Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 20. szám

554 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 20. szám kor lakbérhozzájárulási igényüket ilyen alapon kell elbírálni. 11. Az első lakbérhozzájárulás folyósítása A lakbérhozzájárulást, amennyiben annak adatait nem vitatták, első ízben már az 1971. június hónapra járó bérek elszámolásával egyidejűleg, de csak 1971. július 1-től kell folyósítani. Ugyanígy folyamatosan az 1971. július hónapra járó bérekkel együtt kell folyósítani a júliusi—augusztusi lakbérhozzáj árulást azok részére, akik vitatták a megállapítást, de a vita július hó végéig rendező>' dött. Szeptember hónapban — az addig tisztázódott megállapítások esetében — már három havi (júliusi, augusztusi és szeptemberi) lakbérhozzájárulást kell együttesen folyósítani. 12. A lakbérhozzájárulás csökkentése A lakbérhozzáj árulást első ízben 1972. január 1-től kell csökkenteni, feltéve, ha a csökkentés feltételei fennállnak. Amennyiben a csökkentéshez szükséges adatok kellő időben nem állnak rendelkezésre, a csökkentésre 1972. február hónapban is sor kerülhet, de ez esetben 1972. január 1-től viszszamenően két havi összeget kell csökkentés címén a február havi lakbérhozzájárulásból levonni. A március havi lakbérhozzájárulást azonban már csak egy havi csökkentett összeggel kell folyósítani. (Pl. a lakbérhozzájárulás havi 200 Ft. A csökkentés havi 25 Ft. A késedelmes levonás miatt a februári lakbérhozzájárulásból a visszamenőleges levonás miatt 50 Ft-ot kell levonni, s 150 Ft folyósítható. A március havi lakbérhozzájárulás azonban 175 Ft). 13. A keresetek megállapítása A lakbérhozzájárulás csökkentésénél számításba vehető keresetek megállapításánál az alábbiakat kell figyelembe venni. a) A Vhr. 13. §. (1) bekezdésében foglaltak szerint az összehasonlított időszakokban a „ténylegesen kifizetett bruttó juttatások"-at kell a kereset számításánál figyelembe venni. A bérszámfejtésnél a bruttó járandóságot számfejtik, majd a munkabért az azt terhelő levonásokkal (nyugdíjjárulékkal, előlegtartozással, bírói letiltással, önként vállalt levonással stb.) csökkentik. A tényleges kifizetésnek azonban nem a levonásokkal csökkentett és folyósításra kerülő munkabért kell tekinteni, hanem a dolgozó részére számfejtett összes bruttó munkabért. Ez képezi a dolgozó járandóságát; a levonásokra ugyanis a dolgozót megillető összes munkabérek megállapítása után kerülhet csak sor. Amennyiben az összehasonlított időszakra járó juttatást később, az időszak lejárta után fizetik ki, azt csak a kifizetés időszakában szabad figyelembe venni [pl. az 1971. első félévére járó prémiumot a második félévben fizetik ki, azt a második félévi keresetnél kell beszámítani. Nem időbéres keresőknél a december hónapban kifizetett részfizetés (előleg) összegét december hónapra, a január hónapban a végelszámolás során kifizetett részfizetést január hónapra kell figyelembe venni.] b) A Vhr. 13. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a keresetbe beszámít a bérköltség, illetve a béralap terhére fizetett munkabér. Munkabérként kell figyelembe venni az alapbért, a törzsbért, valamennyi póltékot (kivéve a túlóradíjat és annak pótlékát függetlenül attól, hogy azt helyettesítés címén fizették-e), a bérköltség, béralap terhére elszámolt prémiumot, a béralap terhére kifizetett helyettesítési díjat (függetlenül attól, hogy azt havonta rendszeresen vagy egy alkalommal fizették ki). A béralap és a bérköltség terhére kifizetett prémiumok és céljutalmak is beszámítanak a keresetbe. c) A Vhr. 13. §-a (1) bekezdésének b) pontja nem tesz említést a nyereségjutalomról. A nyereségjutalom a keresetbe beszámít. d) A Vhr. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint a munkáltató és más külső szerv között létrejött megállapodás alapján elvégzett munka után a külső szerv munkadíjat fizet a munkáltatónak. A kutatási, felsőoktatási intézmény vagy más szerv részére külső szerv által befizetett munkadíj képezi azt a díjbevételt, amelyből a külső megbízási munkában résztvett dolgozók külön díjazásban, jutalomban vagy prémiumban részesülhetnek. Ez a juttatás a keresetbe — a lakbérhozzájárulás csökkentésénél — beszámít. e) A Vhr. 13. §-a (3) bekezdésének b) pontja értelmében az egyszeri, esetenkénti jutalmakat nem kell számításba venni a kereset megállapításánál akár a béralap, akár a jutalmazási alap, vagy bármely más pénzügyi forrásból fizették ki. Egyszeri jutalom a kitüntetéssel, miniszteri dicsérettel stb. összefüggően fizetett jutalom, a vállalat, hivatal által kiváló dolgozójának, a munkaverseny helyezettjeinek, továbbá a más szervvel munkaviszonyban álló, de rendszeresen a vállalatnál, hivatalnál foglalkoztatott dolgozóknak (pl. szakoktató, üzemi orvos, tömegszervezeti tisztségviselő) és a törzsgárda tagságért adott jutalom is. f) A Vhr. 13. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint az időbéres keresőknél az általánostól (a nem időbéresekétől) eltérő módon történik a lakbérhozzájárulás csökkentése szempontjából figyelembe vehető kereset kiszámítása. Az időbéres dolgozó meghatározásánál első feltétel, hogy fix bérrel (órabér, havibér) legyen besorolva. A Vhr. 14. §-ában foglaltakból következik az a feltétel is, hogy ténylegesen fix-bérben részesüljön. Időbéresnek minősül az a dolgozó is, aki időbérben és prémiumban vagy havibérben és jutalékban részesül. A kizárólag jutalékos alapon bérezett dolgozó nem minősül időbéresnek. Amennyiben teljesítménybérben fizették a dolgozót, a Vhr. 15. §-ában foglaltak szerint kell a keresetet a lakbérhozzájárulás csökkentése szempontjából számításba venni. g) A Vhr. 15. §-ának b) pontjában foglaltak szerint attól függően, hogy a nem időbéres dolgozót