Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 10. szám

288 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 10. szám — a munkásszállítás, — a munkaruha juttatás, kérdéseit, amennyiben a vállalatnál ilyen juttatást adnak. A kollektív szerződésben történő szabályozásnál is mód van a torzsgárda tagjainak előnyök nyújtására. E körben is lehetőség van a fiatalok és a nők hátrányos helyzetének javítására. E szempontokra helyes a szakszervezeti szabályozás során is figyelemmel lenni. A szociális, kulturális és sportcélok támogatását összevontan egy összegben kell meghatározni. Ez az összeg magában foglalja az üdültetés vállalati támogatását is. A gyermekintézményekkel, a munkásszállással, a vállalati üdüléssel, kultur- és sportlétesítményekkel kapcsolatos összegeknek a fenntartási költségeken és a hozzájáruláson felül tartalmaznia kell a bővítésre, a berendezések, felszerelések kiegészítésére és felújítására, a szolgáltatás fejlesztésére szolgáló költségeket is, továbbá a más szerv által üzemeltetett gyermekintézmény fenntartásához történő hozzájárulás mértékét. Megjegyezzük, hogy beruházási és felújítási célokra más alap is rendelkezésre áll. A segélykeret összegét meghatározott pénzbeni juttatásként külön kell a kollektív szerződésben meghatározni. 2. A segélyekre, valamint a szociális, kulturális és sportcélokra előirányzott összeg felhasználásának módjáról a szakszervezet vállalati szerve dönt. Az egyes célokra szolgáló összegeket a döntésében külön-külön határozza meg. [Mt. 13. (4) bek.] Az erről hozott döntést VSZT határozatba kell foglalni. Ez a határozat a kollektív szerződésnek nem része, sem függeléke, sem pedig melléklete. A vállalati üdüléssel, segélykerettel, valamint az üzemi kultúrházzal és a sportlétesítményekkel kapcsolatos részletes szabályok meghatározása sem a kollektív szerződés feladata. Ezeket a kérdéseket is — a vállalat véleményének meghallgatásával — a vállalati szakszervezeti szerv szabályozhatja. Ez alól csak a tanulmányi segély kivétel, amelynek felhasználása vállalati jogkörbe tartozik. Helyes, ha a vállalati szakszervezeti tanács a döntés, illetőleg a szabályozás előtt kikéri egyes kérdésekben a vállalatnál működő érdekelt tömegszervezetek (pl. vállalati KISZ bizottság) véleményét és javaslatait is. Nincs akadálya annak, hogy a kollektív szerződéstől elkülönítetten, de ezzel egyidejűleg a dolgozóknak a szakszervezeti szabályozás szövegét is odaadják. 3. Általában fenn kell tartani a dolgozók részére az eddigi juttatások egy főre jutó átlagát. Ha pedig a vállalat jó gazdasági eredményei lehetővé teszik, egyes juttatásokat — indokoltság e>etén — növelni lehet. A jelenlegi általános szint biztosítása mellett a célszerűbb felhasználás, a helyesebb elosztás megvalósítása érdekében a juttatások között, illetőleg egyes dolgozói rétegek között indokolt változások azonban szükségesek lehetnek Üzemi étkezés [8/1967. (X. 8.) Mü. M. számú r. 1—4. §] 1. A kollektív szerződésben szabályozni kell: — az üzemi étkezés lebonyolításának módját, (pl. saját konyha, üzemélelmezési vállalat, vagy vendéglátóipar útján), — azt, hogy a vállalat az üzemi étkezés milyen formáiról gondoskodik (meleg, félkész, hidegétel), — naponta hány alkalommal nyújt a vállalat üzemi étkezést, — a kedvezményes üzemi étkezésben való részvétel feltételeit, — a felhasználható nyersanyagra fordítható összeget (nyersanyagnormát), — a vállalat által nyújtott hozzájárulás mértékét, — az étkezésért fizetendő térítés mértékét. Ha a vállalatnak több telephelye van, ahol üzemi konyha működik, a kollektív szerződés gyáregységi függelékében célszerű az üzemi étkezésre vonatkozó szabályok rögzítése, ha pedig a vállalat sok kis teleppel (pl. bolttal) rendelkezik és így a dolgozók sok helyen étkeznek, akkor az élelmezési nyersanyagnorma meghatározását mellőzni lehet. Nem kell a kollektív szerződésben felsorolni azokat az eseteket, amikor az üzemi étkezést jogszabály biztosítja (pl. szakmunkástanulók számára). 2. A kollektív szerződésben szabályozni lehet az üzemi étkezés egyéb feltételeit. Ennek keretében ki lehet térni arra is, hogy a vállalati dolgozókon kívül kik, milyen feltételekkel részesülhetnek üzemi étkezésben (pl. nyugdíjasok, más vállalatok részére a vállalatnál munkát végző dolgozók stb.), valamint arra, hogy a távollét (pl. táppénzes állomány, munkaszüneti nap, szabadság stb.) esetében biztosítják-e ezt a kedvezményt. 3. a) Törvénysértő az a rendelkezés, amely lehetővé teszi az üzemi étkezésben résztvevők számának módosulása esetére a vállalati hozzájárulás feltételek nélküli megváltoztatását. Akkor helyes az. ilyen szabályozás, ha a kollektív szerződés pontosan meghatározza, hogy a hozzájárulás változtatásához az üzemi étkezésben résztvevők milyen létszám-változása szükséges és azt is, hogy az adott létszám-változás a vállalati hozzájárulás milyen mértékű változtatásával jár. b) Törvénysértő az a szabály, hogy a telephelyen kívüli munkavégzés esetén, ha a dolgozó nem részesül üzemi étkezésben, ki kell fizetni részére a vállalati hozzájárulás összegét. Szabálytalan annak kimondása is, hogy a dolgozók a vállalati hozzájárulás mértékével azonos összegű utalványt kapnak, amelyet az élelmiszerüzlet vásárlás esetén készpénzként elfogad, illetve beszámít.