Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 1. szám

14 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1. szám északnyugatnak törve a GYSEV pályatestének nyomvonala a kiindulási pontig. 2. Tómalom-környék Kiindulópont a 10.908/2. hrsz. ingatlan északnyugati sarka. Innen a határ keleti irányba indulva a 10.908/2. hrsz. ingatlan északi oldala, majd a 10.728. hrsz. utat átvágva a 10.713. és a 10.712. hrsz. ingatlanok északi oldala, a 9857/2. hrsz. ingatlan nyugati oldala a 9860. hrsz. út (Fertőrákosi határút) keleti oldala a 14. számú sokszögpontig, a 14. számú sokszögpcnttól keleti irányban átvágja a 9857/2. és 10.702. hrsz. ingatlanokat, a 10.705. hrsz. rét délkeleti sarkához ér, a 10.705, 10.706, 10.707. hrsz. déli határa, a 10.776. hrsz. dülőút déli határa, a 10.837. hrsz. ingatlan déli határa, innen északnak törve a 10.940. hrsz. (Pozsonyi út) nyugati határa a kiindulási pontig. ÁLLASFOGLALASOK Polgári jogi felügyelet 70. A házastársat megillető tartásdíj összege megállapításának szempontjai. A gyakorlatban előfordul, hogy a bíróság a volt házastárs által tartásdíj iránt előterjesztett igényt a gyermektartásdíj mértékére vonatkozó szabályok szerint bírálja el. Arra is van példa, hogy a bíróság a volt házastársat a havi átlagkeresetének alapulvételével meghatározott folyó tartásdíjon felül az egyéb, nem rendszeresnek minősülő juttatások bizonyos százalékának megfizetésére is kötelezi. Az ilyen döntések a jogszabály és a Legfelsőbb Bíróság 130. számú polgári kollégiumi, állásfoglalásának téves értelmezésére utalnak. A Csjt. 21. §-ának (1) bekezdésében és 64. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekből ugyanis értelemszerűen következik, hogy a házastársi tartásra való jogosultság a gyermektartásdíj iránti igénnyel azonosan nem értékelhető. A különbségnek a gyermektartásdíjjal kapcsolatos igény kielégítésének elsőbbségén túlmenően — a jogszabályból következően — a tartásdíj összegének megállapításánál is jelentkeznie kell. Bár a házastársi tartásdíj mértékére nézve a jogszabály kifejezett rendelkezést nem tartalmaz, mégis a bírói gyakorlat — kivételesen indokolt esetektől eltekintve — a jogosult rászorultsága és annak mértéke mellett a kötelezett teherbíró képességét és egyéb tartási kötelezettségét is figyelembe véve, általában a gyermektartásdíjnál alacsonyabb összegben állapítja meg azt. A Legfelsőbb Bíróság korábbi 795/36. számú kollégiumi állásfoglalása, de a jelenleg hatályos 130. számú (PEH) állásfoglalás a)—c) pontjaiban foglaltak is a gyermektartásdíj címén történő marasztalás tekintetében tartalmaznak általános jellegű iránymutatást. Az állásfoglalás értelmében a kötelezettet a havonkénti meghatározott összegű gyermektartásdíjon felül kell a jövőben kifizetésre kerülő hűségjutalom és nyereségrészesedés [utóbbi alatt a 9/1989. (XII. 20.) Mü. M. számú rendelet 19. §-ában foglalt év végi részesedés értendő] bizonyos százalékának megfizetésében marasztalni. Az idézett állásfoglalás szerint tehát a munkabéren felüli juttatásokból mint pl. a nyereségrészesedés (év végi részesedés), hűségjutalom, csak gyei-mektartásdíj címén va i helye marasztalásnak, továbbá, hogy ez a marasztalás a 7/1953. (II. 8.) MT. számú rendelet 1. §-ában — az alapkötelezettség alsó határaként — megjelölt 29 százalékos mértéket csak indokolt esetben haladhatja meg. Abból, hogy a nem rendszeres jövedelemnek minősülő juttatások alapján még gyermektartásdíj címén is csak korlátozott mértékben van helye marasztalásnak, következik, hogy azok a házastársi tartásdíj iránti igény elbírálásánál általában nem vehetők figyelembe. Ez az állásfoglalás jut kifejezésre a Legfelsőbb Bíróság P. törv. II. 20.726/1970/2. számú határozatában is. 71. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek a Honvédelmi Minisztérium és a 15/1902. (V. 6.) Korm. számú rendelet 6. §-a (1) bekezdésének b) pontjában felsorol* szervek elleni kisajátítási kártalanítási igényének elbírálása a Központi Gazdasági Döntőbizottság hatáskörébe tartozik. Eltérő a gyakorlat abban a kérdésben, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezet és a 45/1967. (XI. 5.) Korm. számú rendelettel módosított 15/1932. (V. 6.) Korm. számú rendelet 5. §-ának (2) bekezdésében felsorolt szervek közötti kisajátítási kártalanítási ügyek elbírálása a bíróság vagy a Központi Gazdasági Döntőbizottság hatáskörébe tartozik-e. Egyes bíróságok az ilyen kártalanítási igények elbírálását bírósági hatáskörbe tartozónak tekintették és az ügyeket érdemben bírálták el. Más bíróságok hatáskörük hiányát állapították meg és a keresetet a Központi Gazdasági Döntőbizottsághoz tették át. A kisajátításról szóló 1965. évi 15. számú tvr. végrehajtása tárgyában kiadott 13/1965. (VII. 24.) Korm. számú