Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)
1971 / 6. szám
136 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 6. szám A lakbérhozzájárulásra jogosult személyek köre R. 2. §. (1) Lakbérhozzájárulásra jogosult — a (2) bekezdésben említettek kivételével — a 3/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet alapján lakbéremeléssel érintett lakás — az állampolgár tulajdonában álló lakások közül a kötöttbérű lakás — a) bérből, fizetésből élő kereső, b) szövetkezeteknél rendszeres munkát végző tagként kereső, c) nyugdíjas, illetőleg rendszeres ellátásban részesülő csökkent munkaképességű (a továbbiakban együtt: nyugdíjas), továbbá d) keresőképtelen bérlője (bérlőtársa, társbérlője, a továbbiakban együtt: bérlő), illetőleg a bérlő jogán a második kereső. (2) Lakbérhozzájárulásra nem jogosult a) a szabadfoglalkozású, az önálló és a magánmunkáltatónál foglalkoztatott személy, b) a szabadságvesztés büntetését töltő személy, c) az olyan lakás bérlője — a nyugdíjas és keresőképtelen bérlő kivételével —, amelynél a lakbéremelés összege a havi 20,— Ft-ot nem haladja meg. (3) Ha a nyugdíjas nyugdíjának, járadékának, segélyének stb. (a továbbiakban együtt: nyugdíj) folyósítása a lakbérhozzájárulásra való jogosultsága megnyílásának időpontjában bármilyen keresőtevékenység miatt szünetel, őt nem nyugdíjasként kell elbíráhv Vhr. 1. §. (1) A R. és e rendelet alkalmazása során a lakással és a lakásbérleti jogviszonnyal kapcsolatos fogalmakra a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók. (2) A bérlőre vonatkozó rendelkezéseket a bérlőtársra és a társbérlőre is alkalmazni kell. (3) A lakbérhozzájárulás szempontjából az élettársat a házastárssal azonosan kell elbírálni. Vhr. 2. §. Az átmeneti lakás bérlője részére a lakbérhozzájárulást arra a lakásra kell megállapítani, amelyre a lakbérleti jogviszonya szünetel. Vhr. 3. §. (1) Nyugdíjasnak, illetőleg rendszeres ellátásban részesülő csökkent munkaképességűnek (a továbbiakban együtt: nyugdíjas) kell tekinteni azt, aki a következő ellátások valamelyikében részesül: a) a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet és az ennek alapján kiadott külön rendelkezések, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak a kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló 1986. évi 30. számú törvényerejű rendelet és a kisiparosok kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló 1951. évi 20. számú törvényerejű rendelet szerint folyósított öregségi (szolgálati), rokkantsági, állandó özvegyi vagy szülői nyugdíjban, árvaellátásban, kivételes nyugellátásban, illetőleg kétharmadot elérő vagy azt 66%-ot meghaladó munkaképességcsökkenés miatt baleseti járadékban; b) a hadkötelezettséget teljesítők érdekvédelméről szóló — a polgári védelmi kötelezettséget teljesítőkre is irányadó — 19/1964. (VIII. 9.) Korm. számú rendelet és az ezt módosító jogszabályok szerint folyósított rokkantsági, állandó özvegyi vagy szülői nyugdíjban, árvaellátásban, kivételes nyugellátásban, vagy sorkatonai családi segélyben; c) az 1966. évi 30. számú törvényerejű rendelet, illetőleg a 49/1963. (XII. 18.) Korm. számú rendelet szerint folyósított termelőszövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi vagy özvegyi járadékban; d) nemzeti gondozási díjban; e) hadigondozási pénzellátásban; f) központi szociális segélyben; g) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság útján folyósított KIOSZ és KISOSZ szociális segélyben; h) az Irodalmi Alap, a Képzőművészeti Alap és a Zenei Alap (a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja) tagjainak egységes segélyezési rendszeréről szóló 26/1967. (VIII. 26.) Korm. számú rendelet szerint folyósított nyugdíjsegélyben, állandó özvegyi vagy szülői nyugdíjsegélyben, árvasági segélyben; i) az Állami Egyházügyi Hivatal által folyósított nyugellátásban; j) a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének rendezéséről szóló 1/1967. (XI. 22.) MüM—EüM—PM számú rendelet alapján átmeneti segélyben, vagy rendszeres szociális járadékban; k) rendszeres szociális segélyben; l) a vakok rendszeres szociális segélyében; m) államközi szociálpolitikai egyezmény alapján külföldi teherviselő által folyósított az a)— l) pontokban említetteknek megfelelő ellátásban. (2) Keresőképtelennek kell tekinteni azt, aki nem áll munka- (szolgálati, szövetkezeti tagsági) viszonyban (a továbbiakban: munkaviszony), nem nyugdíjas, nem szabadfoglalkozású, nem önálló és akinél a következő feltételek valamelyike fennáll: a) férfi esetében a hatvanadik, nő esetében az ötvenötödik életévét betöltötte; b) a munkaképességét hatósági orvosi igazolás szerint kétharmadot elérő vagy azt meghaladó mértékben tartósan elveszítette;