Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 14. szám

378 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 14. szám (2) Az állami, társadalmi és szövetkezeti szerveknek elő kell segíteniük, hogy a tanácstagok tevékenységüket zavartalanul és eredményesen végezhessék. (3) A tanácstag munkáltatója, tagsági viszony esetében szövetkezetének vezetője köteles felmenteni a tanácstagot a munka végzése alól, illetőleg a kiesett munkaidőt igazoltnak kell tekinteni, ha 'a4 tanács, illetőleg annak szerve a tanácstagot meghívja, vagy részére csak munkaidőben végezhető feladatra ad megbízatást. (4) Ha a tanácstagot tanácstagi tevékenysége miatt hátrányos vagy sérelmes intézkedés éri, vagy a tevékenységét akadályozzák, a tanácselnök köteles megkeresni az intézkedést tevő szervet, vagy annak felügyeleti szervét. A megkeresett szerv köteles a törvényes állapotot helyreállítani és az intézkedésről a tanácselnököt tájékoztatni. Az összeférhetetlenség Tt. 40. §. (1) Minden politikai, gazdasági vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a nép érdekeivel, összeférhetetlen a tanácstagsággal. (2) Ha a fővárosi, illetőleg a megyei tanács összeférhetetlenséget állapít meg olyan tagjáról, aki egyben helyi tanácsnak is tagja, az összeférhetetlenség megállapítása a helyi tanácstagságot is megszünteti. (3) Ha a helyi tanács összeférhetetlenséget állapít meg olyan tagjáról, aki egyben a fővárosi vagy a megyei tanácsnak is tagja, egyidejűleg visszahívja őt a fővárosi, illetőleg a megyei tanácsból. Vhr. 40. §. A tanács köteles lefolytatni az összeférhetetlenségi eljárást, ha a tanácstag büntetendő cselekményt követett el. Ha a tanácstag cselekménye e rendelet 39. § (1) bekezdése szerint minősül, az összeférhetetlenségi eljárást a büntető eljárást megelőzően, egyébként pedig általában a büntető eljárás befejezését követően kell lefolytatnia. Vhr. 41. £. (1) Összeférhetetlenségi bejelentést előterjeszthet a Hazafias Népfront illetékes bizottsága tömegszervezet vezetősége, a területileg illetékes ügyész, népi ellenőrzési bizottság elnöke és a tanács bármely tagja. Az ügyrendi bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségi bejelentést a legközelebbi tanácsülésen ismertetni. (2) Az összeférhetetlenségi bejelentést az ügyrendi bizottság köteles körültekintően megvizsgálni, jelentését és határozati javaslatát a tanács elé terjeszteni. (3) Ha a tanács az összeférhetetlenségi bejelentést alaptalannak tartja, határozatában a) az összeférhetetlenségi bejelentést elutasítja, /agy b) indokolt esetben a tanácstagot figyelmeztetésben részesíti. (4) Ha a tanács az összeférhetetlenségi bejelentést alaposnak tartja, határozatában a) a tanácstagot határidő megállapításával felhívja a kifogásolt magatartás vagy állapot megszüntetésére, b) az összeférhetetlenséget kimondja, vagy c) a tanácstag visszahívása iránt intézkedik. (5) Az összeférhetetlenség megállapítását, illetőleg a tanácstagi megbízatás megszűnését tartalmazó határozatot a választó kerületben részletesen ismertetni kell. (6) Ha a tisztségviselő tanácstag elleni összeférhetetlenségi bejelentés vizsgálata során olyan tény merül fel, amely fegyelmi eljárás megindítását teszi indokolttá, a fegyelmi eljárást az öszszeférhetetlenségi eljárással párhuzamosan kell lefolytatni. Ind. 1. A javaslatnak a tanácstagokra vonatkozó rendelkezései a hatályos tanácstörvény bevált, a gyakorlat által igazolt tételein alapulnak. A hatályos szabályozást a javaslat akként fejleszti tovább, hogy: a) egyértelműbben határozza meg és lényegesen bővíti a sokrétűbbé váló tanácstagi feladatkör ellátásához szükséges jogosítványokat; b) társadalmi és államéletünk jelen fejlődési szakaszának követelményeihez szabja a tanácstagok kötelességeit; c) figyelembe veszi egyrészről a helyi tanács közvetlen, másrészről a fővárosi és a megyei tanács közvetett képviseleti rendszerében meglevő azonosságokat és eltéréseket; d) megfelelő rendelkezéseket tartalmaz a tanácstagi tevékenység zavartalanságának biztosítására. A tanács minden tagjának azonos jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezés következik abból is, hogy azonos testület tagjai. Miután azonban a választójogi rendelkezéseknek megfelelően a fővárosi, illetőleg a megyei tanács tagjainak egy részét a helyi tanácsok nem saját tagjaik, hanem a Hazafias Népfront megfelelő bizottsága által javasolt személyek közül választják, ennek külön szabályként való rögzítése is szükséges (36. §). Ind. 2. A tanácstag jogai között különösen fontos helyet foglal el a felvilágosítás kérésének joga. A javaslat értelmében a tanácstag a tanácsülésen vagy más alkalommal a végrehajtó bizottságtól, a tisztségviselőktől, a szakigazgatási és egyéb szervek vezetőitől tanácsi hatáskörbe tartozó kérdésekben felvilágosítást kérhet, amelyre a kérdezett a választ a tanács ülésén vagy tizenöt napon belül köteles megadni. E felvilágosítás-kérés személyesen, írásban vagy sajátos formában: a tanácstag interpellációja útján történ-