Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 30. szám

30. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 735 esetén ezek alapján járuljanak hozzá a részt vételhez. b) A képzési lehetőségek ésszerű kihasználása és az egyes gazdasági szervezeteken belüli kádernevelési célkitűzések megvalósítása megköveteli, hogy a továbbképzésre való jelölés összhangban álljon a vezetőkkel szemben támasztott politikai, szakmai és vezetési követelményekkel. c) A továbbképzésben résztvevők kijelöléséért és tanfolyamra vagy posztgraduális képzésre irányításáért a gazdasági szervezetek felsőszintű vezetői (pl. igazgató, igazgatóhelyettes) és az államigazgatási vezetők tekintetében a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetői, a közép- és alsószintű vezetők (pl. gyáregységvezető, művezető) tekintetében pedig az érdekelt szervezetek (vállalatok) vezetői felelősek. d) Biztosítani kell, hogy minden vezető legalább 5 évenként részt vegyen komplex jellegű vezetőtovábbképző tanfolyamon vagy posztgraduális képzésben. e) A megjelölt feltételek fennállása esetén — a munkahely, illetőleg annak felügyeleti szerve hozzájárulásával — a továbbképzés adott formájára egyéni uton is lehet jelentkezni. 10. Az iskolarendszerű továbbképzés végbizonyítványt ad a résztvevőnek. A tanfolyami rendszerben a továbbképzést bonyolító intézmény, ha a hallgató záródolgozatot készített vagy vizsgafeladatot oldott meg, igazoló okmányt adhat ki a tanfolyam elvégzéséről, amennyiben ehhez a Munkaügyi Minisztérium, illetve az ágazati minisztérium hozzájárulását megkapta. 11. A továbbképzésben a következő feladatmegosztást kell megvalósítani: a) Az Országos Vezetőképző Központ oktatómunkája az államigazgatási vezetőkre, továbbá —mindenkori kapacitásának figyelembevételével — a „kiemelt" és „A" kategóriájú vállalatok felsőszintű vezetőire, illetve ezek kijelölt utánpótlására terjedjen ki. A felsőszintű gazdasági vezetők továbbképzésében a Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Mérnök és Vezetőtovábbképző Intézete, a Külkereskedelmi Főiskola, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola továbbképző tagozatai, intézetei vesznek részt. Az egyetemek és főiskolák felett felügyeletet gyakorló miniszterek, a munkaügyi miniszterrel egyetértésben, más felsőoktatási intézményt is megbízhatnak e kör továbbképzésével. b) Az egyetemek és főiskolák továbbképző intézetei — fentieken túlmenően — elsősorban a vezetői utánpótlás, valamint a felsőszintű és középszintű gazdasági vezetők posztgraduális és tanfolyami továbbképzését lássák el. Emellett folytassanak tanácsadó tevékenységet. Célravezető, ha azok a felsőoktatási intézmények, amelyek továbbképző tagozattal nem rendelkeznek, szükség- esetén ilyet létrehozzanak. c) Az ágazati és szövetkezeti szervezési intézetekben az oktatás mellett alapvetően tanácsadás és kutatás folyjék. d) A vállalatok közvetlen munkahelyi vezetők — pl. az iparban a művezetők — továbbképzését lássák el. A vállalatoknál folyó továbbképzésben, a közvetlen munkahelyi vezetők részére szervezett tanfolyamok rendezésiben igénybe vehető a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, a szakmai szakszervezetek, esetenként középfokú oktatási intézmények. e) Valamennyi vezetőtovábbképzéssel foglalkozó oktatási intézmény vállaljon részt az oktatók továbbképzésében, amelyben kiemelt szerepet kell betöltenie az Országos Vezetőképző Központnak. 12. A vezetőtovábbképzés fejlesztésének kulcskérdése a tudományos megalapozottság fokozása, G kutatómunka kibontakoztatása. A hatékonyabb, színvonalas továbbképzés feltételeként a munkaügyi miniszter, összhangban a Magyar Tudományos Akadémia társadalomtudományi kutatásokat koordináló tevékenységével, egyrészt kezdeményezze magát a megfelelő színvonalú kutatómunkát, másrészt biztosítsa azok eredményeinek áttekintését, összehangolását és a továbbképzésben való hasznosítását. A kutatások segítsék elő: — a vezetési folyamat és funkciók törvényszerűségeinek feltárását, — a továbbképzés módszereinek tematikusán differenciált fejlesztését, — a különböző tudományágak, korábbi és új eredményeinek a vezetésben, valamint a továbbképzésben való hasznosítási lehetőségeinek és módjainak feltárását. Ennek érdekében: a) Az Országos Vezetőképző Központnak mind oktató, mind kutató, mind tudományos-tájékoztató, mind dokumentációs tevékenységet kell folytatnia. Emellett működtessen számítástechnikai bázist, folytasson tanácsadó tevékenységet. Tanfolyami módszerek, tematikák kidolgozásával, tájékoztatókkal, tananyagok és tansegédletek terjesztésével, szakmai tanácsaival támogassa más vezetőtovábbképzéssel foglalkozó intézmények tevékenységét. Az Országos Vezetőképző Központnak kutatási bázissá, illetve megfelelő áttekintéssel rendelkező intézménnyé kell fejlődnie egyrészt a vezetőtovábbképzéssel, a vezetéssel foglalkozó, másrészt a szervezéstudományi kutatások terén. Az elért eredmények dokumentálásán és közzétételén túl közvetítetnie kell az ilyen témakörök nemzetközi tapasztalatait és kutatási eredményeit is. b) Az egyetemek, főiskolák, valamint az elkülönített intézetek az alapképzés és a vezetőtovábbképzés szempontjából kiemelt szaktudományaik terüietén, továbbá a posztgraduális kép-