Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 25. szám

656 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 25. szám a kereset forrását képezi. A hivatásos szabad foglalkozás gyakorlásának helye gyanánt csakis azt a helyet kell tekinteni, amelyben a hivatásos tevékenységet tartósan és nem csupán átmenetileg gyakorolják." Az Egyezmény 8. cikke szerint a jövedelemadóra is ezt a rendelkezést kell alkalmazni a munkából származó jövedelmek tekintetében. A gyakorlatban kétely merült fel annak értelmezése tekintetében, hogy mely esetben tekintendő tartósnak, illetőleg átmenetinek a tevékenység folytatása. A két ország Pénzügyminisztériumainak megállapodása alapján a kérdés eldöntésénél az alábbiak szerint kell eljárni: Tartósnak minősül a tevékenység folytatása akkor, ha tartama előzetesen 183 napnál hosszabb időben került megállapításra és valóban 183 napnál hosszabb ideig tart. Ha ezen idő alatt a tevékenység folytatásában időszakos jellegű szünetek vannak, ezek a tevékenység tartósságát nem szüntetik meg. Ennek megfelelően a tevékenység gyakorlásának időtartamát előzetesen meg kell határozni. A tartósnak minősülő munkateljesítményből, illetőleg hivatásos szabad foglalkozások (tudományos, művészi, írói, tanítói működés, továbbá az orvos, fogtechnikus, állatorvos, ügyvéd, közjegyző, építész és mérnök foglalkozása) gyakorlásából származó keresetek után tehát a tárgyi, valamint a személyi adókat (pl. általános jövedelemadót) csakis abban az államban kell megfizetni, ahol a tevékenységet gyakorolják. Ettől eltérő esetekben e keresetek után abban az államban kell adózni, ahol a tevékenység folytatójának lakóhelye van. A fentieket a lengyel állampolgároknak a Magyar Népköztársaságból származó, illetőleg a magyar állampolgároknak a Lengyel Népköztársaságból származó keresetére egyaránt alkalmazni kell. Pénzügyminisztérium Lakossági Adók és Illetékek önálló Osztálya A Magyar Nemzeti Bank Em. 36/1971. számú hirdetménye nikkelből készült 10 forintos érmék kibocsátásáról 1. A Magyar Nemzeti Bank az 1967. évi 36. számú törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdésén alapuló jogkörében 10 forintos érmét bocsát ki. 2. A Bank a 10 forintos érméket 1971. június 1-től kezdődően hozza forgalomba. 3. A 10 forintos érme leírása a következő: Az érme anyaga nikkel, súlya 8,83 g, átmérője 28 mm. Az érme széldíszítése stilizált levélmotívumokból áll. Az érme előlapján a farkasfoggal díszített peremen belül, az értéket jelző ,,10" szám, alatta ívelten a FORINT felirat, az alatt a Magyar Népköztársaság címere, annak bal és jobb oldalán megosztva a verési évszám látható. Az érme hátlapján a farkasfoggal díszített peremen belül a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG körirat látható. A köriratot két ötágú csillag és középen az Állami Pénzverő ,,BP." jelzése zárja le. Az érme közepén a Budapesti felszabadulási emlékmű — fej felett pálmaágat tartó nő alakja — látható a felkelő nap sugaraival. 4. A jelen Hirdetmény alapján kibocsátott érmék elfogadására, bevonására és átváltására a 14/1970. (V. 24.) Korm. számú rendelet, valamint a 20/1970. (VII. 29.) P M számú rendelet rendelkezései az irányadók. 5. A 10 forintos bankjegyek a 10 forintos érmével párhuzamosan továbbra is forgalomban maradnak. Budapest, 1971. évi május hó 20. napján. MAGYAR NEMZETI BANK A Magyar Nemzeti Bank Em. 37/1971. számú hirdetménye új, nikkelből készült 5 forintos érmék kibocsátásáról, valamint az alpakka 5 forintos érmék bevonásáról 1. A Magyar Nemzeti Bank az 1967. évi 36. számú törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdésén alapuló jogkörében új 5 forintos érmét bocsát ki.