Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)
1971 / 14. szám
14. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 367 illetőleg irányításának szabályait, a munkáltatói és más hasonló jogok gyakorlását — ha jogszabály másként nem rendelkezik — külön kell megállapítani. (2) A hatósági ügyek közös intézésével csak azonos fokú szervek egyike bízható meg. (3) A tanács a Tt. 12. § (3) bekezdésében fog- lalt hatásköre gyakorlását a végrehajtó bizottságra átruházhatja. (4) Ha művelődésügyi, egészségügyi és szociális intézmények ellátó tevékenysége a fenntartó tanács működési területén túl terjed, az államigazgatási területbeosztástól függetlenül kötelesek feladataikat ellátni. Vhr. 10. §. (1) Helyi tanács járási vagy megyei területi beosztásának megváltoztatására akkor lehet javaslatot tenni, ha" ez a lakosság érdekeit szolgálja, és korszerűsíti az állam területi tagozódását. (2) Helyi tanács területének egy része másik helyi tanács területéhez csatolható, amennyiben" ez a közvetlenül érintett lakosság érdekét szolgálja. (3) A járás, illetőleg a községi közös tanács székhelyéül a terület gazdaságilag jelentős, lehetőleg központi fekvésű, nagyobb települése javaolható. Vhr. 22. §. (1) Államigazgatási helynév: a község, a nagyközség, a város, a megyei város, a fővárosi kerület, a főváros, a megye és a járás neve. (2) Azonos szintű területi egységek elnevezése nem egyezhet egymással. Államigazgatási helynévként csak a hivatalosan megállapított helynevet szabad használni. (3) Az államigazgatási helynév indokolt esetben megváltoztatható. Üj államigazgatási helynév megállapításakor figyelemmel kell lenni a történelmi hagyományokra, a földrajzi környezetre és. a nyelvi, nyelvhelyességi-követelményekre. (4) Az államigazgatási helyneveket a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a Magyar Népköztársaság Államigazgatási Helynévkönyvében tartja nyilván. Vhr. 12. §. (1) Űj községi tanács szervezését lehet kezdeményezni, ha mintegy ezerötszáz lakosú belterület alakult ki, és az önálló igazgatás, valamint a közösségi szükségletek kielégítésének feltételei biztosíthatók. (2) Egymással szomszédos községek, valamint községek és városok egyesülését lehet kezdeményezni, ha belterületeik közel fekszenek vagy öszszeépültek, és az egyesülést a gazdasági, társadalmi és településpolitikai viszonyok indokolják. (3) Egymáshoz közel fekvő községek tanácsai közös tanács alakítását kezdeményezhetik, amenynyiben ezt az érintett községek társadalmi viszonyai, a területükön működő mezőgazdasági nagyüzem indokolja és a községek közötti közlekedés lehetővé teszi, valamint lakosságuk ellátása színvonalasabban biztosítható a községi erőforrások egyesített felhasználása útján. (4) Községi tanácsot városkörnyéki községi tanáccsá akkor lehet nyilvánítani, ha a város és a község között kölcsönösen szoros társadalmi, gazdasági, ellátási, munkaerőfoglalkoztatási, földrajzi és közlekedési kapcsolatok vannak, továbbá a község és város összehangolt fejlesztése kü1'" nősen indokolt. (5) Nagyközséggé lehet nyilvánítani azt a községet — indokolt esetben közös tanácsú községet —, amelynek területén legalább ötezer lakos él. Lakosságának számától függetlenül nagyközséggé nyilvánítható az-a község, amely a) járásszékhely; vagy b) a lakosság társadalmi összetételét, meglevő üzemeit, közintézményeit, valamint belterületét tekintve városiasodó jellegű; vagy c) országos jelentőségű gyógy- és üdülőhely. Vhr. 13. §. (1) Nagyközség várossá nyilvánítását kezdeményezheti a nagyközség tanácsa, ha a község gazdasági élete jelentősen fejlődik és a községben olyan kereskedelmi, művelődésügyi, egészségügyi intézmények vannak, amelyek szervező, ellátó tevékenysége, a környékre is kiterjed, továbbá lakosságának száma és foglalkoztatási összetétele, belterületének beépültsége és közműveinek színvonala is a városokra jellemzően alakult ki. (2) Város megyei várossá nyilvánítását akkor kezdeményezheti a mintegy százezer lakosú megyeszékhely város tanácsa, ha kiemelkedő jelentőségű gazdasági és társadalmi szerepe van, és vonzáskörzete a megye területén túl terjed. Vhr. 14. §. (1) A tanács működési területének, jogállásának, valamint az államigazgatási helynévnek a megváltoztatását megelőzően a helyi tanács — a lakosság többsége véleményének ismeretében — állást foglal, illetőleg javaslatot tesz. (2) A területszervezési javaslatok kidolgozása nál figyelemmel kell lenni az országos településhálózatféjlesztési koncepcióról szóló kormányhatározatban foglaltakra is. (3) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa vagy a Minisztertanács döntését igénylő ügyben a helyi tanács javaslatát a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága állásfoglalásával terjeszti elő. Tt. 13. §. A bíróságok népi ülnökeit és a népi ellenőrzési bizottságok tagjait, valamint az utóbbiak tisztségviselőit — amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik — a tanács választja. A tanács sajátos feladatai és hatásköre Tt. 14. §. (1) A helyi tanács hozza létre, illetőleg tartja fenn a lakosság alapfokú művelődésügyi,