Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)
1971 / 31. szám
762 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 31. szám jebb 60 órában, más hónapokban legalább 40 órában lehet megállapítani. (6) Az egészségre ártalmas munkakörökben (munkahelyeken) foglalkoztatott dolgozóknál — idénymunkarend alkalmazása esetén — a reájuk előírt törvényes munkaidőkeretet a főidényben legfeljebb heti 4 órával növelni, a főidényen kívüli időszakban arányosan legfeljebb heti 4 órával csökkenteni lehet. (7) Az idénymunkarend szerint foglalkoztatott havidíjas dolgozók alapbérét a munkaidőkeret változásától függetlenül minden hónapban azonos összegben kell folyósítani. 3. §. Munkaidőbeosztás (Mt. 39. §-ához) (1) Az építőiparban — a szabadszombat ütemezésétől függően — a kéthetenkénti munkaidőkeretet 11 napra, a háromheti munkaidőkeretet pedig 17 napra úgy kell elosztani, hogy az utolsó munkanap a bérfizetési nappal megegyezzék. (2) Hat naptól eltérő munkiadőbeosztás engedélyezhető a) folytonos termelés, többműszakos termelés, valamint az idénymunkarend alkalmazása esetén, továbbá b) az építési, valamint a tégla- és cserépipari nyersgyártó munkahelyeken, ha ezt átmenetileg a termelés érdeke vagy a dolgozók szociális ellátása indokolja (pl. üzem közben végzett építésiszerelési munka). (3) A folytonos termelésben résztvevő dolgozók munkaidőbeosztásánál egymást követően hat munkanapnál, illetve ezt követően — a heti pihenőnapon kívül — két szabadnapnál több nem ütemezhető. (4) Ha az együttesen kiadott szabadnapok között vasárnap nincs, az első szabadnapot kell heti pihenőnapnak tekinteni. (5) Az (1)—(3) bekezdésekben foglaltak alkalmazása esetében a felügyeleti szerv ezeket kiegészítő előírásait is figyelembe kell venni. 4- §• Év végi termelési szünet (1) December hó 24-től 31-ig év végi termelési szünet engedélyezhető — az ingatlankezelő- és közvetítő vállalatokat kivéve — a 2. § (2) bekezdésében felsorolt dolgozók részére. (2) A termelési szünet időtartamára jutó munkaidőt előtte le kell dolgozni. Ennek feltételeit és módját a vállalati kollektív szerződésben kell meghatározni. (3) Ha a túlmunkáért ellenértékre (díjazásra vagy szabadidőre) jogosult dolgozó munkaviszonya a termelési szünet kezdete előtt megszűnik, a (2) bekezdés szerint ledolgozott többletmunkaidőt az előírások szerint kell elszámolni. 5. §. Túlmunka A munkaidőbeosztás szerinti napi munkaidőn felül végzett munka csak abban az esetben tekinthető túlmunkának, ha a teljesített munkaidő — az igazolt távollét idejével együtt — az elszámolási időszakban érvényes munkaidőkeretet, illetőleg annak a tárgyhónapra jutó részét (pl. szabadszombatos vagy hatnapostól eltérő munkaidőbeosztásnál) meghaladja. 6. §. Téli pótszabadság [Mt. V. 53. § (2) bekezdéshez] (1) Hat munkanap pótszabadságra jogosultak: a) az állami (tanácsi) építőipari vállalatok, társadalmi szerv építőipari vállalata, építőipari szövetkezeti vállalatok, közös vállalatok, valamint az Országos Műemléki Felügyelőség építési munkahelyein és segédüzemeiben, továbbá b) a tanácsok felügyelete alá tartozó ingatlankezelő, város- és községgazdálkodási, a parképítő-, fenntartó- és kertészeti vállalatok építési munkahelyein és útkarbantartó részlegeinél legalább 8 hónapja foglalkoztatott munkásállományú dolgozók, feltéve, hogy évi rendes szabadságukat teljes egészében december hó 15-e és március hó 15-e között veszik igénybe. (2) A téli pótszabadság időtartamát csökkenteni kell annyi nappal, ahány napot a dolgozó az év folyamán nem az előző bekezdésben említett időtartam alatt rendes szabadság címén igénybe vett. Igazolatlan mulasztás esetén a téli pótszabadság időtartamát minden igazolatlanul távol töltött nap miatt két nappal csökkenteni kell. (3) A téli pótszabadságra jogosultságot nem zárja ki, illetőleg annak időtartamát nem csökkenti a tanulmányi szabadság, valamint az Mt. V. 59. §-a alapján igénybe vett fizetés nélküli szabadnap. (4) A kollektív szerződésben kell meghatározni, hogy milyen időtartamú betegség miatti keresőképtelenség* szülési szabadság, illetőleg fizetés nélküli szabadság miatt kell a téli pótszabadságot csökkenteni vagy megvonni.