Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 31. szám

768 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 31. szám szállítást is; a villamosenergiaiparban pedig a villamos hálózat oszlopain végzett munka, a szénhombár, kazándobok be ső tisztítása stb.; minden munkaterületen a csőszerelés, a fűtő, szellőző alagutak (aknák) karbantartása stb. ad. 3. Hőbehatás -A bányászatban a földalatti munkáknál ilyen tényező a 2800/1964. (NIM É. 1965. évi 9.) OBF számú utasítás 6. §-a szerint vehető figyelembe. A villamosenergiaiparban ilyen munkakörülmény áll fenn a kazántisztítás, valamint a zárt turbina-gépházban és kazánházban végzett állandó jellegű munkáknál. ad. 4. Egészségi ártalom Ennek megállapításánál a tényezők, valamint azok normatívái tekintetében a ÁBBEO és az annak alapján kiadott biztonsági szabályzatok előírásait kell irányadónak tekinteni. A szilikózis veszély is ilyen munkakörülménynek tekintendő (földalatt és külszínen egyaránt). A villamosenergiaiparban idetartozónak tekintendő a belső salak- és pernye téren végzett munka és az Országos Villamos Teherelosztóban szolgálatot teljesítők munkája. ad. 5. Veszélyes munkakörülmény Ez a tényező csak különleges esetekben ismerhető el, miután bizonyos veszély szükségképpen mindenhol van. A földalatti bányászati munkáknál általában elismerhető a termelő és fenntartó munkáknál, valamint egyéb veszélyes munkáknál (pl. omlasztásnál, bányamentésnél, aknák-, lejtőspályák alatt dolgozóknál). A villamosenergiaiparban idetartozónak tekintendő a feszültség alatt végzett munka, az erőművi belső salak- és pernye térben végzett munka, valamint az izotópos anyagvizsgálat (pl. ERÖKAR-nál). 3. számú melléklet az 5/1971. (VI. 29.) NIM számú rendelethez. ALKALMAZOTTAK BESOROLÁSI FELTÉTELEI A R. 4. számú mellékletét az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni: (Vezér-)igazgató, elnök Ide kell besorolni mindazokat a — magasabb vezetőállásúnak egyébként nem minősíthető — vezetőket is, akik olyan vállalaton belüli egységet vezetnek, melyet a vállalati kategorizálás rendszerében, a 9/1971. (IV. 3.) Mü M számú rendelet 3. § (2) bekezdése alapján besoroltak. (Vezér-)igazgatóhelyettes, elnökhelyettes Ide kell sorolni a fent említett vezetők helyetteseit és azokat a nem magasabb vezetőállású dolgozókat is, akik „igazgató" cím viselésére jogosultak [11/1967. (V. 13.) Korm. számú rendelet 12. § (2) bekezdés]. Műszaki-, forgalmi-, áruforgalmi-, gazdasági vezető I. önálló osztályvezetőként csak annak az osztálynak a vezetője sorolható ide, amely osztály közvetlenül valamelyik magasabb vezetőállású dolgozóhoz, vagy az igazgató (elnök) kategóriába sorolt vezetőhöz tartozik. Ide kell sorolni továbbá a bányamentőállomás parancsnokát (vezetőjét) is. Műszaki-, forgalmi-, áruforgalmi-, gazdasági vezető II. önálló csoportvezetőként csak az a csoportvezető sorolható ebbe a kategóriába, aki önálló — közvetlenül magasabb vezetőállású dolgozó, vagy az igazgató, igazgatóhelyettes kategóriába sorolt vezető, illetőleg főosztályvezető irányítása alá tartozó — csoportot irányít. Ebbe a kategóriába sorolandó a függetlenített tűzrendészeti vezető és a függetlenített polgári védelmi törzsparancsnok; a területi főmérnök (amennyiben az általa irányított terület tevékenységéért anyagilag és fegyelmileg felelős); a villamosenergiaiparban magasabb vezetőállású dolgozó irányítása alá tartozó üzemi felügyelő mérnök; a bányamentőállomás vezető helyettese (parancsnokhelyettes). Ügyintézők Ide kell sorolni mindazokat a dolgozókat, akik a vezetők és termelés-, forgalom-irányítók kategóriáiba nem sorolhatók be és nem tartoznak az ügyviteliek csoportjába. a) A képesítési fokozatok megállapításánál figyelembe kell venni az egyes alkalmazotti munkakörök betöltésének képesítéshez kötéséről szóló 16/1970. (NIM É 22.) N I M számú utasítás rendelkezéseit, valamint a villamosenergiaiparban a villamosmű műszaki dolgozóinak szakmai képesítéséről szóló 1/1964. (XII. 10.) N I M—Mü M számú rendelet és az 58/1964. (NIM É 50.) N I M számú utasítás rendelkezéseit. Ezen kívül figyelembe kell venni a szakmai óvórendszabályok (biztonsági szabályzatok) képesítésre vonatkozó előírásait. b) Minisztérium, vagy országos hatáskörű szerv által rendezett tanfolyam és az általa kiállított szakvizsga-bizonyítvány (oklevél) csak akkor ismerhető el felsőfokúnak, ha jogszabály kifejezetten előírja, vagy a bizonyítvány (oklevél) ezt egyértelműen rögzíti. Ellenkező esetben ezeket középfokú szakvizsgának kell tekinteni. c) A besorolásoknál érvényesíthető szakvizsgák, illetve tanfolyamok körét, továbbá a megszűnt iskolatípusok minősítését a Nehézipari Minisztérium Közgazdasági Főosztálya a Személyzeti- és Oktatási Főosztállyal együtttesen állapítja meg.