszámok összegével; az összes lakások teljes (alap) területének (62. rovat) pedig az 50., 52., 54.,' 56., 58., 60. rovatokban közölt területek összegével. Az összeírás befejezése után a 4—62. rovatokban jelentett számokat oldalanként függőlegesen összegezni kell. Az összegezett adatokat új oldalra nem szabad átvinni. A tárgyévben épített (használatba vett) lakások teljes felsorolása után az oldal összesítő sorokat egy külön oldalon kell összegezni. Így kell jelenteni a községben, városban (megyei város és Budapest kerületeiben) a tárgyévben épített (használatba vett) lakások számát (lakóházak, egyéb épületek és nyaralók csoportosításban). Az elkészített és a városi (fővárosi kerületi), községi tanács yégr°hajtó bizottságának titkára, illetőleg a megyei városi kerületi hivatal elnöke által aláírt és bélyegzővel ellátott jelentés eredeti példányát a tárgyévei követő hó 12-ig kell beküldeni a Központi Statisztikai Hivatal illetékes járási felügyelőségének (Budapesten a városi igazgatóságának). III. A lakásmegszűnési jelentés kitöltése Az adatszolgáltatásra kötelezett tanácsi szerveknek a 19521/1970. KSH elnöki engedély számú lakásmegszűnési jelentéseket folyamatosan kell kitölteniök a bontási engedélyek alapján lebontott,