Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 2. szám

vetkező 3/A. §-sal egészül ki: „A föld alatti bányászok pótszabadsága i 3/A. § (1) A bányászatban a föld alatt dolgozó vájárokat, segédvájárokat, csapatcsilléseket, továbbá a föld alatti termelést közvetlenül irányító bányamestereket, főaknászokat, aknászokat, segédaknászokat, lőmestereket és szállítási felvigyázókat (a továbbiakban: termelőket) hat munkanap, az egyéb föld alatti dolgozókat (a továbbiakban: kiszolgálókat) három munkanap pótszabadság illeti meg. E pótszabadságot, valamint a munkaviszony alapján járó pótszabadságot évi tizenkét munkanap mértékéig össze kell számítani. (2) Tíz évet meghaladó föld alatti munka esetén az (1) bekezdésben meghatározott pótszabadság mértéke a termelőknél évi tizenkét, a kiszolgálóknál évi hat munkanap, amelyet a munkaviszony alapián járó pótszabadsággal a következők szerint össze kell számítani: A föld alatti A kétféle pótszabadság együttes munkán töltött legmagasabb mértéke évek száma: termelőknél: kiszolg4 Iáknál: 11—15 év 15 munkanap 12 munkanap 16—20 év 18 munkanap 15 munkanap 21—25 év 21 munkanap 18 munkanap 26 év vagy ennél több 24 munkanap 18 munkanap (3) A pótszabadságra való igény jogosultság és a kiadás részletes feltételeit kollektív szerződésben kell meghatározni.'' 2. §• Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1971. év január hó 1. napjától kell alkalmazni. A 30/1967. (NIMÉ 36.) NIM számú utasítás 6. pontja a föld alatti bányászok tekintetében a továbbiakban nem alkalmazható. Dr. Lévárdi Ferenc s. k., nehézipari miniszter A pénzügyminiszter 1/1971. (I. 15.) PM számú rendelete a tanácsok költségvetésének, fejlesztési alapjának szabályozásáról és gazdálkodásuk rendszeréről szóló 1044/1970. (X. 15.) Korm. számú határozat végrehajtásáról Az 1044/1970. (X. 15.) Korrm számú határozat 69. pontjában foglalt felhatalmazás alapján — a fejlesztési alapot és a két pénzalap közötti átcsoportosítást érintő kérdésekben az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben — a következőket rendelem. [A rendelet egységes szerkezetben tartalmazza az 1044/1970. (X. 15.) Korm. számú határozatot (a továbbiakban: H.) is; a vastagbetűs szedés a H. szövege, a vékonybetűs szedés pedig a végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Vhr.) szövege.] I. A tanácsok gazdálkodása és pénzalapjai H. 1. A tanácsok gazdálkodása kiterjed a jogszabályodban "fóglaTfali szerint hatáskörükbe utalt feladatok gazdasági és pénzügyi feltételeinek biztosítására, azok végrehajtására, amelyeket a népgazdasági terv területfejlesztési célkitűzései,~valamint é határozatban és más jogszabályokban foglalt rendelkezések figyelembevételével látnak el. H. 2. | A tanácsok { gazdálkodásának. pénzügyi feltételeit a Költségvetés és a fejlesztési alap biztosítja: a) a költségvetés a feladatok folyamatos ellátását szolgáló működési és fenntartási kiadások teljesítéséhez, b) a fejlesztési alap a fejlesztésekkel (elsősorban a beruTiazásökkal, felújításokkal) összefüggő kiadások teljesítéséhez szükséges pénzeszközöket tartalmazza. A községi tanácsnál a pénzügyi feltételeket egy pénzaiap, a költségvetés biztosítja, amely magában foglalja a fejlesztési célú pénzeszközöket ir H. 3. A költségvetési szabályozók: a tanácsok részére meghatározott saját bevételi források és a kn^pftiilH^pvptp7i_íojjásokból a tanácsok részére átengedett hányad (továbbiaEFán: megosztott bevételi források), valamint az állami hozzájárulás, Vhr. 1. §. (1) A tanácsok saját bevételi forrásainak azok minősülnek, amelyeknéT a) a bevételek jogcímének, alapjának és mértékénelT megállapítása — jogszabályi felhatalmazás alapján — kizárólag a tanácsok hatáskörébe tartozik, vagy b) a bevételek mértékét — központú.^előírások kefé^^EőzblT~='a tanácsok ^ajtjirozhatják meg. (2) Megosztott bevételi forrásoknak azok minősülnelCliMéTyeket az"áltálános lövedelemszabá" lyözási rendszer keretében központilag határozriá"F"meg, s a vállalatok^ szövetkezetek^"állammal 'Szemben fennálló befizetési kötelezettségeiből