Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 2. szám

vetkező 3/A. §-sal egészül ki: „A föld alatti bányászok pótszabadsága i 3/A. § (1) A bányászatban a föld alatt dol­gozó vájárokat, segédvájárokat, csapatcsilléseket, továbbá a föld alatti termelést közvetlenül irá­nyító bányamestereket, főaknászokat, aknászo­kat, segédaknászokat, lőmestereket és szállítási felvigyázókat (a továbbiakban: termelőket) hat munkanap, az egyéb föld alatti dolgozókat (a továbbiakban: kiszolgálókat) három munkanap pótszabadság illeti meg. E pótszabadságot, vala­mint a munkaviszony alapján járó pótszabadsá­got évi tizenkét munkanap mértékéig össze kell számítani. (2) Tíz évet meghaladó föld alatti munka ese­tén az (1) bekezdésben meghatározott pótszabad­ság mértéke a termelőknél évi tizenkét, a ki­szolgálóknál évi hat munkanap, amelyet a munkaviszony alapián járó pótszabadsággal a következők szerint össze kell számítani: A föld alatti A kétféle pótszabadság együttes munkán töltött legmagasabb mértéke évek száma: termelőknél: kiszolg4 Iáknál: 11—15 év 15 munkanap 12 munkanap 16—20 év 18 munkanap 15 munkanap 21—25 év 21 munkanap 18 munkanap 26 év vagy ennél több 24 munkanap 18 munkanap (3) A pótszabadságra való igény jogosultság és a kiadás részletes feltételeit kollektív szerződésben kell meghatározni.'' 2. §• Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1971. év január hó 1. napjától kell alkalmazni. A 30/1967. (NIMÉ 36.) NIM számú utasítás 6. pontja a föld alatti bá­nyászok tekintetében a továbbiakban nem alkal­mazható. Dr. Lévárdi Ferenc s. k., nehézipari miniszter A pénzügyminiszter 1/1971. (I. 15.) PM számú rendelete a tanácsok költségvetésének, fejlesztési alapjának szabályozásáról és gazdálkodásuk rendszeréről szóló 1044/1970. (X. 15.) Korm. számú határozat végrehajtásáról Az 1044/1970. (X. 15.) Korrm számú határozat 69. pontjában foglalt felhatalmazás alapján — a fejlesztési alapot és a két pénzalap közötti át­csoportosítást érintő kérdésekben az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben — a követ­kezőket rendelem. [A rendelet egységes szerkezetben tartalmazza az 1044/1970. (X. 15.) Korm. számú határozatot (a továbbiakban: H.) is; a vastagbetűs szedés a H. szövege, a vékonybetűs szedés pedig a vég­rehajtási rendelet (a továbbiakban: Vhr.) szö­vege.] I. A tanácsok gazdálkodása és pénzalapjai H. 1. A tanácsok gazdálkodása kiterjed a jog­szabályodban "fóglaTfali szerint hatáskörükbe utalt feladatok gazdasági és pénzügyi feltéte­leinek biztosítására, azok végrehajtására, ame­lyeket a népgazdasági terv területfejlesztési cél­kitűzései,~valamint é határozatban és más jog­szabályokban foglalt rendelkezések figyelembevé­telével látnak el. H. 2. | A tanácsok { gazdálkodásának. pénzügyi feltételeit a Költségvetés és a fejlesztési alap biz­tosítja: a) a költségvetés a feladatok folyamatos ellá­tását szolgáló működési és fenntartási kiadások teljesítéséhez, b) a fejlesztési alap a fejlesztésekkel (első­sorban a beruTiazásökkal, felújításokkal) össze­függő kiadások teljesítéséhez szükséges pénzeszközöket tartalmazza. A köz­ségi tanácsnál a pénzügyi feltételeket egy pénz­aiap, a költségvetés biztosítja, amely magában foglalja a fejlesztési célú pénzeszközöket ir H. 3. A költségvetési szabályozók: a tanácsok részére meghatározott saját bevételi források és a kn^pftiilH^pvptp7i_íojjásokból a tanácsok részére átengedett hányad (továbbiaEFán: megosztott be­vételi források), valamint az állami hozzájárulás, Vhr. 1. §. (1) A tanácsok saját bevételi forrá­sainak azok minősülnek, amelyeknéT a) a bevételek jogcímének, alapjának és mértékénelT megállapítása — jogszabályi felhatal­mazás alapján — kizárólag a tanácsok hatáskö­rébe tartozik, vagy b) a bevételek mértékét — központú.^előírá­sok kefé^^EőzblT~='a tanácsok ^ajtjirozhatják meg. (2) Megosztott bevételi forrásoknak azok mi­nősülnelCliMéTyeket az"áltálános lövedelemszabá­" lyözási rendszer keretében központilag határoz­riá"F"meg, s a vállalatok^ szövetkezetek^"állammal 'Szemben fennálló befizetési kötelezettségeiből

Next

/
Oldalképek
Tartalom