Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 9. szám

9. szám TANÁCSOK 6. Az igazgatási osztály feladatai az egyesületek nyilvántartásával kapcsolatban: a) elkészíti és folyamatosan vezeti az egyesületek nyilvántartását [Tvr. 7. § (1) bek.]; b) az egyesületek vezetőiről — a bejelentések alapján — névjegyzéket készít [Tvr. 4. § (2) bek.], 7. A végrehajtó bizottság elnöke — a végrehajtó bizottság ülései közötti időben — engedélyezheti az egyesület külföldi szervezettel való kapcsolatának létesítését és — halasztást nem tűrő esetekben — felfüggesztheti az egyesület önkormányzatát. Döntéséről a végrehajtó bizottságot tájékoztatnia kell [Tvr. 7. § (4) bekezdés, 8. § (2) bek.]. 8. A végrehajtó bizottság pénzügyi szakigazgatási szerve útján ellenőrzi az egyesület vagyonkezelését és megvizsgáltathatja az egyesület ügyvitelét, pénzkezelését, zárszámadását, költségelőirányzatát [Tvr. 7. § (3) bek.]. 9. A végrehajtó bizottság állapítja meg az egyesületek felügyeletének részletes szabályait, valamint az ellenőrzések, vizsgálatok és ezekről szóló beszámolók rendszerét. Dr. Varga József s. k.,' a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökhelyettese Vegyes rendelkezések 303/1971. PM IV. számú közlemény a jövedelemszabályozás szempontjából mezőgazdasági ágazatba sorolt szövetkezeti társulásokról A mezőgazdasági nagyüzemek termelési adójáról szóló 35/1970. (XI. 24.) PM számú rendelet* 1. §-ának (1) bekezdésében, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelemadójáról és jövedelemnövekmény-adójárói szóló 36/1970. (XI. 24.) PM számú rendelet** l.§-ában foglaltak alkalmazása tekintetében a jövedelemszabályozás szempontjából mezőgazdasági ágazatba sorolt szövetkezeti társulásnak kell tekinteni: 1. az 1967. évi III. számú tv. 55—56. §-a alapján működő azokat a szövetkezeti társulásokat, amelyeknek résztvevői kizárólag mezőgazdasági termelőszövetkezetek, tekintet nélkül arra, hogy ipari, mezőgazdasági vagy egyéb tevékenységet folytatnak; 2 a statisztikai számjelek alapján zöldség-, gyümölcsfelvásárlási szakágazatba sorolt, az 1967. évi III. számú tv. 55—56. §-a alapján működő szövetkezeti társulásokat. Pénzügyminisztérium Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Főosztály * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1970. évi 51. számában. ** Megjelent a Tanácsok Közlönye 1970. évi 51. számában. KÖZLÖNYE 253 305/1971. PM IX. számú közlemény az adóköteles másodállásnak, illetőleg mellékfoglalkozásnak minősülő munkaviszonyon kívüli, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszonyról A 44/1970. (XII. 15.) PM számú rendelet* 1. §-ának (3) bekezdése szerint adóköteles másodállás, mellékfoglalkozás — a fizikai munkavégzést kivéve — a főfoglalkozásként munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban álló személy munkaviszonyon kívüli, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló — társadalombiztosítási járulék alá eső — jogviszonya is. A dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1969. évi 39. számú tvr. 1. §-ában kapott felhatalmazás alapján ugyanis a Minisztertanács a 42/1969. (XII. 6.) Korm. számú rendeletének 1. §-ával a kötelező betegségi biztosítást kiterjesztette a munkavisszonynak nem minősülő, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszony alapján munkát végző személyekre is. Ezt a jogviszonyt a 8/1970. (XI. 4.) SZOT számú szabályzat 1. §-a — társadalombiztosítás vonatkozásában olyképpen határozza meg, hogy az utóbb említett személyeknél a munkavégzést akkor kell rendszeresnek tekinteni, ha a foglalkoztatott ugyanannál a foglalkoztatónál a munkakörre megállapított havi törvényes munkaidő legalább felének megfelelő idő ledolgozására kötelezte magát, illetőleg azt ledolgozta; ha pedig a munkában eltöltött idő nem mérhető, keresete elérte az adott munkakörre megállapított havi bér alsó határának legalább a felét, de mindkét esetben a keresete a havi bér felső határát nem haladta meg. Így a 44/1970. (XII. 15.) PM számú rendelet a munkaviszony alapján álló másodálláshoz, mellékfoglalkozáshoz hasonlóan az ilyen társadalombiztosítás alá eső jogviszonyt is adóköteles másodállásnak, mellékfoglalkozásnak tekinti, ami annyit jelent, hogy a főfoglalkozásként munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban álló személy nemcsak a munkaviszonya alapján ellátott és 10 százalékos általános jövedelemadó alá eső másodállása, mellékfoglalkozása után, hanem az említett munkaviszonyon kívüli, de rendszeres és személyes munkavégzéséből származó jövedelme után is — a fizikai munkát kivéve — hasonló mértékű adót köteles fizetni. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy nem 10 százalékos általános jövedelemadó, hanem progresszív adó alá esik az említett SZOT szabályzat alapján rendszeres és személyes munkavégzésnek nem minősülő és így társadalombiztosítás alá sem eső munkaviszonyon kívüli jogviszonyból származó jövedelem, valamint az eseti megbízás alapján végzett munka ellenértéke és általában a vállalkozási jogviszonyból származó jövedelem. Pénzügyminisztérium Lakossági adók és illetékek önálló osztálya * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1970. évi 54. számában. A Magyar Nemzeti Bank 404/1971. MNB számú közleménye a Bank szolgáltatásainak költségeiről Egyes bankköltségek változásáról a számlavezető bankszervek helyiségeiben kifüggesztett hirdetmények adnak tájékoztatást. Erre felhívjuk a gazdálkodó szervek figyelmét. Magyar Nemzeti Bank