Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 6. szám

6. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 123 Vhr. 18. §. A bérbeadó a lakáshasználatbavételi díjakból befolyó bevételekről és kiadásokról elkülönített számlát köteles vezetni. R. 10. §. (1) Ha a bérlő meghal és nincs olyan személy, aki a lakásbérleti jogviszonyt folytatja, a lakás­használatbavételi díjból még hátralékos összeget a lakásügyi hatóság törli. (2) A lakáshasználatbavételi díjból még hátra­lékos összeget — a korábbi bérlőt megillető fel­tételek szerint — az köteles megfizetni, aki a la­kásbérleti jogviszonyt a bérlő halála után, illető­leg lemondása alapján lakáshasználatbavételi díj­fizetési kötelezettség nélkül folytatja. Vhr. 19. §. A lakásügyi hatóság a lakásbérleti jogviszonyt folytató bérlőt a R. 10. §-ának (2) bekezdése alap­ján terhelő fizetési kötelezettséget a lakásbérleti jogviszony folytatását elismerő határozatában ál­lapítja meg. R. 11. §. A tanácsi bérlakást kiutaló, illetőleg a lakás­bérleti jogviszony folytatását elismerő határozat jogerőre emelkedésétől számított három, illetőleg hat éven belül meg nem született gyermek (gyer­mekek) után a megelőlegezett kedvezmény ösz­szegét a házaspár köteles a jogszabály rendelkezé­sei szerint megfizetni. E kötelezettség a házastár­sakat egyetemlegesen terheli. Vhr. 20. §. (1) A bérbeadó a házaspár által a R. 5. § (6) be­kezdése szerint vállalt határidő lejárta előtt har­minc nappal köteles a bérlőt a 10. §-ban előírt igazolási kötelezettségének teljesítésére felhívni. (2) Ha a bérlő a gyermek megszületését (örök­befogadását) az előírt módon nem igazolja, vagy a megelőlegezett kedvezmény összegét felszólítás­ra nem fizeti meg, a 16. §-ban foglaltak szerint' kell eljárni. (3) A megelőlegezett kedvezmény megfizetése a határidő lejártát követő napon esedékes és azt általában harminc napon belül — egyösszegben — kell a bérbeadó részére megfizetni. Indokolt esetben a lakásügyi hatóság — a bérlő kérelmé­re, szociális helyzetére figyelemmel — legfeljebb két évi időtartamra részletfizetést engedélyezhet. A lakáshasználatbavételi díj felhasználása R. 12. §. A lakáshasználatbavéíeli díj a városi (fővárosi* megyei városi), illetőleg a községi tanács fejlesz­tési alapját (költségvetését) illeti meg. Az új ta­nácsi bérlakások utáni bevételek felhasználását külön jogszabály határozza meg. A megüresedett tanácsi bérlakások utáni bevételeket a lakásfor­galommal kapcsolatos kiadásokra lehet felhasznál­ni. Vhr. 21. §. A bérbeadó köteles a lakáshasználatbavételi díj­ból hozzá befolyt összegeket — a kiadások levo­nása után — a városi (fővárosi, megyei városi) ta­nács fejlesztési alapjába, illetőleg a községi ta­nács költségvetésébe negyedévenként átutalni. Vhr. 22. §. A lakásforgalommal és a lakásgazdálkodással kapcsolatos kiadások keretében a bérlőt megillető lakáshasználatbavételi díj térítésével kapcsolatos kiadások, továbbá a lakásforgalom lebonyolításá­val kapcsolatos költségek számolhatók el. A vállalati bérlakásokra vonatkozó rendelkezések R. 13. §. A tanácsi bérlakásokra vonatkozó rendelkezése­ket — a 14—1G. §-ban meghatározott eltérésekkel — a vállalati bérlakásokra is alkalmazni kell. R. 14. §. (1) A lakáshasználatbavételi díj vállalati bérla­kás biztosítása esetében a lakással rendelkező szer­vet illeti meg. (2) A lakással rendelkező szerv a szociálpoliti­kai kedvezménnyel csökkentett lakáshasználatba­vételi díjat — a lakás komfortfokozatára tekintet nélkül — részben vagy egészben elengedheti, ille­tőleg a lakáshasználaíbavételi díj teljes összegéig terjedő részletfizetést adhat. Az elengedés, továb­bá a részletfizetés felételeit a lakással rendelkező szerv határozza meg. (3) Vállalati bérlakás biztosítása esetében csak akkor van beszámításnak helye, ha a bérlő a) előző lakása a lakással rendelkező szerv vál­lalati bérlakása vagy szolgálati lakása és azt be­költözhető állapotban a lakással rendelkező szerv rendelkezésére bocsátotta; b) előző lakására fennállott lakásbérleti jogvi­szonya a 3. § (1) bekezdésének b) vagy c) pontjá­ban meghatározott okból szűnt meg;

Next

/
Oldalképek
Tartalom